2010. március 17., szerda

eSlick a Foxit-től

Ilyen az eSlick


A wikipedia röviden így jellemzi a Foxit olvasóját: "The device is notable in that it has minimal features (no wireless, no subscription, no DRM)." Vagyis figyelemreméltó, hogy mennyire alapszintű: nincs net, nincs rá előfizetés, nincs DRM. Nem véletlen, hogy már a megjelenése óta tetszett nekem.



Az eSlick a kis szoftvercég, a Foxit első hardvere, ennek minden előnyével és hátrányával. A cég pdf-es programjaival tűnt föl, a kicsi, könnyen használható Foxit Readere barátságos alternatívája az Adobe nehézkesebb szoftverének. Meglepő volt tehát a hír, hogy olvasóval állnak elő, az már kevésbé meglepő, hogy az olvasó fő formátuma kezdetben a PDF volt.

Most már az olvasók többsége képes kezelni a pdf-et, a kezdeti elképesztő árrés is a múlté (amikor a Kindle 1 még 370 dollárba került, az előrendelők 230 dollárért kapták meg az olvasójukat), úgyhogy fogytak az érvek az olvasó mellett, pláne látva az ügyetlenkedő fórumos ügyfélszolgálatot. Az eSlick mind árban, mind alapszolgáltatásban felsorakozott a többi, EB-600-ra építő olvasó közé. Azután jött a 2.0-ás firmware, és a szorosabbra fűzött kapcsolat a fictionwise-zal (a Nook mellett ez az egyetlen olvasó, ami a FW eReader formátumát (úgy-ahogy) támogatja). Az eSlick alternatíva maradt.

Hogy mindemellett miért érdemes eSlicket választani?

A saját érveim következnek. Az ekönyv olvasók régóta érdekelnek, de az már most látszik, hogy a kivárás taktikája nem fog működni. Miközben gombamód szaporodtak (szaporodnak) az olvasók, a gépemen gyűltek az olvasásra váró könyvek. Sonyt elvből (korábbi rossz tapasztalatok, no, nem az olvasóval) nem veszek, bevásárolni magamat egy amazon-szerű rendszerbe nem akartam. DRM-mentes könyveket vettem és veszek a továbbiakban is, a zárt DRM-es megoldások nem érdekeltek. A Foxit kezdetektől kezdve szimpatikus cég volt. Nem mellesleg a használt olvasóm postaköltséggel együtt is kétszáz dollár körül volt, (bőr)tokkal-vonóval sem volt több, mint egy Kindle vagy Nook posta és tok nélkül. Egy dologra akartam használni: regényolvasásra. Erre pedig tökéletes.

Doboz, Ügyfélszolgálat, tok

Az eBayról rendelt olvasó némi körömrágás után végül megérkezett: a papírdobozban az olvasó mellett egy USB kábel (plusz töltő), egy CD, egy két gigás SD kártya és egy fülhallgató lapult átalakítóval

Csak két dolog hiányzott: egy tok, és a mellékelt programok aktivációs kódja. Ez utóbbihoz a korai gépeknél a szériaszám mellett kellett a vásárláskor kapott kód is, ezt az előző tulaj elfelejtette odaadni. A Foxit ügyfélszolgálata készségesen és kérés nélkül küldött két új aktivizációs kódot, minden levélre egy napon belül válaszolva.

Ugyanez történt a tokkal is, egykettőre megérkezett (gyorspostával, követhetően küldték). A bőrtok maga kényelmes, látszik róla, hogy képes megvédeni az eszközt, ha jól bepasszintottuk az olvasót, minden gomb kényelmesen elérhető (az egyetlen kivétel az újraindítás gombocskája, hiszen ez az olvasó hátlapján található.) Egyetlen hibája a fedőlap zsebe - sajnos már egy erősebb összecsukás után is nyomot hagy az olvasót védő bőrkereten.

Indítás, rendszerfrissítés, menü

Az eSlick egyik legnagyobb hibája, hogy bizony lassan áll fel a rendszer - stopperrel nem mértem, de fél percre tippelem mire a nyitóképernyőn vagyunk, és ezen a hibernálás sem segít. (Érdemes tehát az ébrenléti időt a maximumra, vagyis egy órára állítani.)

A rendszerfrissítés is macerás, kb. hét újraindítást igényel, szerencsére annak ellenére gond nélkül végigfutott, hogy nekem egy korai eSlick jutott. A régebbi rendszerrel meg sem próbáltam összehasonlítani, a legújabb firmware-ról írok (mivel nincs downgrade, korábbi verziókat nem is nagyon tudunk felrakni). Fontos: frissítés előtt nézzünk el a fórumra, néha a legfrissebb változattal sok a gond.

A nyitóképernyőn négy választási lehetőség fogad - vagy folytatjuk az olvasást (a gyorsmenüben az utolsó tíz megnyitott könyvet találjuk), vagy megnyitunk egy újat (kártyáról vagy magáról a gépről), vagy bekapcsoljuk a zenét. Mivel valószínüleg az SD kártyán tartjuk majd a könyveinket (a belső memória kicsi, és sokat kéne bűvészkedni a kábellel), valamint a zene megy, de arra meg vannak jobb eszközök, a négy választási lehetőség közül csak az első kettőt fogjuk használni.

Az eszköz négy baloldali gombjával újabb funkciókat hozhatunk elő: megint csak zene (ugorjunk), beállítások (itt tudjuk ellenőrizni a verziószámot, szabályozni a hangerőt, megnézni, mennyire vannak tele a memóriák, beállítani, hogy hány perc után váltson sleep üzemmódba, illetve a preference feliratra kattintva kijelölhetjük, hogy alapból elforgatva jelenjenek-e meg a szövegek - ennél fapadosabbat kitalálni is nehéz). A másik két gomb is magától értetődő - vissza és kuka.

(Egy kis kitérő: elsőre zavaró, hogy a felugró menüknél nem teljes az oldalfrissítés - ott marad az alapoldal, vagy lekapcsolás esetén a menü "szellemképe". Lapozásnál eltűnik. Lásd a gyorsmenü képét:

gyorsmenu

Ha megnyitjuk az SD kártyát, hozzáférhetünk a fájlokhoz és könyvtárakhoz. Az utóbbiak nagyon hasznosak, de érdemes kitalálni egy olyan rendszert, hogy az olvasón navigálva a lehető legkevesebb kattintással érjünk el a kereset könyvhöz. A filenevekben a magyar ékezeteket igen, a keleti nyelveket például nem kezeli - ez utóbbi esetben a fájl névtelen lesz, csak a formátumát látjuk, de megnyitható.


Formátumok


A kettes firmware óta az eslick egy tucat formátumot kezel. Ami nekünk fontos, az az epub és a pdf.

Elvileg olvasható rajta a fictionwise védett formátuma is, de ez még több, mint kiforratlan. Habár az eSlick képes képeket is megjeleníteni, a négy szürkeárnyalat ugyanúgy kevés, ahogy a képernyőméret - ha mindenáron ezt akarjuk, mangát vagy kifotózott könyvet olvashatunk vele, de nem lesz nagy élmény. A direkt eolvasókra írt képregény viszont még így, négy árnyalattal együtt is működik.

Valentine digitális képregény

Az epub kényelmesen olvasható, nagyítható. Egyszer fordult elő (egy Calibre-gyorsformázott könyvnél), hogy egy bizonyos oldalnál nem engedett tovább - többszöri próbálkozással is visszadobott a főmenübe. Betűméret-váltás után viszont gond nélkül működött a lapozás. (Akku élettartam-számoláshoz : többféle betűméretet kipróbálva nekem egy, a nyomtatott méretnél nagyobb betűméret jött be a leginkább - így viszont a kb. 300 nyomtatott oldalnyi könyvek két és fél - háromszorosukra nyúltak. Ennyivel többet kell lapozni.)

Az eSlick legnagyobb (egyetlen?) előnye a pdf-kezelése. Alapból minden pdf-fel megbirkózik (az extrém eseteket kivéve - én ezzel küldtem padlóra, de gond nélkül olvasott egy másik 150 megás fájlt). Ha máshogy nem, fektetett üzemmódban olvashatjuk a szöveget (ilyenkor lapozásnál ráhagyással vágja szét az oldalt - hogy nehogy fél sorokat hagyjon, az utolsó egy-két sort megismétli a második lapon, ami olvasásnál elég zavaró tud lenni), de a szövegre nagyítás és a lényeg: a reflow megold mindent.

A reflow automatikusan áttördeli az oldal tartalmát - ügyesen elbánik a többhasábos olvasnivalóval is, egyedül a beszúrt keretek illetve képek zavarhatják meg. Ezt hol az oldal elejére dobja, hol a lap végére kerül. Mivel oldalanként alakítja át a szöveget, ez azt is jelenti, hogy betűmérettől függően kettőt-hármat lapozunk, mire egyet ugrik az oldalszám. (A módszer hátránya visszalapozáskor jön elő, ilyenkor automatikusan az előző oldal tetejére ugrik). A matematikai képletekkel azonban még meggyűlik a baja (A és B - az olvasható betű ára az elszálló képlet.)

Lássunk egy példát! Fogunk egy cikket, kinyomtatjuk a kapott pdf-olvasóval. Alapból ezt látjuk, ha újratördeljük, szerencsénk van - a kissé zavaros első oldal után maga a szöveg jól olvasható.

De a három hasáb sem okoz neki gondot. Itt egy példa a Realms of Fantasy februári, pdf-es számából. Az ismertető először olvashatatlanul pici, áttördelve a sorok még nem szépek, de legalább a szemünk nem folyik ki.

Az, hogy ennyire jól bánik a pdf-fel, több szempontból óriási előny: gond nélkül megbirkózik az ázsiai karakterekkel is (csak ne a fájlnévbe legyen a szöveg), illetve értelmet nyer az egyik mellékelt program is. Az első látásra értelmetlen pdf-nyomtatót akkor szereti meg az ember, hogyha egy-egy hosszabb internetes cikkből fél perc eSlicken olvasható tartalmat gyárt (az olvasás megkezdéséhez sajnos még ott van a másik fél perc...), és persze segítségével egy lépéssel könnyebb az olvasóra szabott pdf elkészítése is.

Forgatás
Mivel nincs oldalsó lapozógomb, ezért az eSlicket legkönnyebb megtámasztva olvasni. Habár nagyon könnyű (180 gram, tokkal együtt sem több 350-nél), a sarkánál fogva egy idő múlva fárasztó. Ha sokat mozgunk vele, érdemesebb átállítani a megjelenítést, és oldalról, "kesztyűként" használni a tokot.

Összegzés

Az eSlick korai generációs olvasó - ezek között viszonylag jól muzsikál, de újonnan biztosan nem éri meg az árát. Ha mégis erre fáj a fogunk, akkor érdemes megfontolni a fictionwise ajánlatát (ameddig él) - ők száz dollárnyi kredittel fizetik meg a vásárlást. Másik lehetőség pedig, hogy aukciós oldalakon vadászunk egy használt eSlickre. Az eredeti tulajok közül egyre többen váltanak olvasót, az eSlick pedig nem elég nagy név, hogy az érdeklődők felverjék az árát. Az új (és remélhetőleg tovább fejlődő) firmware-rel viszont biztosak lehetünk benne: az eSlickkel kihúzhatjuk addig, amíg le nem tisztul az olvasók és formátumok jelenleg zűrzavaros piaca. Utána pedig élmény lesz váltani.

Hiánylista

A rövid fájlokat elolvasás után el is felejtenénk, de benne maradnak a tízfős tartalomjegyzékben - nem lehet lecsukni a fájlt. A négy színárnyalat szöveghez ideális, minden máshoz kevés. Habár az olvasó könnyű, biztosabb tartást adnának a hosszanti oldal mentén elhelyezett lapozógombok.

méretarány


Forrás: eKönyvolvasó

Keresés ebben a blogban