A villanykönyvé a jövő, de milyen áron?

Nem kérdés már, hogy lesz-e helye a jövőben az ezer könyvet tárolni képes e-könyv-olvasóknak. A könyves szakma már előre menekül: digitális olvasót adott ki Amerika legnagyobb terjeszője, a Barnes&Noble, három változatban is a piacon van az Amazon Kindle, az Apple pedig legújabb kütyüjét, az iPadet próbálja a könyvek és magazinok megmentőjeként beállítani. Nincs azonban válasz arra a kérdésre, hogy olcsóbbak lesznek-e a digitális könyvek, és hogy a másolásvédelmet és webboltot igénylő kiadványokból befolyhat-e elég pénz ahhoz, hogy a ma ismert kiadói rendszer fennmaradjon.



A legfejlettebb piacokon a kiadók és szerzők a legmagasabb hasznot hozó, keményfedelű könyvek eladásait féltik a digitális formátumoktól. A plaform- és bolttulajdonosok, amilyen például az Amazon, viszont a kütyük elterjedésének gátját látják a túl magas árakban. A felhasználók természetesen azt szeretnék, hogy minél olcsóbban kapjanak olvasnivalót - ha már egyszer nincs kézzelfogható megjelenés -, illetve, hogy a készülékek ára is a húsz-harmincezer forintos lélektani határ alá süllyedjen. Ebben az egyensúlyi rendszerben kell eltalálni a mindenkinek elfogadható árazást.

A New York Times számításai szerint egy 13 dollárba kerülő, az iBook-boltból megvehető villanykönyvből 4,5-5,5 dollár marad a kiadónál, míg egy keményborítós, 26 dolláros kötetből csupán négy dollárnyi a haszon. Pedig az e-könyvből négy dollárt lecsíp az Apple a webbolt üzemeltetésének költségeire, a másolásvédelemre és a saját hasznára. A maradék kilenc dollárból fél dollár megy a tördelésre, 78 cent a könyv reklámjára, a szerző pedig körülbelül 2-3 dollárt kap jogdíjként. Ami ezeken a költségeken felül megmarad, az nyereség a kiadó számára - ezek szerint ez valamivel magasabb, mint a nyomtatott könyv esetében, dacára az 50%-kal alacsonyabb árnak.



A Times újságírója azért hozzáteszi, hogy ma a könyvforgalomnak csupán 3-5 százalékát teszik ki a villanykönyvek. A digitális megoldások egyre népszerűbbé válásával, illetve a papírkönyvek iránti érdeklődés csökkenésével azonban át fognak alakulni az arányok. A papír kiadványhoz és a digitális verzióhoz egyaránt szükséges lépések - ilyen például a szerkesztés - árát egyre inkább az e-könyvnek kell majd kitermelnie.

Több milliós befektetés egy kiadvány

A könyvek élete azzal épp csak elkezdődik, hogy a szerző leüti az utolsó pontot vagy felkiáltójelet a kézirat végén - írja blogjában Charlie Stross, a bőbeszédű, brit science-fiction szerző. A szövegen még körülbelül egy évet ülnek a kiadók, különböző feladatú szerkesztők nézik át újra és újra a leendő könyvet, ez alatt körülbelül 7-20 ezer dollárt (1,4-2 millió forintot) költenek a készülő műre. Ehhez jönnek még a szerzőnek adott - átlagosan 12,5 ezer dolláros, azaz 2,4 millió forintos - előlegek is.

Egy amerikaihoz hasonló piacon viszont a bevételi oldalon is hatalmas számok vannak. Stross becslése szerint egy elsőkötetes ismeretlen szerző művéből 3-5 ezer példány fogy el a drágább, keményborítós verzióban. Ezek a kötetek átlagosan 25-30 dollárba kerülnek, tehát 75-150 ezer dollárnyi (14-28 millió forintnyi) bevételt termelnek. Azaz, ha nem fogott nagyon mellé az irodalmi szerkesztő, ha nem sikerül botrányosan rosszra a kötet marketingkampánya, borítója, már a keményborítós verzió behozza a kiadásra költött összegeket.

Kevés pénzt hoz a puhaborítós kiadás

A türelmetlen rajongók, könyvbarátok által vásárolt, elsőként megjelenő keményborítós könyvek mellett a legtöbb műnek létezik puhakötésű, olcsóbb (és a keményfedelű után a boltokba kerülő) kiadása is. Lényegesen több, 15-30 ezer példányt lehet eladni ezekből az olcsóbb kivitelezésű kötetekből. A puhaborítós könyvek átlagosan 8-15 dollárba kerülnek: annyiba, hogy még hirtelen fellángolásból is megvehesse őket az ember. 120-450 ezer dollárt fizetnek ki ezekért a kötetekért, ám ebből jóval kisebb százalék a haszon, és kevesebb jut a szerzőnek is.

Áprilisban jön a magyar villanykönyv

Az ár problémája még égetőbb lesz az európai piacon, mint az amerikain. A papírkönyvek csekély 5 százalékos áfájával szemben a villanykönyveken 25 százalékos forgalmi adó lesz. Az Ekönyvolvasó blognak adott interjújában Weiler Péter, a napokban indult eKönyv Magyarország egyik ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy ötszáz, ezer és kétezer forint alatt is kaphatóak lesznek magyar e-könyvek.



Az amerikai kötetekhez képest olcsóbb - még a 2000 forint is kevesebb az Apple által javasolt 15 dolláros árnál - magyar e-könyvek beárazásában több dolog működhet közre. Hazánkban például nincsen olyan szigorúan egymást követő kemény-, majd puhaborítós kiadás, mint az angolszász országokban. A kiadó döntésének megfelelően valamilyen kivitelben megjelenő könyvek az esetek elenyésző hányadában lesznek elérhetőek más külsővel is.

Az eKönyv Magyarország is tervezi egyébként, hogy saját olvasót dob piacra. A német fejlesztésű Txtr olvasó 299 euróért, azaz valamivel kevesebb, mint nyolcvanezer forintért máris előrendelhető. Hazánkba várhatóan az ősszel érkezik a kütyü. A könyvesbolt jóval hamarabb, már áprilisban elindul, így a villanykönyv-olvasóval rendelkező, vagy az számítógépükre az Adobe Digital Editions szoftvert feltelepítők pár héten belül vehetnek kortárs irodalmi köteteket.



Txtr

Az eKönyv magyar honlapja nem árul el sokat a készülékről, a német oldal viszont már nem ennyire szűkszavú. Az olvasó az Adobe másolásvédelmi rendszerét fogja támogatni, tehát az Amazon Kindle boltjának kivételével bármely üzletből vásárolt könyvet meg tudja nyitni a Txtr. A kütyü rendelkezik beépített mobilinternet kártyával, amivel alapesetben a Txtr könyvesboltban lehet böngészni és vásárolni. A készülékhez elérhető lesz egy Txtr Pro nevű előfizetés is, aminek segítségével a felhasználó tárhelyére feltöltött anyagok, és a beállított hírcsatornák (blogok) tartalma is felkerül az olvasóra.

Problémák megoldása lehet az e-könyv

A hazai piac legnagyobb problémája, hogy a könyvek árának nagy százalékát a terjesztők, nagykereskedők teszik zsebre - tudtuk meg Járdán Csabától, a Delta Vision szerkesztőjétől. A nagykereskedők nem érik be kevesebbel az ár ötven százalékánál, de hallani hatvan százalékos részesedésről is. A maradék negyven százalékon osztozik a nyomda, a kiadó, a marketing, és ebből fizetik ki a szerzőnek járó honoráriumot is.




A magyar kiadások példányszámai pedig rendkívül alacsonyak. A Delta Vision pár éve fel is hagyott a magyar szerzők kiadásával, bármennyire jó is volt a könyv, nem vették a vásárlók. A szórakoztató irodalom területén az átlagos példányszám valamivel ezer felett van, az igazán sikeres művekből pedig egy-két év alatt háromezernél több példány is elkelhet.

A mostoha piaci körülmények egy részére megoldást jelentene az e-könyv. Nyugaton is csak születőben van ennek a piacnak a struktúrája - fogalmaz Járdán. A cél az lenne, hogy közelebb kerüljön egymáshoz - például a terjesztő kiiktatásával - a kiadó és az olvasó. A beszélgetés alapján abban biztosak vagyunk, hogy az e-könyvek hazai elterjedését a kiadók támogatni fogják.

Forrás: Origo