e(x)-libris: digitális könyvek és olvasóik hírarchívuma

Új helyen az E(x)-Libris!

2010-04-21T14:05:00.000-07:00

Kedves Barátom!

Ez a gyűjtemény új helyre kerül a 2010-es Nemzetközi Könyvfesztivál tiszteletére.

Ez pedig az Infopoly Alapítvány egyik oldala: Infopoly.info/ex-libris.

Remélem még találkozunk!

Dombi Gábor

Kiszivárgott, mit tud majd a HP iPad-klónja

2010-04-06T11:59:00.000-07:00

Az Engadget kütyüblog egy olyan belsős dokumentumot szerzett meg, amelyből kiderülnek a Hewlett-Packard Slate nevű táblagépének paraméterei, amely a hétvégén piacra dobott Apple iPad egyik fontos riválisa szeretne lenni.

A HP Slate-et még az év elején, a CES kiállításon mutatták be, ekkor azonban még meglehetősen kevés részlettel szolgált róla a gyártó. A napokban kiszivárgott információk szerint a készülék 32 és 64 gigabájtos SSD-meghajtóval szerelt változatban 550 és 600 dolláros, vagyis 110-120 ezer forintnak megfelelő nettó áron kerül majd a boltokba.

A most napvilágra került pletykák szerint a HP Slate belsejében egy, a netbookokból ismert, 1,6 gigahertzes Intel Atom processzor és 1 gigabájtnyi nem bővíthető memória lakozik majd. A nem hivatalos specifikációk szerint a Slate-et 22,6 centiméteres átlójú, azaz az iPadénél egy picit kisebb multitouch érintőképernyővel szerelik majd fel, amely 1024x600 pixeles felbontást használ. Az eszközt olyan videokártyával szerelik fel, hogy akár 1080p, vagyis full-HD felbontású videókat is le tud majd játszani, és a Windows 7 Home Premium változatát futtatja, ennek megfelelően támogat minden ma elérhető webes technológiát, így például a Flasht is.

A készüléket HDMI-kimeneten át televízióhoz is csatlakoztatni lehet a tervek szerint, két integrált digitális kamerával is felszerelik (az elő- és hátlapon), emellett opcionális 3G-modemnek is lesz benne hely. Akkumulátoráról azonban csak 5 órányi üzemre képes, ha hinni lehet a nem hivatalos információknak, ez pedig csupán feleannyi, mint amit az iPad nyújt - habár még mindig több, mint amit egy átlagos netbooktól elvárhatunk.

Forrás: [origo]

Szuper szoftverekkel rajtol az iPad

2010-04-06T07:19:00.000-07:00

Százötvenezer alkalmazás közül válogathatnak azok, akik megveszik az április 3-án a boltok polcaira kerülő Apple iPadet. A programok egy része már ismerős lehet a cég okostelefonjáról, az iPhone-ról, ám akadnak majd teljesen új fejlesztések is.

Legalább ezerre rúg David Pogue, a New York Times újságírója szerint azoknak az alkalmazásoknak a száma, amik nem felnagyított iPhone szoftverek, hanem valóban az iPad-re tervezték őket. A készüléket hivatalos megjelenése előtt tesztelő újságíró nem sokat árult el a választékról, ám az előzetes bejelentésekből, és az Apple bemutatóanyagaiból már lehet sejteni, milyen programokkal fognak a felhasználók találkozni.

iPhone játékok és nagy testvéreik

Az iPaden futni fog a programozók által az iPhone-ra és az iPod Touchra megálmodott alkalmazások egy része, így a tabletet megvásárlók nem csak a bemutatóra elkészült iPadre tervezett szoftverekből válogathatnak majd. A telefonra született programokat két méretben lehet futtatni: kicsiben, a kijelző közepén, vagy kinagyítva teljes képernyősre. Az utóbbi módban elképzelhető, hogy valamivel pixelesebbek lesznek a képek, ám ebbe biztosan bele fognak törődni azok, akik nem akarnak féltenyérni méretű játékokkal játszani.

Need For Speed már van az iPad boltban

A kisebb hordozható gépeken megismert programok iPad verziójára valószínűleg nem sokat kell várni. A Need For Speed versenyjáték jobb grafikájú, iPad méretű verziója már fel is került az Apple szoftverboltjába. De vannak már akciójátékok, ügyességi programok, és egy remek grafikájú védelemépítős stratégiai játék is. A komoly játékosoknak is tartogat meglepetéseket a tábla, a N.O.V.A. című lövöldözős

Könyvtár vár az olvasni vágyókra

Meg sem jelent még az Apple tabletje, máris zavart okozott az erőben. A könyvolvasásra tervezett iBook alkalmazás valódi e-könyv-háborút robbantott ki a piacon. Az Amazon árazási modellje helyett kedvezőbbet kereső nagy kiadók, terjesztők csapatostól pártoltak át az Apple által bejelentett iBook Store-ba. Az Amazon végül csak az árszabási mód kedvezőbbé tételével tudta meggyőzni az öt legnagyobb kiadót, hogy ne távolítsák el műveiket a Kindle könyvesboltból.

Az árháború kirobbantásával az Apple, és az iPad vásárlói is jól jártak. A készülék boltba kerülésekor már hatvanezer kötetből válogathatnak az olvasni vágyók. A kisebb könyvtár állományával vetekedő listában friss címek, bestsellerek és klasszikus művek is találhatóak, így mindenki kedvére válogathat. Az iBook egyetlen árnyoldala, hogy az itt megvett könyveket egyelőre nem lehet más berendezésen olvasni, a máshol vett könyveket pedig lehetetlen felmásolni az iPadre.

Szuperhősök az érintőképernyőn

A Marvel kiadó már az iPhone-ra is adott ki olyan alkalmazást, amin keresztül képregényfüzeteket lehet vásárolni és olvasni a telefon képrenyőjén. A szoftver természetesen az iPadre is elkészült, így végre nagy képernyőn, kényelmesen ölbevehető méretű kütyün is lehet majd lapozgatni a szuperhősök digitalizált kalandjait.

Képregények olvasására biztos megfelelő lesz az iPad

A Marvel alkalmazásból nem érhető el az összes valaha megjelent képregény, csupán néhány száz epizódot lehet megvásárolni. A füzetek egyenként két dollárba kerülnek, tehát még olcsóbbak is, mint ha papíron szereznénk be őket.

Házhoz jön az újság

Nagyon várják az iPad-et az újságok is. Az Apple tabletjét kikiáltották már a sajtó megmentőjének, a színes, képes magazinok evolúciójában bekövetkező újabb lépésnek. A sajtócézárok azt várják készüléktől, hogy előfizetővé alakítsa az internet ingyenességét megszokott tömegeket. A cél érdekében látszólag mindent bevetettek: csodálatosan nagyítható, kattintható, forgatható felületeket terveztek. Az újságokban vissza lehet keresni a régi számok híreit, meg lehet tekinteni a cikkekhez tartozó multimédiás anyagokat, minden adott ahhoz, hogy az internet helyett az Apple kütyüjére szokjanak át kényelmet kedvelő felhasználók.

Koncepcióvideó: így menti meg az iPad a sajtót

Az iPades szoftverbolt egyelőre visszaigazolja a sajtócégek várakozásait. Ingyenes kategóriában az újságok alkalmazásai vezetik a toplistákat. Arra azonban továbbra sincs garancia, hogy az újságok kliensprogramjait letöltő felhasználók, rendes, a hírekért pénzt adó előfizetőkké válnak.

Folyamatos a műsor az iPades tévécsatornákon

Bár az Apple többi hordozható berendezéséhez hasonlóan az iPadre sincs Adobe Flash, mégsem kell attól félnie a tabletet vásárlóknak, hogy nem lesz mit nézniük a készüléken. Az iTunes-ból megvásárolható filmek és sorozatrészek mellé először a videomegosztók sorakoztak fel, az iPadre pedig egymással versengve fejlesztik alkalmazásaikat a profi tartalmat kínáló oldalak is.

A Engadget értesülései szerint a Netflix videokölcsönző programja vasárnaptól lesz elérhető az App Store-ból. A szoftverrel kedvükre rendezgethetik a felhasználók a DVD kölcsönzési listájukat, és ami még ennél is fontosabb, válogathanak a szolgáltatás letöltve is megnézhető videói közül. A pletykák szerint az iPad szoftver után a kisebb mobilkütyükön is lehetővé teszi a Netflix az online kölcsönzést, újabb szórakozási lehetőséget adva az iPhone tulajdonosok kezébe. A Netflix mellett megjelenik az ABC tévécsatorna is a tableten. Az ingyenes alkalmazást letöltők olyan sorozatokat nézhetnek majd a wifire csatlakoztatott eszközükön, mint a Grace klinika vagy a FlashForward.

Iroda, táblával

Az iPad várhatóan nem a munkavégzés legfontosabb eszköze lesz. A szövegszerkesztés még mindig kényelmesebb teljes méretű billentyűzeten - ami csak később lesz kapható a kütyühöz - a szerkesztgetéshez pedig jól jön az egér is, ez azonban nem akadályozta meg abban az Apple-t, hogy a Mac OS X-ről ismerős irodai szoftvereinek elkészítse iPad verzióját is.

A Numbers táblázatkezelő, Pages szövegszerkesztő és a Keynote prezentációkészítő darabonként tíz dollárjába kerül a vásárlónak. A mobil alkalmazáshoz képest borsos árért cserébe profi irodai eszközöket, egér helyett érintéssel irányítható programokat kap a vásárló. A prezentációs szoftver teljes kihasználásához ugyan még meg kell venni a kütyü dokkcsatlakozóját szabványos, a projektorok által is elfogadott VGA csatlakozóvá alakító 29 dolláros kábelt. Ha ez megvan, nyugodtan lehet előadást tartani az iPadről.

Hátra vannak még a szokásos dolgok

Az iPad, nagyra nőtt iPod lévén tud mindent, amit a cég eddig hordozható kütyüitől megszoktunk. Az iPod alkalmazás lejátssza a gépre másolt zenéket, az iTunes-szal pedig akár vásárolgatni is lehet, wifin letöltve az új szerzeményeket. A levelező és a címlista alkalmazás pont úgy fog működni, mint a kisebb berendezésen megszokhatták a felhasználók, csak most több információ - és talán kezelhetőbb menü - fér ki a kijelzőre. A Safari böngészővel pedig az internetnek azokat a részeit lehet megtekinteni, amelyekhez még nem készült saját alkalmazás.

Forrás: Origo

Háromszázezer iPad fogyott az első napon

2010-04-06T07:13:00.000-07:00

Egyesek szerint ezzel a mennyiséggel az iPad a várakozásoknak megfelelően teljesített, míg mások szerint a megjelenés előtti héten keltett hírveréshez képest a hétvégi eredmények szerénynek tekinthetők.

Az első eladási adatok már tartalmazzák a hónapokkal korábban leadott rendeléseket, amelyeket a hétvégén szállítottak ki vagy adtak át az Apple boltjaiban; illetve hozzávették a viszonteladóknak kiszállított, de nem biztos, hogy eladott darabokat is.

A 2007-ben bemutatott iPhone szoftverével működő, 1,25 centiméter vastag, 9,7 colos, azaz24,6 centiméter átmérőjű érintőképernyős iPad-ból elemzők szerint az év végéig mintegy 8-10 millió darab találhat gazdára. Népszerűségéről pontosabb képet azonban csak hónapokkal később lehet kapni, mert az iPhone bemutatásának első napján 270 ezer készüléket adtak el, az első három hónap alatt pedig 1,1 millió telefont értékesítettek. További növekedést mindössze akkor értek el, amikor a készülék továbbfejlesztett változata az Egyesült Államokon kívüli piacokon is megjelent. Március végéig az utóbbi üzleti negyedévben 8,7 millió iPhone kelt el világszerte.

Az iPad későbbi népszerűségét az is befolyásolhatja, hogy a fejlesztők milyen finomításokkal állnak elő, ugyanis a mobiltelefonos hálózatokon is használható 3G-s modell csak a hónap végétől lesz elérhető, s a sokak által alapvető funkciónak tartott beépített webkamera egyelőre csak pletykaszinten létezik.

Az Apple közleménye szerint az új iPad-tulajdonosok több mint egymillió alkalmazást és több mint 250 ezer elektronikus könyvet töltöttek le szombaton az iTunes webáruházból. Az informatikai vállalat részvényei hétfőn 2,52 dollárral tovább erősödtek, és a minden eddigi rekordot megdöntő 238,49 dolláros rekordszinten zárták a kereskedést.

Forrás: MTI

Elindította e-book üzletágát a Kulcs-Soft

2010-04-06T07:08:00.000-07:00

A Kulcs-Soft 2010. április 3-án, az iPad amerikai debütálásával egy napon elindítja e-book üzletágát. A társaság az iPhone-ra mostanra már 9 saját programot jelentetett meg, melyeket több mint 40,000 alkalommal töltöttek le felhasználók az Apple online program boltjából.

Április elejétől az iPad-re is letölthető lesz a KS reader, amely már most több mint 40 ingyenes magyar nyelvű tartalmat kínál különböző műfajokban.

A Kulcs-Soft elsősorban gyerekek számára szóló tartalmak, oktatási anyagok fejlesztését, valamint a kortárs magyar irodalom felkarolását tekinti feladatának a magyar e-könyv piacon. Ezért több kiadóval keresik az együttműködés lehetőségét, hogy minél több kiadvány jelenhessen meg e-formátumban is. Az új üzletágat Hapák Samu vezeti, aki előzőleg a Team Magyarország Reklámügynökség tulajdonosa és stratégiai igazgatója volt, illetve a flokkk.com kulturális projekt létrehozója.

Forrás: Portfolio

WePad: német táblagép

2010-03-30T14:32:00.000-07:00

Lassan kiderül, merre tart a papíralapú újságok digitális átállása: az okostelefonok mellett az új erőre kapó tabletpiac lehet a megoldás. Az európai kiadók saját táblagéppel válaszolnak az iPad-re.

Kezdetben volt az újság. Papírra nyomva, újságárusnál megvásárolva, vagy épp előfizetve, ám a formátum annak ellenére nem változott, hogy időközben a technológia megannyi olyan eszközt kitermelt, amelyről minden esetben azt hitték, felválthatja a hagyományos, nyomtatott médiát. Az internet elterjedésével sem szűntek meg a papírújságok, inkább kettévált a piac, és a kiadványok egy része elérhetővé vált webes és nyomtatott formában, más-más tartalommal és szerkezettel. Ám arra a kérdésre, hogyan hat a technológiai fejlődés a kézben, utcán cipelt, metrón olvasott újságokra, még nem érkezett igazi válasz - talán csak a napokban felbukkanó információk szolgáltathatnak némi újdonsággal.

Ébredező kiadók
Elsőként a Springer, Európa legnagyobb fizetős tartalomszolgáltatója próbálta becélozni a mobileszközök piacát, amikor tavaly novemberben új konstrukciót vezetett be. A vállalat letiltotta az iPhone-okat és az androidos mobilkészülékeket az általa kiadott sajtótermékek oldalairól, és ehelyett olyan kis alkalmazásokat kínál előfizetéses rendszerben, amelyek a magazinok és újságok tartalmát jelenítik meg ezeken a készüléken átalakított, digitális formában.

Ez a megoldás már olyasmi, mint egyfajta digitális újság-előfizetés, ám az emberek nagy többsége még mindig szívesebben olvasta a nagyra szétnyitható újságok könnyen betűzhető felületét, mint az okostelefonok apró képernyőit. Az Apple iPad felbukkanása azonban olyan folyamatokat indított el, amelyek talán tényleg elvezethetnek a "digitális újság" valódi fogalmához.

A WePad jön, lát, győz?
Míg a felhasználók türelmesen (vagy türelmetlenül, mindenesetre a legtöbben hiába) várják az előrendelt iPadek megérkezését, addig a német Neofonie piacra dobta WePad nevű tabletjét, amely már tulajdonságait tekintve is erősen megszorongathatja az iPad-hívők nyakát. A WePad 11,6 hüvelykes (1366×768 pixeles) képernyője jóval nagyobb és részletgazdagabb az Apple-tablet 9,7 hüvelykes, 1024×768-as felbontású kijelzőjénél, 1,66 GHz-es Atom N450 processzora is erősebb az Apple A4-nél. Belső 16 gigabájtos memóriáját opcionális belső memóriamodullal és SD kártyával is bővíthetjük, a speciális Apple csatoló helyett pedig normál USB, audió és SIM slotok segítenek abban, hogy ne okozzon gondot meglévő eszközeink csatlakoztatása. Szoftveresen is erősebb a támogatottság: a hibrid Linux-Android-alapú készülék a WePad szoftvertára mellett az Android Marketplace alkalmazásait is használhatja, a készülék valódi multitaskra képes, és támogatja a Flash-t is... A tech szakértőktől az egyszerű felhasználókig mindenkit meggyőzött a német klón, és ez még csak a kezdet, ugyanis a tartalom terén is nagy durranás készül.

Jönnek a tabletújságok
A WePad a fent említett technológiai leiskolázás mellett úgy tűnik, a tartalomszolgáltatóknál is gyorsabb és hatékonyabb lehet Steve Jobs mammutvállalatánál. Már a készülék CeBIT-es bemutatóján is elhangzottak olyan ígéretek, miszerint a WePad több lesz, mint maga a hardver, és a gyártók szándéka leginkább az, hogy mindenki által használható, egyszerű eszközt készítsenek, amelyen még a nagypapa sem téved el.

Mától hivatalos, hogy stratégia megállapodást kötött a Neofonie és Európa legnagyobb kiadóvállalata, a Gruner & Jahr. A kiadó elnöke, Bernd Buchholz sajtóesemény keretében mutatta be a G&J márkajelzéssel ellátott WePadet, amelyet egyfajta digitális újság-előfizetésként kezdenek forgalmazni. Ráadásul ez csak a startpisztoly eldördülését jelenti, mivel a Neofonie április második hetében további kapcsolatok létrejöttét fogja bejelenteni - a legtöbben a már fotókkal is alátámasztott pletykát veszik alapul, amely a Springer bevonását jósolja.

A létrejött és tervezett szövetségek lényege egyrészt az, hogy a hardver ára szinte "elrejthető lesz" a hosszabb előfizetések árában, ráadásul ezek az árszintek még mindig jóval versenyképesebbnek ígérkeznek az Apple ajánlataihoz képest. Ha ez az új folyamat valóban elindítja az elektronikus újságok forradalmát, nem elképzelhetetlen, hogy pár éven belül már megszokott dolog lesz a metrókocsikban tableteket "lapozgató" utasok látványa.

Forrás: BitPort

Eekore's Ubuntu-based Tablet Focuses On Flexibility

2010-03-30T13:44:00.000-07:00

With Apple's iPad tablet computer ramping up to make an impact, it's drawing a lot of headlines, but there is also significant action on the Linux- and Android-based tablet front. As LinuxDevices reports, Italy-based Eekore is offering a tablet PC that runs either Ubuntu or Microsoft Windows. The Eekore ET10TA10 runs an Intel Atom N270 chip. It has a 10.2-inch, 1024 x 600 backlit touchscreen, 1GB of RAM, and a 160GB hard disk. It offers Wi-Fi, Bluetooth and 3G connectivity options, and has a very slick look.You can take a look at the ET10TA10 at Eekore's site. As the photos above and below show, the tablet offers both touch-screen and stylus input

Source: Osatic

Internet Tablet itthon is - de sajnos telefonálni nem lehet vele

2010-03-22T12:00:00.000-07:00

A nyílt forrású Android operációs rendszerre épülő Archos 5 Internet Tablet a webes, multimédiás tartalmak megjelenítésére hivatott. A 4.8 colos, 800x480 pixel felbontású TFT LCD kijelzőn, akár 720p HD videók megjelenítésére is lehetőség nyílik, melyet az ARM CortexTM-A8, 32 bites @ 800 MHz-es elsődleges processzor segít. Az alacsony fogyasztású beépített 128MB-os DDR RAM mellett - típustól függően -, 8GB ROM memória vagy 160GB HDD merevlemez szolgál tárhelyül, amit a HDD nélküli verziókban további microSD HC memóriakártyákkal lehet bővíteni (max. 32GB-tal).

A beépített 802.11 b/g/n vagy a Bluetooth 2.0 (A2DP, EDR, ARCP, HID, Dial Networking profilokat is támogató) vevő segítségével lehet a készüléket az Internetre csatlakoztatni, hogy onnan a weboldalaktól a különböző filmekig - • MPEG-4 HD (max. 720p), MPEG-48 (ASP@L5 AVI, max DVD felbontásig) H.264 HD (max. 720p), WMV (MP@ML, max. DVD felbontásig) WMV védett fájlokat is , MKV (max 720p, 2500kbs, 23fps, , M-JPEG (Motion JPEG Video) QVGA felbontásban megjelenítsen vagy lejátszon. További lehetőséget nyújt az RDS FM rádió vevő. A 182 grammos készülék (286g a HDD verziós) beépített Lithium Polymer akkumulátorát az Archos 5 micro USB portján keresztül lehet számítógépről (PC USB porttal szükséges hozzá) tölteni. A csomagban az Archos 5 Internet Tablet mellett egy USB - microUSB kábelt, egy 3.5mm-es fülhallgatót, egy asztali tartót, DVD-t, törlőkendőt és dokumentációt találunk.

Archos 5 160GB HDD

Műszaki specifikáció

Kijelző jellemzői: Nagy felbontású képernyő, 800x480 pixel, 4,8''TFT LCD, 16 millió szín
Felhasználói felület: Érintőképernyő, ON / OFF, vol + és vol-gombok, virtuális billentyűzet
Processzor (ok): központi egység: - Fő processzor: ARM CortexTM-A8, 32 bit, in-order, dual-issue, szuperskalár core @ 600 MHz - Kiegészítő processzor: 32 bit DSP @ 430 MHz -
RAM memória: 128 MB * (Low-Power Double Data Rate SDRAM)
Háttértárként memória: Merevlemez - A kapacitás eltérhet! Kizárólag a HDD verzióknál
- 60 GB * (Maximum 80 Film, 600.000 fényképet vagy 30.000 dal)
- 120 GB * (Akár 160 Film, 1,2 millió fotó vagy 60.000 dal)
- 160 GB * (Akár 210 Film, 1,6 millió fotó vagy 80.000 dal)
- 250 GB * (Maximum 300 Film, 2,5 millió fotó vagy 145.000 dal)
Operációs rendszer: Linux -
Csatlakoztathatóság: WiFi (802.11 b / g), USB 2.0 host opcionális
PC kiegészítők: Lehetséges számos szabványos USB PC kiegészítőt csatlakoztatni**** (billentyűzet, egér, memória kulcs, memória kártya olvasó, kamera és egyéb jövőbeni számítógép tartozékok)
** Video lejátszás: MPEG-42 (ASP @ L5 AVI, DVD felbontás)
WMV (MP @ ML, DVD felbontásban) WMV szereplő védett fájlokat
M-JPEG (a QVGA felbontás)
Opcionális szoftveres plug-innel: HD támogatás: MPEG-4 (ASP 720p) és WMV HD (MP 720p)
MPEG-2 MP @ ML maximum 10 Mb / s (maximum DVD felbontás) és AC3 sztereó hang (5.1)
H.264 maximum DVD felbontás AAC
Audio lejátszás **: sztereó MP3 dekódolás @ 30-320 Kbit / s CBR & VBR, WMA, Protected WMA, WMA Pro 5.1, WAV (PCM / ADPCM).
AC3 sztereó hang és 5.1 hangfájlok ( SPDIF kimenet az opcionális DVR Station-ön keresztül)
FLAC és OGG Vorbis hangfájlok
Opcionális szoftveres plug-innel: AAC3 és az AAC + sztereó audió fájlokat
Képnézegető: JPEG, BMP, PNG, GIF - ***Egyes felbontások és fájltípusok nem feltétlen támogatottak.
PDF nézegető: PDF dokumentum (nem minden PDF-funkciót támogat)
Video felvétel: Csak az opcionális DVR Station vagy a DVR Snap-on. Rekordok NTSC / PAL / SECAM MPEG-4 AVI formátum sztereó hanggal, VGA felbontás (640 x 480) @ 30 vagy 25 f / s
Hangfelvétel: az opcionális DVR Station-ön keresztül vagy a DVR Snap-on: Stereo line-in, WAV (IMA ADPCM vagy PCM) formátumban
Hangfelvétel az opcionális FM távirányítóval és a beépített mikrofonnal WAV formátumban (IMA ADPCM)
E-mail kliens: támogatja a POP3 és IMAP szolgáltatásokat, az Import / export-ot és a vCard névjegyeket
Interfészek: USB 2.0 High-Speed Device (USB 1.1 kompatibilis, alacsonyabb sebességgel is): Mass Storage Class (MSC) és Media Transport Protocol (MTP)
USB 2.0 Host: Mass Storage Class (MSC) és Picture Transfer Protocol (PTP) opcionális Mini Dock, akkumulátor és DVR dokkoló állomás
Kapcsolatok: WiFi (802.11 b / g / n) kapcsolaton keresztül. Webböngésző (Opera webböngésző ® Adobe Flash ® 9 video támogatással) a regisztrálás után
3,5 mm-es mini jack fejhallgató
Beépített hangszóró
Beépített állvány lábazat
Elem élettartam: zene lejátszási idő: akár 22 óra
Video lejátszási idő: max 7 óra
Áramforrás: Belső: lítium-polimer akkumulátor
az eszköz automatikusan letölti a legújabb firmware-frissítést, ha a WiFi kapcsolat muködik
Frissítéseket le lehet tölteni a gyártó oldaláról is.
Méretek és súly: Kb. 127,5 x 78,3 x 12,9 mm (60 GB-os modell *) - 250gr
Kb. 127 x 78,8 x 19,4 mm (120/250GB modellek *) - 300gr
Minimális rendszerkövetelmények: Microsoft ® Windows ® Vista, XP, ME, 2000 vagy újabb verzió
MAC OS X és a Linux (a Mass Storage Device Support)
USB 2.0 interfész

Kapcsolódó linkek

A készülék teljes specifikációja a gyártó oldalán

3D bemutató a gyártó oldalán

Forrás: Speedshop

Tankönyvek helyett tábla-PC

2010-03-22T11:54:00.000-07:00

A Marvell cég egy új Moby nevű tábla-PC-t dob piacra, amely elsősorban az árával hódíthat majd. A készülék legnagyobb előnye a gyártó szerint az, hogy a 99 dolláros ajánlott végfelhasználói ára mellé komoly multimédiás teljesítmény is társul.

A Marvell így szeretné megreformálni és a 21. század digitális követelményeinek megfelelővé tenni az oktatást. A vállalat hosszú távú célja az, hogy a nagy, drága és nehéz hagyományos iskolai könyvek helyét fokozatosan felváltsák a tábla-PC-k és az e-könyvek, illetve e-könyv olvasók. "Úgy hiszem, hogy a Marvell Moby tábla-PC egy életre szóló tanulási élményt válthat ki" - hangsúlyozta Weili Dai, a cég társalapítója és alelnöke. A vezetú elmondta, hogy a céljuk elsősorban az, hogy egy fontos oktatási eszközt biztosítsanak a diákoknak, amely egyúttal örömet is okoz és figyelembe veszi az adott tanuló személyes stílusát is.

A Moby a Marvell Armada 600 processzorára épül, amely éppúgy, mint az Apple iPad-chipje vagy a Qualcomm Snapdragon megoldása egy ARM-alapú CPU. Mindez azt jelenti, hogy a Marvell tábla-PC-je le tudja majd játszani az 1080p-s FullHD tartalmakat is. Ezzel párhuzamosan a készüléknek viszonylag nagy az üzemideje. Operációs rendszerként telepíthető rá a Google Android éppúgy, mint a Windows Mobile. Az iPad-del szemben ugyanakkor a Moby támogatja a flashvideók lejátszását. Az eszközből nem maradt ki a WLAN-, a Bluetooth-port sem, valamint van beépített rádiója és GPS-vevőegysége.

A Marvell álláspontja az, hogy a hagyományos nyomtatott könyvek nem aktualizálhatók, míg az elektronikus kiadványok akár naponta is frissíthetők. A cég vezetői rámutattak, hogy a New York-i Könyvtár Szövetség (NYLA) egyik tanulmánya szerint egyes művek és atlaszok 21-25 évesek. Ezekben a kiadványokban például még nem Oroszország, hanem a Szovjetunió neve szerepel. A tábla-PC további előnye, hogy bőven elfér benne akár egy év teljes tananyaga is, ugyanakkor fele akkora súlyú, mint egy tankönyv.

Forrás: SG & Marvell

Multimediaplaza.hu., avagy a Kossuth Kiadó is színre lép

2010-03-20T14:45:00.000-07:00

Nemcsak e-könyveket, hanem mindenféle elektronikus tartalmat kínáló webáruházat hoz létre a Kossuth Kiadó - mondta Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója az MTI-nek. "Április 24-én tartjuk a bemutatóját a multimediaplaza.hu-nak, ami Magyarország első online letöltőplázája lesz" - nyilatkozott az igazgató. Mint elmondta: a weboldalon mintegy kétszáz e-könyv lesz megtalálható, de képeket, ötven hangoskönyvet, térképeket, archív felvételeket is le lehet majd tölteni.

Kocsis András Sándor hangsúlyozta: nem a könyvpiac forgalmának visszaesése miatt indítják el új vállalkozásukat, hanem mert szerinte most alakult ki olyan vásárlóréteg, amely fogékony az új technológiára. "A célközönségünk várhatóan főleg a fiatal üzletemberek lesznek, akik gyorsan élnek és gyorsan akarnak információhoz jutni" - tette hozzá.

A kiadó az új szolgáltatáshoz szükséges hardvert is árusít majd, ám hogy melyik céggel szerződnek, az egyelőre még nem nyilvános. "A világ harmadik legnagyobb vállalkozásáról van szó ebben a műfajban" - árulta el Kocsis András Sándor, hozzátéve: magas színvonalú adathordozóról van szó, ami számos funkciót tömörít majd. Lesz benne mp3 lejátszó, érintőképernyő és kézírás-felismerő szoftver.

"Megszállott könyves vagyok, de magam is egy ilyen készülékkel indultam el legutóbb üzleti útra. Az e-papírnak nincs háttérvilágítása, ezért szembarát, ráadásul így a gép üzemideje is rendkívül tartós. Tizennyolc napig voltam úton, és azalatt egyszer sem kellett tölteni" - mesélt személyes tapasztalatairól a vezérigazgató, megemlítve, a "szembarát" technika hátránya, hogy nem lehet az e-könyveket félhomályban vagy sötétben olvasni. Viszont szinte korlátlan mennyiségű könyvet lehet rá letölteni.

Mivel az adathordozó alapvetően fekete-fehér nyomdai termékek közvetítésére alkalmas, a Kossuth kínálatában először publicisztika, szakirodalom és szépirodalom jelenik meg e-formátumban, valamint tervezik, hogy egyetemi jegyzetekkel is bővítik a kínálatot. "Ősztől az angol nyelvű könyvek is elérhetőek lesznek" - tette hozzá a vezérigazgató, aki az első évben néhány milliós forgalommal már elégedett lenne.

A technikai háttér fejlődésével és a formátumok megszilárdulásával indokolta Weiler Péter, a Líra-csoport informatikai igazgatója, miért most indítják be a Bookline-nal közös vállalkozásukat, az eKönyv Magyarország Kft-t. Weiler Péter az új vállalkozás ügyvezető igazgatói posztját közösen tölti be Starcz Ákossal, a Bookline.hu NyRt. vezérigazgatójával.

A cég webáruháza (www.txtr.hu) áprilisban indul, és az angol és német nyelvű e-könyveken túl magyar nyelvű tartalmat is kínál az olvasóknak. A cég nemcsak a Líra-csoport tulajdonában lévő kiadók könyveit árusítja majd e-formátumban, hanem igyekeznek bevonni a projektbe a kisebb és más nagyobb kiadókat is, hogy minél több hazai cég kiadványa megjelenhessen a e-könyvként is.

Az ügyvezető igazgató, aki szerint a közeli célok közül az egyik legfontosabb, hogy a könyvfesztiválra működjön a webáruház. "Minél több kötettel indulunk, annál könnyebb lesz a vásárlókat meggyőzni az új formátum praktikusságáról" - tette hozzá Weiler Péter, aki az indulást az internet-szolgáltatás kezdeti szakaszához hasonlította, amikor a nagy cégek hatalmas összegeket fektettek be, hogy kialakuljon az online magyar tartalomipar.

"Most nekünk kell befektetni, hogy létrejöjjön a magyar e-könyv piac. Ehhez jó minőségű és nagy mennyiségű könyvet kell átkonvertálni" - mondta, majd hozzátette, ehhez egy olyan szabványt, formátumot kellett találni, amely nemzetközileg is elfogadott, és amely a lehető legtöbb eszközön, például az otthoni pc-ken, iphone-okon is olvasható. "Olyan olvasót kerestünk, amely mobilkapcsolattal rendelkezik, hiszen így a nap huszonnégy órájában az ország bármelyik pontjáról lehet majd könyvet vásárolni" - mondta.

A közös cég regényekkel és ismeretterjesztő kiadványokkal jelentkezik először, májusban például e-formátumban is megjelenik az új Paolo Coelho-regény, a Brida. Weiler Péter ugyanakkor úgy vélte, az e-könyv vélhetően nem a bestsellerek piacát fogja erősíteni, a hatalmas tárhely és a kedvező árak miatt a kisebb közönségérdeklődést kiváltó kiadványok is népszerűek lehetnek.

Az adathordozó, vagy más néven olvasó ára még egyelőre bizonytalan. A Kossuth Kiadó és az eKönyv Magyarország Kft. különböző termékekben gondolkozik, ám úgy tűnik, hogy nagyjából ugyanannyiba fog kerülni a készülék, körülbelül hetvenezer forintba. Amit viszont kompenzál az e-könyvek kedvező ára, az előzetes becslések szerint ugyanis 30-50 százalékkal olcsóbban juthatunk az olvasmányok digitális változatához.

Mivel csak a papíralapú könyveket terheli 5 százalékos áfa, az e-könyvek után az általános, 25 százalékos forgalmi adót kell megfizetni. Az árelőnyből így rögtön elveszik húsz százalék, amit természetesen nem kívánunk a fogyasztókra hárítani - tette hozzá Weiler Péter.

Emiatt az áfatörvény módosítását kezdeményezi a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése. Zentai Péter László, a MKKE igazgatója az MTI-nek elmondta: az Európai Unió szintén foglalkozik a kérdéssel, hiszen számos tagállam szeretné elérni, hogy az e-könyvek is bekerülhessenek a kedvezményes adósávba. úgy vélte, az e-könyves piac szereplőire nagy felelősség hárul, hiszen olyan rendszereket kell kialakítaniuk, amelyek megvédik a könyvszakmát az illegális letöltések okozta károktól.

Forrás: MTI

The OLPC e-reader

2010-03-19T14:58:00.000-07:00

Wonder why there’s so much talk about the olpc laptop?

Because, as these pictures show, it really is suited for e-book reading. And it’s book size, not laptop size.

These pictures (resized here) come from the One Laptop Per Child website, www.laptop.org/download.en_US.html. There are lots more images there.

I can’t resist showing the green tablet again, because it so clearly shows the laptop’s size. The infamous handcrank is clearly visible in the green device, and in other images of the blue (but nowhere in the yellow or orange) indicating that these are from an earlier stage of the device’s development.

And a couple more variations — I don’t know if they’ll make more than one variant. These are labeld concept images. Anyway, the vision is clearer when you see all the images:

Edited to add: The olpc website notes: “The only thing that might be somewhat misleading in the prototype is the display. The display we plan to ship is significantly bigger and of a higher resolution than the one pictured: We will ship at 1200×900 vs. the 800×480 display in the shown in the photo.”

Here’s another photo that clearly demonstrates the size. This image was downloaded from flickr and cropped; it was taken at the unveiling of the working prototypes by Pete Barr-Watson:

By Roger Sperberg, New York Editor for TeleRead

A villanykönyvé a jövő, de milyen áron?

2010-03-19T14:47:00.000-07:00

Nem kérdés már, hogy lesz-e helye a jövőben az ezer könyvet tárolni képes e-könyv-olvasóknak. A könyves szakma már előre menekül: digitális olvasót adott ki Amerika legnagyobb terjeszője, a Barnes&Noble, három változatban is a piacon van az Amazon Kindle, az Apple pedig legújabb kütyüjét, az iPadet próbálja a könyvek és magazinok megmentőjeként beállítani. Nincs azonban válasz arra a kérdésre, hogy olcsóbbak lesznek-e a digitális könyvek, és hogy a másolásvédelmet és webboltot igénylő kiadványokból befolyhat-e elég pénz ahhoz, hogy a ma ismert kiadói rendszer fennmaradjon.

A legfejlettebb piacokon a kiadók és szerzők a legmagasabb hasznot hozó, keményfedelű könyvek eladásait féltik a digitális formátumoktól. A plaform- és bolttulajdonosok, amilyen például az Amazon, viszont a kütyük elterjedésének gátját látják a túl magas árakban. A felhasználók természetesen azt szeretnék, hogy minél olcsóbban kapjanak olvasnivalót - ha már egyszer nincs kézzelfogható megjelenés -, illetve, hogy a készülékek ára is a húsz-harmincezer forintos lélektani határ alá süllyedjen. Ebben az egyensúlyi rendszerben kell eltalálni a mindenkinek elfogadható árazást.

A New York Times számításai szerint egy 13 dollárba kerülő, az iBook-boltból megvehető villanykönyvből 4,5-5,5 dollár marad a kiadónál, míg egy keményborítós, 26 dolláros kötetből csupán négy dollárnyi a haszon. Pedig az e-könyvből négy dollárt lecsíp az Apple a webbolt üzemeltetésének költségeire, a másolásvédelemre és a saját hasznára. A maradék kilenc dollárból fél dollár megy a tördelésre, 78 cent a könyv reklámjára, a szerző pedig körülbelül 2-3 dollárt kap jogdíjként. Ami ezeken a költségeken felül megmarad, az nyereség a kiadó számára - ezek szerint ez valamivel magasabb, mint a nyomtatott könyv esetében, dacára az 50%-kal alacsonyabb árnak.

A Times újságírója azért hozzáteszi, hogy ma a könyvforgalomnak csupán 3-5 százalékát teszik ki a villanykönyvek. A digitális megoldások egyre népszerűbbé válásával, illetve a papírkönyvek iránti érdeklődés csökkenésével azonban át fognak alakulni az arányok. A papír kiadványhoz és a digitális verzióhoz egyaránt szükséges lépések - ilyen például a szerkesztés - árát egyre inkább az e-könyvnek kell majd kitermelnie.

Több milliós befektetés egy kiadvány

A könyvek élete azzal épp csak elkezdődik, hogy a szerző leüti az utolsó pontot vagy felkiáltójelet a kézirat végén - írja blogjában Charlie Stross, a bőbeszédű, brit science-fiction szerző. A szövegen még körülbelül egy évet ülnek a kiadók, különböző feladatú szerkesztők nézik át újra és újra a leendő könyvet, ez alatt körülbelül 7-20 ezer dollárt (1,4-2 millió forintot) költenek a készülő műre. Ehhez jönnek még a szerzőnek adott - átlagosan 12,5 ezer dolláros, azaz 2,4 millió forintos - előlegek is.

Egy amerikaihoz hasonló piacon viszont a bevételi oldalon is hatalmas számok vannak. Stross becslése szerint egy elsőkötetes ismeretlen szerző művéből 3-5 ezer példány fogy el a drágább, keményborítós verzióban. Ezek a kötetek átlagosan 25-30 dollárba kerülnek, tehát 75-150 ezer dollárnyi (14-28 millió forintnyi) bevételt termelnek. Azaz, ha nem fogott nagyon mellé az irodalmi szerkesztő, ha nem sikerül botrányosan rosszra a kötet marketingkampánya, borítója, már a keményborítós verzió behozza a kiadásra költött összegeket.

Kevés pénzt hoz a puhaborítós kiadás

A türelmetlen rajongók, könyvbarátok által vásárolt, elsőként megjelenő keményborítós könyvek mellett a legtöbb műnek létezik puhakötésű, olcsóbb (és a keményfedelű után a boltokba kerülő) kiadása is. Lényegesen több, 15-30 ezer példányt lehet eladni ezekből az olcsóbb kivitelezésű kötetekből. A puhaborítós könyvek átlagosan 8-15 dollárba kerülnek: annyiba, hogy még hirtelen fellángolásból is megvehesse őket az ember. 120-450 ezer dollárt fizetnek ki ezekért a kötetekért, ám ebből jóval kisebb százalék a haszon, és kevesebb jut a szerzőnek is.

Áprilisban jön a magyar villanykönyv

Az ár problémája még égetőbb lesz az európai piacon, mint az amerikain. A papírkönyvek csekély 5 százalékos áfájával szemben a villanykönyveken 25 százalékos forgalmi adó lesz. Az Ekönyvolvasó blognak adott interjújában Weiler Péter, a napokban indult eKönyv Magyarország egyik ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy ötszáz, ezer és kétezer forint alatt is kaphatóak lesznek magyar e-könyvek.

Az amerikai kötetekhez képest olcsóbb - még a 2000 forint is kevesebb az Apple által javasolt 15 dolláros árnál - magyar e-könyvek beárazásában több dolog működhet közre. Hazánkban például nincsen olyan szigorúan egymást követő kemény-, majd puhaborítós kiadás, mint az angolszász országokban. A kiadó döntésének megfelelően valamilyen kivitelben megjelenő könyvek az esetek elenyésző hányadában lesznek elérhetőek más külsővel is.

Az eKönyv Magyarország is tervezi egyébként, hogy saját olvasót dob piacra. A német fejlesztésű Txtr olvasó 299 euróért, azaz valamivel kevesebb, mint nyolcvanezer forintért máris előrendelhető. Hazánkba várhatóan az ősszel érkezik a kütyü. A könyvesbolt jóval hamarabb, már áprilisban elindul, így a villanykönyv-olvasóval rendelkező, vagy az számítógépükre az Adobe Digital Editions szoftvert feltelepítők pár héten belül vehetnek kortárs irodalmi köteteket.

Txtr

Az eKönyv magyar honlapja nem árul el sokat a készülékről, a német oldal viszont már nem ennyire szűkszavú. Az olvasó az Adobe másolásvédelmi rendszerét fogja támogatni, tehát az Amazon Kindle boltjának kivételével bármely üzletből vásárolt könyvet meg tudja nyitni a Txtr. A kütyü rendelkezik beépített mobilinternet kártyával, amivel alapesetben a Txtr könyvesboltban lehet böngészni és vásárolni. A készülékhez elérhető lesz egy Txtr Pro nevű előfizetés is, aminek segítségével a felhasználó tárhelyére feltöltött anyagok, és a beállított hírcsatornák (blogok) tartalma is felkerül az olvasóra.

Problémák megoldása lehet az e-könyv

A hazai piac legnagyobb problémája, hogy a könyvek árának nagy százalékát a terjesztők, nagykereskedők teszik zsebre - tudtuk meg Járdán Csabától, a Delta Vision szerkesztőjétől. A nagykereskedők nem érik be kevesebbel az ár ötven százalékánál, de hallani hatvan százalékos részesedésről is. A maradék negyven százalékon osztozik a nyomda, a kiadó, a marketing, és ebből fizetik ki a szerzőnek járó honoráriumot is.

A magyar kiadások példányszámai pedig rendkívül alacsonyak. A Delta Vision pár éve fel is hagyott a magyar szerzők kiadásával, bármennyire jó is volt a könyv, nem vették a vásárlók. A szórakoztató irodalom területén az átlagos példányszám valamivel ezer felett van, az igazán sikeres művekből pedig egy-két év alatt háromezernél több példány is elkelhet.

A mostoha piaci körülmények egy részére megoldást jelentene az e-könyv. Nyugaton is csak születőben van ennek a piacnak a struktúrája - fogalmaz Járdán. A cél az lenne, hogy közelebb kerüljön egymáshoz - például a terjesztő kiiktatásával - a kiadó és az olvasó. A beszélgetés alapján abban biztosak vagyunk, hogy az e-könyvek hazai elterjedését a kiadók támogatni fogják.

Forrás: Origo

ONYX BOOX 60

2010-03-17T16:05:00.000-07:00

Kapható az első WACOM érintőképernyős 6 inch átmérőjű E Ink® Vizplex® kijelzős elektronikus könyvolvasó, mely Onyx érintő tollal, Wi-Fi és internet böngésző támogatással rendelkezik.

ONYX BOOX 60 az összes olyan funkciót magába foglalja mely a modern olvasás szerelmeseinek szüksége lehet.

többnyelv támogatása
könyvtár tartalom nézet megjelenítése a már megszokott Részletek,Miniatürök, és Lista rendezés szerint
szabad szöveges angol keresési mód, és szótár funkció
angol szövegfelolvasási funkció (TTS),
könyv oldal szöveg nagyítás funkciója
tartalomjegyzék követés
legutóbb olvasott könyv folytatása ott ahol abbahagyta
teljes kijelzős rajzolási, jegyzetelési funkció.

WACOM Onyx toll:

Az Onyx tollal kiemelhetünk, aláhúzhatunk, vagy megjelölhetjük a számunkra fontos szövegrészeket. Emellet rajzolhatunk,szabadon jegyzetelhetünk, sőt esetleg kottát is írhatunk vagy használja internetböngészés közben link-ek követésére. A Wacom Ltd. által kifejlesztett technológia mindezt lehetővé teszi. Könnyű használhatósága és a valódi toll fogásához hasonló érzet miatt gyakran használják tápla számítógépekbe, és most már e-könyv olvasóban is.

WiFi kapcsolat:

Egy kávé mellettA WiFi technológiát most már senkinek sem kell bemutatni, hiszen életünk része lett az utóbbi évek folyamán. Az Onyx BOOX 60 olvasó Wifi kapcsolatán keresztül készülékükre tölthetnek könyveket, dokumentumokat, zenét bárhol ahol Wifi kapcsolat létesíthető. Akár az otthoni , akár nyilvános kapcsolatot használva könnyen válogathat a több tízezer ingyenes és a sok százezer megvásárolható elektronikus kiadvány közül. Előfizetve nemzetközi lapokra, Wifi kapcsolatot használva reggelre készülékén várja Önt kedvenc újságja legyen az a The New York Times, Washington Post, Wall Street Journal, The Times, Frankfurter Allgemeine Zeitung, vagy éppen a Le Monde.

WebKit böngésző:

WebKit böngésző segítségével könnyedén tudja olvasni kedvenc weboldalait kihasználva a wifi kapcsolat adta mobilitást. Üljön be egy kávézóba tervezze meg napját, nézze meg a legújabb híreket, olvassa el kedvenc magazinját, válassza ki az esti programot, majd folytassa az éppen olvasott könyvét miközben elfogyaszt egy illatos croissant egy csésze cappuchino mellett.

TECHNIKAI ADATOK:
Kijelző: 6" E Ink® Vizplex 600x800 pixel, 166 dpi 16 szürkeárnyalatú háttérvilágítás nélküli tükröződés mentes képernyő
Wacom érintőképernyő
Írjon, rajzoljon, jegyzeteljen Onyx tollal készülékére

CPU: 532MHz Freescale

Formátumok: EPUB , PDF,Mobipocket (nem DRM), Fb2, TXT,RTF PDB, HTML, CHM, DJVU, Adobe DRM/Adobe Digital Editions JPEG, BMP, PNG, TIFF,MP3.WAV
Adobe Digital Editon Certified

Operációs rendszer: Linux 2.6
Melynek keretein belül magyar karaktereket támogatja a készülék, sőt a betűméret és betűcsalád váltást is. Egyéb funkciók:
Szövegfelolvasási funkció (TTS),
Angol keresési funkció
Kotta-írás lehetősége
Szótárfunkció
Támogatott nyelvek: angol, kínai, német, francia, spanyol, portugál, holland, olasz, orosz
Kapcsolat: Mini USB (2.0) OTG támogatással
WiFi Webkit böngészővel interneten lehet böngészni, letölteni tartalmakat.
Memória: ROM 128MB RAM 512MB
Hang: 3,5 mm sztereo
Akkumulátor: Li-Polymer (1600 mAh) 8000 oldal olvasásához egy feltöltéssel Méretek: 196 x 121 x 10,5 mm Súly: 298 g Memória olvasó: SD, SDHC 32 GB bővítési lehetőséggel

Ára: bruttó 99.990 Ft

Onyx BOOX videó bemutató

Forrás: Koobe

E-könyv-olvasó - korszakváltás? Komoly Prohardver elemzés

2010-03-17T15:47:00.000-07:00

Koobe és iriver ebook olvasó

Lassan hatszáz éve már annak, hogy Johannes Gutenberg találmányaival széles körben elérhetővé tette a nyomtatott könyveket. Nem ő találta fel a könyvnyomtatást - azt már évszázadokkal előtte kifundálták a kínaiak -, de neki sikerült elsőként megvalósítani a viszonylag olcsó tömegtermelést.

Az utóbbi hónapokban egyre gyakrabban adunk hírt az újfajta, elektronikus könyvek – pontosabban könyvolvasók – megjelenéséről. Mert elektronikus könyvek – valamilyen szöveges formátumban – már régóta léteznek. Valójában az olvasók sem újak. Az első, kísérleti modellekről már több mint egy évtizede hallhattunk, a legismertebb Amazon Kindle pedig múlt novemberben ünnepelte második születésnapját. A világ legtöbb részén viszont azért mostanában kezd terjedni az e-book olvasó, mert végre sikerült csökkenteni az árát.

Tesztlaborunkban egyszerre három járt belőlük, a negyedikkel pedig a Mobilaréna hasábjain találkozhatott az olvasó. A Koobe két elektronikus könyvolvasója jegyzetfüzetet imitáló bőrtokban érkezett hozzánk. A kisebb, Koobe Junior világos, a nagyobb, Koobe Classic sötét borítást kapott. Mindkettő elegáns, mágneses pánttal záródik, jobb oldalukra telepítették az olvasót, balra üres felületet kapunk. Talán ide jól jött volna egy zseb apróbb papíroknak, esetleg memóriakártyának.

Kicsit a nyolcvanas évek végére jellemző menedzserkalkulátorra vagy tudományos számológépre hasonlít a két Koobe olvasó. Sötét felületük matt, gombjaik gumírozottak. A Classic kijelzője hat, a Junioré öt hüvelykes, de mindkettő felbontása 600x800 pixel, ami 176 dpi, illetve 200 dpi-s felbontást jelent. Hasonló szintet képviselnek az egyszerű tintasugaras nyomtatók, ha átlagos irodapapírra nyomtatunk velük. Az e-bookok e-ink, vagyis elektronikus tintás kijelzőt használnak, melynek működését mindjárt bemutatjuk. Alatta tíz számozott gombot és egy kör alakú kettőst találtunk. Két, lapozáshoz való billentyűt telepítettek az olvasó bal szélére.

Koobe Classic és Junior egymás mellett

További kezelőszerveket és csatlakozókat találunk a készülékek élein. Alul, a bal sarokban mindkettőn csukló- vagy nyakpánthoz való bújtatónyílás van, a Junior másik alsó sarkába hagyományos, 3,5 mm-es fülhallgató csatlakozót tettek. A Classic ilyen kimenete egy mini USB társaságában kicsi fedél alatt bújik meg. A jobb peremre mindkét olvasónál újabb adag lapozógombot telepítettek. A Classicnál két krómhatású billentyűt, a Juniornál egy fel-le billenthető kereket használtak. Mindkettőn felülte került a ki-bekapcsoló, a Junioron itt található a mini USB csatlakozó és egy-egy SD kártyákat fogadó nyílást is megfigyelhetünk. Az USB mellett ilyen módszerrel juttathatunk könyvet – és mást is – az olvasókra. A fejlettebb modellek Wi-Fi modult is kaptak, így online könyvesboltokra csatlakozhatnak.

Bár az elektronikus tintás kijelzőnek köszönhetően az e-book olvasók bámulatosan sokáig bírják egyetlen töltéssel, idővel jól jöhet, hogy a Koobe-k akkumulátora cserélhető. Mögötte egy SIM kártya helye látható. Ez nem telefonáláshoz vagy 3G modemhez való, hanem a digitálisan jogvédett, PDF formátumú könyvek olvasásához szükséges kódot tartalmazza. A Classic verziónak ugyanilyen akkumulátora és kártyahelye van.

Sokkal modernebbre szabta olvasójának külsejét az iriver. A Story hat hüvelykes, szintén 600x800 pixeles kijelzőjét fehér műanyag keretezi, alatta pedig teljes QWERTY billentyűzet húzódik, meglehetősen kicsi, nagyjából 5 x 5 mm-es gombokkal. A lapozást is elegánsabban oldották meg, mindkét oldalon van egy-egy tovább, illetve visszafelé váltó gomb, melyeket a borításba integráltak.

Minden csatlakozó a Story alsó peremére került. Itt egy kicsi fedél alatt SD kártyaolvasót és mini USB-t, mellettük billentyűzetzárként is működő ki-/bekapcsolót és fülhallgató-kimenetet találunk. A gép szintén fehér hátlapjának felső részén egy vékonyka hangszórónyílás rejtőzik.

Hogyan működnek?

Az e-könyv-olvasók megszületésének legfontosabb részlete az e-ink – elektronikus tinta – technológiával működő kijelző kifejlesztése volt. Ezek a monitorok apró, áttetsző folyadékot tartalmazó cellákból állnak. Bennük pozitív töltésű fehér és negatív töltésű fekete pigmentrészecskék úszkálnak. Legalábbis addig, amíg feszültséget nem kapcsolnak a cellák fölött és alatt húzódó elektródákra. Ilyenkor a festékszemcsék töltésüknek megfelelően rendeződnek, alkotnak sötét vagy világos képpontot. A technológiából következik, hogy az e-tintás kijelzők szürkeárnyalatos képet adnak. Jelenleg a csúcsmodellek négybitesek, tehát tizenhat árnyalat megjelenítésére képesek, de kereskedelmi forgalomban inkább a három bit (nyolc árnyalat) jellemző. A képek finomítására a nyomdaiparban régóta használatos, dithering eljárást használják, erre később mutatunk majd példát.

Színe mellett még egy komoly korlátja van az e-tintás kijelzőknek, a válaszidejük. A pigmentrészecskék beállításához a gyorsabb, Vizplex paneleknek is 740 ms-ra van szüksége. Mindezek mellett viszont van egy óriási előnyük. Amikor a képpontok beálltak, a kijelző már nem igényel további energiát. Háttérvilágítása sincs, tehát erre sem kell energia.

Tesztpéldányaink – ahogyan a legtöbb, kereskedelmi forgalomban kapható e-book olvasó – három bites, Vizplex kijelzővel voltak felszerelve, tehát nyolc árnyalatot tudtak megjeleníteni. Rendszerint azt is megemlítik hiányosságként, hogy az e-tintás kijelzők csak teljes törléssel frissíthetőek. Vagyis, ha megváltozik rajtuk akár csak egyetlen pixel is, akkor az egészet törölni kell. Tapasztalataink szerint ez nem teljesen így van, ugyanis az iriver és a Koobe olvasók is – főként a menü kezelésénél – tudtak részlegesen frissíteni. Maga a kijelző elég érdekes. Különösen háttérvilágítás nélkülisége volt fura, hiszen ilyet eddig számítógépes eszközön nem nagyon láttunk. Igen, az ebook olvasó is számítógép. Rendszerint ARM alapú processzora van, operációs rendszere pedig egyedi Linux. Ilyen feltételekre pedig minden gyártó olyan kezelőfelületet tervez, amilyet kedve tartja. Megkötést jelent még, hogy alapesetben az e-tintás kijelző nem érintésérzékeny, de lehet elé tapogatós felületet húzni.

Az iriver Story nem ilyen volt, szóval a billentyűzet gombjait kellett nyomogatnunk, ami kialakításuk miatt nem volt túl kényelmes. A kezelőfelület elegáns, magyarul egyelőre még nem tud. Az olvasás mellett zenélni, hangot rögzíteni és jegyzetelni is lehet vele, illetve van benne egy kezdetleges naptár.

Ha már olvasó, akkor illik neki a lényegesebb szöveges fájlformátumokat támogatnia. Ezt meg is teszi a Story, kezeli a DOC, TXT, PDF, PPT, XLS és HWP állományokat, továbbá az e-bookos EPUB formátumot, de még a HTML-t is. Emellett boldogul a BMP, JPG és PNG képekkel, akár tömörített ZIP állományból is kibontja őket. Zenéből az MP3, WMA és OGG állományokat kezeli, szóval egészen széleskörű a támogatás, ami a Linux miatt minden bizonnyal tovább bővül majd a jövőben. Legfontosabb talán a betűk megjelenítése, itt többféle nagyítási mód közül választhatunk.

Gond csak a speciálisan formázott, jellemzően PDF állományokkal volt. Itt vagy a szöveg közepén kiválasztott részt nagyíthattuk – elég szerencsétlenül, a két sarkának megadásával –, vagy választhattuk a formátum megbontását, ami sokkal jobb eredményhez vezet. Feltéve, hogy eleve szöveges és nem képes formában voltak a lapjaink. A PDF-be szkennelt könyvek olvasása nem lesz leányálom a hardver lassúsága és a kijelző mérete miatt.

Sokkal egyszerűbb menürendszere volt a Koobe olvasóknak. Itt alapból a gép könyvtárrendszeréből láttunk egyszerre nyolc tételt. Ezekből az 1-8 gombokkal választhattunk, a 9 és 0 vagy a lapozók pedig váltottak a következő nyolc elemre. Itt-ott már az irivernél is képernyőre bökhetnékünk volt, ez a késztetés a Koobe-knál tovább erősödött. Valahogy az érintve vezérlés sokkal természetesebbnek tűnt, szerintünk ez lesz az e-könyv-olvasók következő lényeges fejlesztése.

A Koobe-k még több szöveges formátumot kezeltek, olyanokat – WOLF, FB2, DJVU, LIT vagy PRC –, melyekről korábban még nem is hallottunk. Mivel nincs QWERTY billentyűzet, nincs jegyzetelő funkció, és a hangrögzítőt is kihagyták. Van viszont zenelejátszó, bár nehézkesebb, mint az irivernél. Csak MP3-at kezel és csak fülessel, illetve az olvasás közbeni hangerőszabályzás, megállítás implementálása kimaradt. Van viszont villanó és csipogó (utóbbi kikapcsolható) jelzése a gombnyomásoknak, ami a lassú hardver miatt elég hasznos. Így legalább tudjuk, hogy a várakozás nem azért van, mert rosszul nyomtunk, hanem azért, mert a nagyobb JPG vagy PDF kicsomagolása hosszú másodperceket igényel.

Sajnos a kijelző mellett az e-könyv-olvasók processzorát is az energiatakarékosság jegyében tervezték. A 400 MHz körüli ARM chip nem valami erőgép, de szerintünk csak idő kérdése a továbbfejlesztése, illetve a szoftver továbbcsiszolása.

Milyen érzés?
Milyen olvasás esik ezeken az olvasókon? Szerintünk olvashatóságra már most egészen közel van az elektronikus megoldás a régi jó papíralapúhoz. Egyetlen hátrányként a kisebb kontraszt hozható fel. Ugyanis a „papír” az e-tinta alatt nem olyan világos, mint a könyv lapja – még ha az meg is sárgult már kicsit, mint alábbi képünk mutatja – az e-tinta pedig nem olyan sötét, mint a hagyományos. Emiatt gyengébb fényviszonyoknál az elektronikus könyvre jobban kellett mereszteni a szemünket.

A másik hátrány a túl sok fényből fakadt. Az e-ink monitor felülete olyasmi, mint a matt LCD kijelzőké kikapcsolt állapotban, tehát az erős, pontszerű fényforrások világos foltként jelennek meg rajta. Persze ennek kiküszöbölésére elég kicsit elfordítani a könyvet. Azt pedig nyugodtan lehet, ugyanis semmiféle kontraszt- vagy színbeli torzulás nem jelentkezik.

Nagyítóval vizsgálódva azt tapasztaltuk, hogy az e-ink kijelzőnek azért lényegesen pixelesebbek a betűi, mint egy nyomtatott könyvnek. A lézerprinterek minősége a kettő között van, közelebb a nyomtatotthoz, a tintások viszont hétköznapi irodapapírra nem hoznak sokkal jobb eredményt az e-inknél. Lényeges különbség csak a kontrasztban lesz.

Balra e-ink, jobbra hagyományos nyomtatott könyv

Megmutatjuk még, mi a különbség az szürkeárnyalatok megjelenítésében ditheringet használva, illetve nélküle. Ezzel az eljárással úgy képeznek lágyabb tónusokat, hogy különböző árnyalatú képpontokat helyeznek szorosan egymás mellé, melyeket szemünk mondhatni átlagol, így egy köztes árnyalatot érzékelünk. Azért fontos ez a módszer az e-könyv olvasóknál, hogy a képregényeket minél szebben jelenítsék meg.

Szürkeárnyalatok ditheringgel és nélküle

Képben, olvashatóságban tehát van még lemaradás a több évszázados technológia mögött, de szerintünk az e-ink ebben a mondhatni kezdeti állapotában is nagyszerű. Mi a helyzet a könyvolvasás élményével? Először is meg kell szokni, hogy nem a klasszikus művelődés, szórakozás eszközét, hanem valami XXI. századi „kütyüt” fogunk a kezünkbe. Van aki ezen könnyen, van aki nehezebben lendül át. Szokni kell kicsit a lapozást is, ami nem vesz több időt igénybe, mint a klasszikus oldal átfordítása, de sokkal tovább tart, mint a váltás egy számítógépen.

Továbbiakban viszont már csak előnyökkel találkozunk. Az olvasó megjegyzi, hol tartottunk, tehát nem fog az orrunk előtt becsukódni a könyv, ha nem tartjuk, és a könyvjelző kérdése is megoldódott. A belső memóriába rengeteg – akár több száz – könyv elfér, illetve a kapacitása memóriakártyával bővíthető, szóval sokkal több olvasnivalót tárolhatunk, vihetünk magunkkal sokkal kisebb helyen. Például ha többórás utazásnak nézünk elébe, és aktuális könyvünkből már csak félórányi van hátra, akkor nem kell két könyvet cipelnünk. Elektronikus formában sokkal könnyebb egy teljes könyvtár költözése. Aztán itt van még a zenelejátszó, ami az iriver Story esetében egészen kellemesen szóló hangszóróval párosul. Az okosabb olvasóknak – itt ismét a Story hozható fel – van billentyűzete, szóval egy kis jegyzetelésre is adnak lehetőséget. A még okosabb modellek pedig Wi-Fi-n keresztül az internetre tudnak kapcsolódni, így on-line vásárolhatunk velük, vagy böngészhetjük a weboldalakat.

Van még egy fontos kérdés: meddig bírják ezek az olvasók a strapát? Az akku 7-9000 lapozásra elég, ami szinte kimeríthetetlennek tűnik. Aggályaink vannak viszont az olvasók tartósságával kapcsolatban. A nálunk járt iriver ugyan mintadarab volt, de eléggé recsegett ropogott, a Koobe-k, főleg a Junior finom tapintású, gumírozott borítású felülete pedig nagyon könnyen karcolódott. (Ez jó eséllyel valami vegyszeres képernyőtisztításnak köszönhető, tehát vigyázni kell, milyen szerrel megy neki az ember.) Mozgó alkatrész nincs bennük, tehát egy esés nem árt meg nekik, de azért érdemes vigyázni rájuk. Jó lenne, ha a későbbi modelleket ellenállóbbra terveznék, hiszen nem olcsó dolgokról van itt szó.

Ez a jövő?

Tényleg az elektronikus tinta, elektronikus könyv a jövő? Szerintünk bizonyos szempontból igen, bizonyos szempontból viszont ugyanúgy tanácstalanok vagyunk, mint sok más szakember. Az kétségtelen, hogy az e-tintás kijelző fantasztikus. Fogyasztása utolérhetetlen, a felbontása, kontrasztja és frissítési sebessége pedig már most rendben van, és ezek minden bizonnyal még javulni is fognak majd. További nagy előnye, hogy fokozottan hajlékony, szóval a jövő papírja lehet.

Az is valószínűnek tűnik, hogy a papíralapú, klasszikus könyveket előbb vagy utóbb valami más információhordozó fogja felváltani. Az elektronikus terjesztés könnyebb, gyorsabb, gazdaságosabb a hagyományos nyomtatott anyagokénál. Olyan művek is megjelenhetnek, melyek hagyományos eljárással nem feltétlenül lennének kifizetődőek, nem kell tartani a könyvesboltok és kiadók nyakán maradó, eladhatatlan példányoktól, de attól sem, hogy valami jó könyvről esetleg lemaradunk. Legfeljebb a dedikálás lesz egy kicsit körülményesebb. Gazdaságosság terén meg kell említeni a nyomtatott napi sajtót, mely óriási mennyiségű papírt emészt fel, a hagyományos nyomtatási és terjesztési folyamat pedig komoly erőforrásokat igényel. Továbbá gondoljunk a kisiskolásokra, akik rengeteg könyvvel és füzettel felmálházva indulnak suliba minden reggel. Egy okosan megtervezett elektronikus könyv vagy akár füzet számukra, de az egyetemistáknak is nagyon hasznos lehet.

Kérdés, hogy mi lesz ennek az elektronikus terjesztési módnak az eszköze. Már ma rengeteg alternatíva létezik, egyikük a viszonylag friss, e-tintával íródott e-könyv, de itt vannak a notebookok, a netbookok, a PDA-k, a telefonok és újabban az internettáblák. Összefoglalva az e-könyv olvasókkal kapcsolatos tapasztalatainkat, azt mondhatjuk, hogy lineáris olvasásra, ami szépirodalmi művekre jellemző, már a mostani forma is egészen jó. Sok lapozást, ugrálást, esetleg linkelést igénylő, méretes ábrákkal tarkított szakkönyvek kezelése viszont egyelőre még nehézkes, arra sokkal jobb alternatívát jelentenek a komolyabb számítógépek.

Aztán itt van még egy, különösen a hazai fogyasztók számára elrettentő adat. A nálunk járt iriver Story közel 80 000 forintba kerül, de a szerényebb képességű Koobe termékek sem sokkal olcsóbbak. A Junior 65 000 forintért, a Classic 75 000 forintért vásárolható meg. Ez kétezer forintos regény-átlagárban számolva még akkor is 30-40 kötet után térül meg, ha ingyenes forrásból szerezzük be az olvasnivalót. Szerencsére ilyenből már ma is van néhány, például: Magyar Elektronikus Könyvtár, Project Gutenberg, Könyv-e.hu. Emellett rengeteg e-könyvesbolt is létezik.

Felmerül a kérdés, tényleg megéri a XXI. század elején óriási pénzeket fektetni az olvasásba? Minden bizonnyal, hiszen olyan óriási könyvárusítók mozdulnak ebbe az irányba, mint például az Amazon.com, de rövidesen idehaza is beindul egy hasonló szolgáltatás, nagy online és offline könyvesboltok támogatásával. Érdekes adat, hogy a hazai könyvpiac forgalma éves szinten 60 milliárd forint környékén mozog, ami tetemes összeg. Elképzelhetőnek tartunk egy, a mobiltelefonokéhoz hasonló terjesztési módot. Amikor a vásárló előfizetés keretén belül, olcsón megkapja az olvasót, aminek az árát beleépítik a digitális könyvek és a sajtó költségeibe. Talán egyszer majd állami támogatással kap az elemis kisdiák egy e-book olvasót, amit aztán egész iskolás pályafutása alatt használhat könyvként, esetleg füzetként is (e-palatábla).

Gutenbergéhez hasonló történet kerekedhet az elektronikus könyv körül. Nem az lesz a sikeres, aki kitalálta, hanem az, aki tömegtermékké tudja majd tenni. Ugyanis egyelőre magas ára miatt még nem az. Nekünk ettől a részlettől eltekintve tetszettek az e-könyv olvasók és az e-tintás kijelző.

Forrás: Prohardver, Rudi

eSlick a Foxit-től

2010-03-17T15:39:00.000-07:00

A wikipedia röviden így jellemzi a Foxit olvasóját: "The device is notable in that it has minimal features (no wireless, no subscription, no DRM)." Vagyis figyelemreméltó, hogy mennyire alapszintű: nincs net, nincs rá előfizetés, nincs DRM. Nem véletlen, hogy már a megjelenése óta tetszett nekem.

Az eSlick a kis szoftvercég, a Foxit első hardvere, ennek minden előnyével és hátrányával. A cég pdf-es programjaival tűnt föl, a kicsi, könnyen használható Foxit Readere barátságos alternatívája az Adobe nehézkesebb szoftverének. Meglepő volt tehát a hír, hogy olvasóval állnak elő, az már kevésbé meglepő, hogy az olvasó fő formátuma kezdetben a PDF volt.

Most már az olvasók többsége képes kezelni a pdf-et, a kezdeti elképesztő árrés is a múlté (amikor a Kindle 1 még 370 dollárba került, az előrendelők 230 dollárért kapták meg az olvasójukat), úgyhogy fogytak az érvek az olvasó mellett, pláne látva az ügyetlenkedő fórumos ügyfélszolgálatot. Az eSlick mind árban, mind alapszolgáltatásban felsorakozott a többi, EB-600-ra építő olvasó közé. Azután jött a 2.0-ás firmware, és a szorosabbra fűzött kapcsolat a fictionwise-zal (a Nook mellett ez az egyetlen olvasó, ami a FW eReader formátumát (úgy-ahogy) támogatja). Az eSlick alternatíva maradt.

Hogy mindemellett miért érdemes eSlicket választani?

A saját érveim következnek. Az ekönyv olvasók régóta érdekelnek, de az már most látszik, hogy a kivárás taktikája nem fog működni. Miközben gombamód szaporodtak (szaporodnak) az olvasók, a gépemen gyűltek az olvasásra váró könyvek. Sonyt elvből (korábbi rossz tapasztalatok, no, nem az olvasóval) nem veszek, bevásárolni magamat egy amazon-szerű rendszerbe nem akartam. DRM-mentes könyveket vettem és veszek a továbbiakban is, a zárt DRM-es megoldások nem érdekeltek. A Foxit kezdetektől kezdve szimpatikus cég volt. Nem mellesleg a használt olvasóm postaköltséggel együtt is kétszáz dollár körül volt, (bőr)tokkal-vonóval sem volt több, mint egy Kindle vagy Nook posta és tok nélkül. Egy dologra akartam használni: regényolvasásra. Erre pedig tökéletes.

Doboz, Ügyfélszolgálat, tok

Az eBayról rendelt olvasó némi körömrágás után végül megérkezett: a papírdobozban az olvasó mellett egy USB kábel (plusz töltő), egy CD, egy két gigás SD kártya és egy fülhallgató lapult átalakítóval

Csak két dolog hiányzott: egy tok, és a mellékelt programok aktivációs kódja. Ez utóbbihoz a korai gépeknél a szériaszám mellett kellett a vásárláskor kapott kód is, ezt az előző tulaj elfelejtette odaadni. A Foxit ügyfélszolgálata készségesen és kérés nélkül küldött két új aktivizációs kódot, minden levélre egy napon belül válaszolva.

Ugyanez történt a tokkal is, egykettőre megérkezett (gyorspostával, követhetően küldték). A bőrtok maga kényelmes, látszik róla, hogy képes megvédeni az eszközt, ha jól bepasszintottuk az olvasót, minden gomb kényelmesen elérhető (az egyetlen kivétel az újraindítás gombocskája, hiszen ez az olvasó hátlapján található.) Egyetlen hibája a fedőlap zsebe - sajnos már egy erősebb összecsukás után is nyomot hagy az olvasót védő bőrkereten.

Indítás, rendszerfrissítés, menü

Az eSlick egyik legnagyobb hibája, hogy bizony lassan áll fel a rendszer - stopperrel nem mértem, de fél percre tippelem mire a nyitóképernyőn vagyunk, és ezen a hibernálás sem segít. (Érdemes tehát az ébrenléti időt a maximumra, vagyis egy órára állítani.)

A rendszerfrissítés is macerás, kb. hét újraindítást igényel, szerencsére annak ellenére gond nélkül végigfutott, hogy nekem egy korai eSlick jutott. A régebbi rendszerrel meg sem próbáltam összehasonlítani, a legújabb firmware-ról írok (mivel nincs downgrade, korábbi verziókat nem is nagyon tudunk felrakni). Fontos: frissítés előtt nézzünk el a fórumra, néha a legfrissebb változattal sok a gond.

A nyitóképernyőn négy választási lehetőség fogad - vagy folytatjuk az olvasást (a gyorsmenüben az utolsó tíz megnyitott könyvet találjuk), vagy megnyitunk egy újat (kártyáról vagy magáról a gépről), vagy bekapcsoljuk a zenét. Mivel valószínüleg az SD kártyán tartjuk majd a könyveinket (a belső memória kicsi, és sokat kéne bűvészkedni a kábellel), valamint a zene megy, de arra meg vannak jobb eszközök, a négy választási lehetőség közül csak az első kettőt fogjuk használni.

Az eszköz négy baloldali gombjával újabb funkciókat hozhatunk elő: megint csak zene (ugorjunk), beállítások (itt tudjuk ellenőrizni a verziószámot, szabályozni a hangerőt, megnézni, mennyire vannak tele a memóriák, beállítani, hogy hány perc után váltson sleep üzemmódba, illetve a preference feliratra kattintva kijelölhetjük, hogy alapból elforgatva jelenjenek-e meg a szövegek - ennél fapadosabbat kitalálni is nehéz). A másik két gomb is magától értetődő - vissza és kuka.

(Egy kis kitérő: elsőre zavaró, hogy a felugró menüknél nem teljes az oldalfrissítés - ott marad az alapoldal, vagy lekapcsolás esetén a menü "szellemképe". Lapozásnál eltűnik. Lásd a gyorsmenü képét:

Ha megnyitjuk az SD kártyát, hozzáférhetünk a fájlokhoz és könyvtárakhoz. Az utóbbiak nagyon hasznosak, de érdemes kitalálni egy olyan rendszert, hogy az olvasón navigálva a lehető legkevesebb kattintással érjünk el a kereset könyvhöz. A filenevekben a magyar ékezeteket igen, a keleti nyelveket például nem kezeli - ez utóbbi esetben a fájl névtelen lesz, csak a formátumát látjuk, de megnyitható.

Formátumok

A kettes firmware óta az eslick egy tucat formátumot kezel. Ami nekünk fontos, az az epub és a pdf.

Elvileg olvasható rajta a fictionwise védett formátuma is, de ez még több, mint kiforratlan. Habár az eSlick képes képeket is megjeleníteni, a négy szürkeárnyalat ugyanúgy kevés, ahogy a képernyőméret - ha mindenáron ezt akarjuk, mangát vagy kifotózott könyvet olvashatunk vele, de nem lesz nagy élmény. A direkt eolvasókra írt képregény viszont még így, négy árnyalattal együtt is működik.

Az epub kényelmesen olvasható, nagyítható. Egyszer fordult elő (egy Calibre-gyorsformázott könyvnél), hogy egy bizonyos oldalnál nem engedett tovább - többszöri próbálkozással is visszadobott a főmenübe. Betűméret-váltás után viszont gond nélkül működött a lapozás. (Akku élettartam-számoláshoz : többféle betűméretet kipróbálva nekem egy, a nyomtatott méretnél nagyobb betűméret jött be a leginkább - így viszont a kb. 300 nyomtatott oldalnyi könyvek két és fél - háromszorosukra nyúltak. Ennyivel többet kell lapozni.)

Az eSlick legnagyobb (egyetlen?) előnye a pdf-kezelése. Alapból minden pdf-fel megbirkózik (az extrém eseteket kivéve - én ezzel küldtem padlóra, de gond nélkül olvasott egy másik 150 megás fájlt). Ha máshogy nem, fektetett üzemmódban olvashatjuk a szöveget (ilyenkor lapozásnál ráhagyással vágja szét az oldalt - hogy nehogy fél sorokat hagyjon, az utolsó egy-két sort megismétli a második lapon, ami olvasásnál elég zavaró tud lenni), de a szövegre nagyítás és a lényeg: a reflow megold mindent.

A reflow automatikusan áttördeli az oldal tartalmát - ügyesen elbánik a többhasábos olvasnivalóval is, egyedül a beszúrt keretek illetve képek zavarhatják meg. Ezt hol az oldal elejére dobja, hol a lap végére kerül. Mivel oldalanként alakítja át a szöveget, ez azt is jelenti, hogy betűmérettől függően kettőt-hármat lapozunk, mire egyet ugrik az oldalszám. (A módszer hátránya visszalapozáskor jön elő, ilyenkor automatikusan az előző oldal tetejére ugrik). A matematikai képletekkel azonban még meggyűlik a baja (A és B - az olvasható betű ára az elszálló képlet.)

Lássunk egy példát! Fogunk egy cikket, kinyomtatjuk a kapott pdf-olvasóval. Alapból ezt látjuk, ha újratördeljük, szerencsénk van - a kissé zavaros első oldal után maga a szöveg jól olvasható.

De a három hasáb sem okoz neki gondot. Itt egy példa a Realms of Fantasy februári, pdf-es számából. Az ismertető először olvashatatlanul pici, áttördelve a sorok még nem szépek, de legalább a szemünk nem folyik ki.

Az, hogy ennyire jól bánik a pdf-fel, több szempontból óriási előny: gond nélkül megbirkózik az ázsiai karakterekkel is (csak ne a fájlnévbe legyen a szöveg), illetve értelmet nyer az egyik mellékelt program is. Az első látásra értelmetlen pdf-nyomtatót akkor szereti meg az ember, hogyha egy-egy hosszabb internetes cikkből fél perc eSlicken olvasható tartalmat gyárt (az olvasás megkezdéséhez sajnos még ott van a másik fél perc...), és persze segítségével egy lépéssel könnyebb az olvasóra szabott pdf elkészítése is.

Forgatás
Mivel nincs oldalsó lapozógomb, ezért az eSlicket legkönnyebb megtámasztva olvasni. Habár nagyon könnyű (180 gram, tokkal együtt sem több 350-nél), a sarkánál fogva egy idő múlva fárasztó. Ha sokat mozgunk vele, érdemesebb átállítani a megjelenítést, és oldalról, "kesztyűként" használni a tokot.

Összegzés

Az eSlick korai generációs olvasó - ezek között viszonylag jól muzsikál, de újonnan biztosan nem éri meg az árát. Ha mégis erre fáj a fogunk, akkor érdemes megfontolni a fictionwise ajánlatát (ameddig él) - ők száz dollárnyi kredittel fizetik meg a vásárlást. Másik lehetőség pedig, hogy aukciós oldalakon vadászunk egy használt eSlickre. Az eredeti tulajok közül egyre többen váltanak olvasót, az eSlick pedig nem elég nagy név, hogy az érdeklődők felverjék az árát. Az új (és remélhetőleg tovább fejlődő) firmware-rel viszont biztosak lehetünk benne: az eSlickkel kihúzhatjuk addig, amíg le nem tisztul az olvasók és formátumok jelenleg zűrzavaros piaca. Utána pedig élmény lesz váltani.

Hiánylista

A rövid fájlokat elolvasás után el is felejtenénk, de benne maradnak a tízfős tartalomjegyzékben - nem lehet lecsukni a fájlt. A négy színárnyalat szöveghez ideális, minden máshoz kevés. Habár az olvasó könnyű, biztosabb tartást adnának a hosszanti oldal mentén elhelyezett lapozógombok.

Forrás: eKönyvolvasó

Hiánypótló táblagép

2010-03-17T14:06:00.000-07:00

Csodás kis gépezet készültét ismerte el a Samsung. Ellentétben az iPad másolatokkal, itt nem marad majd ki a számítási „erő” sem, ráadásul jóval több hálózathoz és készülékhez lehet majd kapcsolódni vele.

Mi az, amely leginkább hiányzik az Apple iPad gépeiből? Philip Newton, a Samsung ausztrál IT részlegének vezetője szerint a legnagyobb hibája a „PC szintű” számítási kapacitás hiánya, és az, hogy alig lehet valamihez csatlakoztatni. Ezen két ponton javítana óriásit a most bejelentett gép.

A 2010 második felére tervezett, jelenleg még név nélküli szerkezetről sajnos nem tudni sokat azon kívül, hogy a fentebb említett két kategóriában „PC szintű” lesz. Nem tudni, hogy pontosan mit is jelent majd ez, de egy régebbi nyilatkozatában Newton az Atom meghajtású táblagépeket említette, mint az iPadnál nagyobb potenciállal bíró platformot.

A felhasznált kép egyébként a 2006-os Samsung Q1 látható, amely akkor befuccsolt. Emmanuele Silanesu, a Samsung ausztráliai nemzeti termék- és marketingmanagere szerint ennek az volt az oka, hogy minimális keresztmetszetű volt a megcélzott célcsoport. Ezt a hibát nem fogják újra elkövetni, a cél a minél szélesebb körben való elterjesztés.

A Samsung szerint az okostelefonok másodlagos készülékké alacsonyodnak majd. A számítási és tárolási teljesítményt a felhasználók az e-olvasókat idővel felváltó slate (azaz billentyűzet nélküli) ultrahordozható tablet PC készülékekben fogják megtalálni.

Forrás: Technet

iPad-konkurens a Hanvontól

2010-03-12T04:37:00.000-08:00

Két Windows-alapú készüléket is bemutatott a Hanvon, amelyeket az iPad ellenlábasainak szánja. Az Intel alapú gépeken Windows fut, tudásuk minden igényt kielégít.

A Touchpad Tablet "lelke" egy Intel Celeron M743 típusú 1,3 GHz órajelű CULV processzor, amit Intel GS45 chipset és 2 gigabájt memória egészít ki. Ezeknek az összetevőknek köszönhetően a tábla-PC jóval gyorsabb egy netbooknál. A beépített 2,5 colos merevlemez 250 vagy 350 gigabájtos tárolókapacitású lehet és a Hanvon operációs rendszerként a Windows 7 Home Premium 32 bites verzióját telepíti fel a gépekre. A kiegészítő szoftverek között megtalálható egy szövegfelismerő program és egy e-könyv olvasó alkalmazás.

Klikk a képekre a nagyobb változathoz!
A táblagép kijelzőjének átmérője 10 colos, maximális felbontása 1024 x 600 képpont. Az érintőképernyő a felhasználó legfeljebb két ujját ismeri fel, ugyanakkor virtuális billentyűzete teljes értékű beviteli eszközként használható. A Hanvon egy kis méretű optikai egeret is elrejtett a készülék jobb alsó oldalában, így azok is kényelmesen használhatják az eszközt, akik idegenkednek az érintőképernyőtől. Ezenkívül öt gombhoz lehet különböző funkciókat társítani. Az összképet HDMI-kimenet, 1,3 megapixeles beépített kamera, két USB-port, audiokimenetek, SD memóriakártya-olvasó, valamint Bluetooth 2.1+EDR, WLAN 802.11b/g és választható WWAN-modem teszik teljessé.

A másik eszköz neve Pen-Digitizer Pad, ezt egy Intel Atom Z530 típusú, 1,6 GHz órajelű processzor müködteti, amihez az Intel US15W chipset és a GMA 500 integrált grafikus chip csatlakozik. A beépített memóriamodul csupán 1 gigabájtos, míg a merevlemez 1,8 colos, 120 gigabájtos és 4200 RPM-es. Ezt a készüléket a Hanvon előretelepített Windows XP Home operációs rendszerrel szállítja majd. A kijelző nem érintőképernyő.

A Touchpad Tablet súlya 900 gramm, a háza pedig készülhet igény szerint alumíniumból, szénszálas erősítésű anyagokból vagy műanyagból. A Pen-Digitizer Pad súlya minimum 600, maximum 800 gramm és hasonló házopciókat kínál. A Touchpad Tablet üzemideje körülbelül 3 óra, a két eszköz 500-700 euró körüli áron lesz kapható Európában. A Hanvon Touchpad Tablet a technikai jellemzőit tekintve könnyen a január végén bemutatott Apple iPad konkurense lehet. Kérdés azonban, hogy mennyire a tudás és mennyire a divat határozza meg a felhasználók vásárlási szándékait.

Forrás: SG

Több mint 50 iPadhez hasonló eszköz várható idén

2010-03-10T09:43:00.000-08:00

Számos cég igyekszik az Apple iPad farvizén beevezni a piacra. A tajpeji Computex expó idejére már igen nagy kínálat várható.

Az iPad látványos indítása kikövezte az utat a rivális termékek számára is. A mobilprocesszor piac egyik ismert szereplője, az Arm egyik menedzsere globálisan 50 "rivális" táblaeszköz megjelenését jósolta az idei évre.

A tablet-gyártók hada kifejezetten kérte a mobilprocesszorpiacon az Intel fő riválisaként tevékenykedő Armet, hogy az új tablet-eszközök bemutatása végett több helyet béreljen az idei Computex Electronics Taipei alkalmával. Kell a hely az e-readerek, mini laptopok és egyéb új Arm processzoros eszközök mellett az iPad új riválisainak is.

"Az első táblaeszközöket a mobilszolgáltatók dobják majd piacra a második negyedév során" - mondta Roy Chen, az Arm mobilszámítástechnikával foglalkozó menedzsere Tajpejben egy sajtókonferencia alkalmával. "Ennél is többet láthatunk majd a harmadik negyedévben" - tette hozzá. Chen szerint sok táblajellegű eszköz Kínából indul majd, de világszerte tervezik különféle cégek ilyen eszközök piacra dobását, beleértve a 10 legnagyobb telekommunikációs szolgáltató vállalatot is - konkrét neveket természetesen nem hallhattak a jelenlévők.

Ezekre az információkra persze nem kémkedés útján tett szert az Arm, hanem oly módon, hogy gyakran nyer betekintést az eszközgyártók készülő modelleibe.

Az Arm a tajpeji saktókonferencia alkalmával két kész eszközt mutatott be, mindkettő az Android mobil operációs rendszerét használta.

Az egyik eszköz gyártója a Compal Electronics, amely a tajvani elektronikai ipar jelentős szereplője, a második legnagyobb szerződéses laptop gyártó a világon. Új táblamodelljükben 7-hüvelykes képernyő és HDMI-kimenet is van, belül pedig az nVidia Tegra lapkája dolgozik, amelyben Arm processzormagok találhatók. Nem csak Android, hanem Microsoft Windows CE változatban is kapható lesz a Compal, 7 és 10,1 hüvelykes képátlóval.

A másik készülék Armadillo névre hallgat és kisebb képernyővel bír, mint a már említett modell. (Nem azonos a standard tábla PC-k sorába sorolható Armadillo katonai táblagéppel!) A Freescale Semiconductor Arm-alapú lapkájával működik, Android operációs rendszeren. Az Android gyorsabb indításáról a japán Ubiquitous QuickBoot szoftvere gondoskodik.

Forrás: ComputerWorld

LCD kijelzős e-könyv az Aluratektől

2010-03-09T15:16:00.000-08:00

Napjaink egyik divatos terméke az e-book, egyre-másra jelennek meg a különböző formájú és méretű olvasók, van köztük klasszikusabb, de írtak már napelemesről, illetve hajtogathatóról is. Egyvalamiben azonban általában hasonlítanak: az e-ink technológiát használják. Az Aluratek ezzel ellentétben monokróm LCD kijelzővel szerelte fel saját megoldását, ami a szép hosszú, Libre eBook Reader Pro nevet kapta.

Felmerülhet, hogy vajon nem lehetnek-e gondok a képernyő olvashatóságával erős fényben. A vállalat ezt úgy próbálja elkerülni, hogy antireflexiós képernyőt alkalmazott, ami megfelelő lehet a zavaró tükröződések kiküszöbölésére. Persze ez még kevés lenne a sikerhez, de a 179 dolláros ár már vonzóbbá teszi a készüléket, különösen úgy, hogy ebben egy 2 GB-os SD kártya is benne van, amelyre 100 könyvet telepítettek fel, de igény esetén akár 32 GB-os SDHC-val is bővíthető.

Az olvasó megbirkózik a PDF, TXT, FB2, DRM, EPUB, PRC és RTF formátummal, képes megjeleníteni a BMP, JPG, GIF és animált GIF képfájlokat, sőt MP3-lejátszóként is használható. Olyan kényelmi funkciókat is támogat, mint a könyvjelzők, állítható betűtípus és -méret, és a dokumentumok közötti keresés is egyszerű. Beépített lítium-polimer akkumulátora 24 órás üzemidőre képes, azaz egy akár egy teljes napon keresztül olvashatunk egyszerre – ha bírjuk. Az Aluratek Libre eBook Reader Pro már megrendelhető.

Forrás: Prohardver

Nő az e-bookok választéka

2010-03-09T15:03:00.000-08:00

Hat hüvelykes kijelzővel ellátott e-könyvolvasók érkeznek az Energy Sistem, Bookeen és a Samsung jóvoltából.

Új e-bookkal állt elő az Energy Sistem. Az Energy Book 2061 nevű készülék a következő hónapban, pontosabban március 12-én jelenhet meg 258 eurós (körülbelül 350 dolláros) áron. Mit kap a felhasználó ennyiért? Nos, az olvasó egy 6 hüvelykes e-ink Vizplex 16 szintes szürkeárnyalatos kijelzővel rendelkezik, amely 800x600 pixeles felbontású. Maga gépezet egyébként 228 grammos, 178 x 129 mm-es alapterületéhez pedig mindössze 10 mm-es vastagság társul.

Memóriából 64 MB található benne, a vezérlőchipje pedig ARM9-alapú, ami a Samsungtól érkezett. Került rá továbbá SDHC-olvasó, USB, akkumulátora egy feltöltéssel nagyjából 6000 oldal megjelenítését teszi lehetővé. Képes megnyitni az MP3 fájlokat, továbbá az ismertebb kép és szöveg, illetve e-könyvformátumokat is támogatja, köztük például a PDF fájlokat. A csomagban egy 2 GB-os SD kártyát és fülhallgatót is mellékelnek hozzá.

A Bookeen olvasója, az Orizon is hamarosan a boltokba kerül, májusban válik elérhetővé. Ugyancsak 6 colos kijelzője lesz, szintén 800x600 pixeles felbontással, viszont nagy különbséget jelent az Energy Sisteméhez képest, hogy multi-touchos a megjelenítője. A készülék 1 GB saját memóriával rendelkezik, amit bővíthetünk a microSD-olvasóján keresztül. Van továbbá Wi-Fi- és Bluetooth-vevője, mini-USB csatlakozója és például gyorsulásmérője is, tehát valószínűleg észlelni fogja az e-olvasó döntését, elforgatását. A 150 grammos termék a népszerű formátumokat kezeli, például az ePub és PDF fájlokat is. Az áráról egyelőre nincs konkrét információ, ám több helyen 250 dollár körülire tippelik.

A Samsung készüléke, az SNE-60 típusjelzésű e-könyvolvasó már kapható, 373 dollárért. A 2 GB memóriával ellátott, 6"-os érintőkijelzős eszköz is szinte a szokásos felszereltségű. Van Wi-Fi és Bluetooth adaptere, lejátssza az MP3 állományokat, megnyitható vele sok más mellett az ePub és PDF fájlok mindegyike, illetve szövegfelolvasó szoftver is található benne.

Forrás: Prohardver

Jönnek a napelemes e-könyvolvasók

2010-03-09T14:57:00.000-08:00

Az energiatakarékosság korunk egyik fontos kérdése, és kiemelt a jelentősége, ha olyan készülékekről beszélünk, amelyeket hosszabb ideig szeretnénk elektromos hálózat nélkül használni – ilyenek például a notebookok, netbookok vagy e-könyvolvasók. Ma már nem ritka a 8-10 óránál is hosszabb (tehát akár egy egész munkanapra elég) üzemidő, arról azonban a legtöbbször csak álmodozhattunk, hogy egyáltalán ne kelljen töltögetéssel tölteni az időt. Az LG egy olyan elektronikuskönyv-olvasó tervéről számolt be, amelybe egy napelemet szereltek, és ez szolgáltathatja a működéséhez szükséges energiát.

Az egyelőre egyszerűen csak Solar Cell e-Book néven emlegett készülékből egy mintadarabot is készítettek, amit a jelenleg is zajló IMID (International Meeting on Information Display) 2009 konferencián is bemutatnak. A prototípusba egy 10 x 10 centiméteres, új fejlesztésű napelem került, amelyet úgy alakítottak ki, hogy tökéletesen illeszkedjen a gyártó 6 hüvelykes paneljeihez, ezek kerülhetnek majd a kész darabokba. A speciális, vékonyfilmes cella csupán 0,7 mm vastag és 20 grammot nyom, tehát nagyjából olyan vékony, mint egy bankkártya, és nem nyom többet egy golyóstollnál, azaz az alternatív energiaellátási mód egyáltalán nem korlátozza a hordozhatóságot. Pillanatnyilag nagyjából öt órás napoztatás egy nappal növeli meg az üzemidőt, ami mindenképpen a biztató a jövőre nézve. Pláne, hogy a dél-koreai cég bejelentette, a jelenlegi, 9,6%-os hatásfokot 2010-re 12, 2012-re pedig 14%-ra növelnék.

Az még rejtély, hogy mikor kerülhetnek piacra az első napelemes e-könyvolvasók, de az ötlet kiváló, reméljük, idővel más eszközökbe is bekerülhet a technológia.

Forrás: Prohardver

Formás, formabontó e-könyv olvasók

2010-03-09T14:48:00.000-08:00

Egészen furcsa kinézetű készülékkel rukkolt elő a 1Cross Tech. A kívülről csupán egy piros borítós könyvnek tűnő szerkezet egy MID (mobile internet device) és egy e-book olvasó keresztezésének, illetve inkább összeépítésének tűnik. Könyvszerűen kettényitva a felhasználó elé tárul a bal oldalon lévő E-Ink kijelző és a jobb oldali színes érintőképernyő, alatta a qwerty-kiosztású billentyűzettel. A nagyobb megjelenítő 6”-es képátlójú és 600x800 pixeles felbontású, a kisebb pedig 3,2”-en 480x320-as. Így külön, mégis egyszerre lehet olvasni és internetezni. Más kérdés, hogy vajon ki akar olvasás közben netezni, és vice versa, de a lényeg, hogy megtehetné. A fedélként szolgáló bal oldal egyébként visszahajtható, így kényelmesebb a fogása is, illetve az a fele kerül felülre, amelyikre szükség van.

A cég MIDHybrid sorozatába tartozó ShuBook egyébként Android 1.6 fut, építettek bele Wi-Fit, Bluetooth-t, gyorsulásmérőt, webkamerát, és microSDHC olvasója is van. Továbbá opcionálisan 3G modem és GPS vevő is helyet kaphat benne. Egyelőre nem tudni még, hogy mikor kerül a boltok polcaira, és mennyibe fog kerülni ez a csodakütyü, de kíváncsian várjuk.

Úgy tűnik, az előző csapattal egy rugóra jár a Spring Designosok agya is. Bár maga a készülék, az Alex kicsit más formájú, de hasonló célokra teremtetett, egy e-könyv olvasóval kombinált színes kijelzőből áll ez is. Előbbi itt is 6”-es, utóbbi viszont már 3,5”-es méretű érintőképernyő. Az immár előrendelhető státuszba lépett termék Android operációs rendszerrel rendelkezik, van beépített hangszórója, Wi-Fi kártyája, 3G modemje, SD olvasója, illetve EVDO/CDMA adaptere is. Az ára még ismeretlen.

Forrás: Prohardver

Alapvetően megváltoztathatja az olvasási szokásokat az e-könyv

2010-03-04T09:16:00.000-08:00

Van igény Magyarországon is az e-könyvekre - véli a Bookline vezérigazgatója. Starcz Ákos elmondta: a Lírával közösen alapított új cég fogja forgalmazni egy német modell alapján az e-könyveket. A szakember szerint a kiadónak jóval olcsóbb az e-könyv kiadása, ezért akár rétegigényeket is ki lehet elégíteni.

Jelentősen megváltozhatnak olvasási szokásaink, ha elterjednek az elektronikus könyvek. Ezek a tartalmak több módon is elérhetőek, letölthetőek számítógépre és akár mobiltelefonra is, de elképzelhető, hogy hamarosan egyre többen rendelkeznek majd e-könyv olvasóval, amelyekből már most kínál néhányat a Bookline.

Az Egyesült Államokban már sikeres ez az olvasási forma - mutatott rá a Bookline vezérigazgatója. A tengerentúlon karácsony előtt már volt olyan nap, hogy a könyvterjesztők több e-könyvet értékesítettek, mint papíralapút, és például Dan Brown új könyvéből, Az elveszett jelképből több százezret adtak már el ebben a formában.

Starcz Ákos szerint a hazai piac már elérte azt a fejlettségi szintet, amikor érdemes bevezetni az e-könyvek kiadását. A vállalkozás elindítása ugyanakkor technológia- és költségigényes, éppen ezért társult az internetes értékesítésre szakosodott Bookline a Lírával.

Az eKönyv Magyarország Kft., amely a tartalmait webes felületen kínálja, már most árul angol és néme nyelvű elektronikus könyveket, az internetes oldalukat azonban tavasszal indítják be, magyar nyelvű tartalmakat pedig nyár elején kezdenek értékesíteni.

A vezérigazgató szerint ezzel eshet a papíralapú könyvek piaca, az elektronikus technológia bevezetésével azonban nemcsak a sikerkönyvek kiadására koncentrálnak majd, hanem olyan tartalmakra is, amelyekre az alacsony igény miatt nem jelenhetnek meg nyomtatásban, hiszen a kiadás költségei messze meghaladnák a várható bevételt. Az elektronikus kiadás költsége sokkal alacsonyabb, ebben a formában akár 100 példányban is megjelenhet egy könyv - mutatott rá Starcz Ákos.

Elmondta azt is: a vállalkozás egy kész technológiát vett meg a német Hanseatische Gesellschaft für Verlagservice informatikai céggel, amelynek rendszere a világon egyedülállóan egy olyan olvasót használ, amelyen keresztül elérhető az áruház, tehát vásárolni is lehet rajta, emellett mobiltelefonos alkalmazást is forgalmaz.

Hozzátette: a tartalmakat csak bizonyos eszközökre lehet majd letölteni - amelyet regisztrálni kell -, ezzel biztosítható az, hogy azokat ne lehessen másolni, e-mailben elküldeni.

Forrás: Inforádió

Jelentősen csökkenhet az e-könyvolvasók ára

2010-03-04T08:56:00.000-08:00

A kereslet dinamikus növekedése, és az új, hatékonyabb technológiák bevezetésének köszönhetően idén év végére várhatóan sokkal olcsóbban lehet majd elektronikus könyvolvasóhoz jutni, mint tavaly.

A Freescale Semiconductor bejelentette, hogy elkészültek azoknak a kifejezetten e-könyvolvasókba szánt processzoroknak az első mintapéldányai, melyek az új generációs eszközökbe kerülhetnek majd akár már az idei év végétől. Az új chipek gyorsabbak lesznek a jelenlegi változatnál, ennek ellenére mégis olcsóbban tudja majd őket szállítani a Freescale.

A Motorolából kivált vállalatnál úgy jósolják, hogy az elektronikus könyvolvasók piaca idén a duplájára nőhet, vagyis elérheti a nyolcmilliós darabszámot az értékesítési volumen. A cég álláspontja szerint az új vezérlő megjelenése tevékenyen hozzá fog ehhez járulni, hiszen a kifejezetten e-könyvolvasókra optimalizált alkatrész (a jelenlegi chipeket eredetileg nem e-bookokhoz tervezték) legalább 30 dollárral kevesebb fog kerülni, mint a jelenlegi vezérlőchip, ezáltal az olcsóbb könyvolvasók ára 150 dollár alá süllyedhet.

Az új hardver fejlesztése csakugyan jelentős hatást gyakorolhat majd a piacra, tekintve, hogy az elektronikus könyvolvasók 90 százalékában a Freeescale chipje található. A cég partnere többek közt az Amazon és a Sony, a piac két legnagyobb szereplője. A két vállalat legolcsóbb e-bookja a tengerentúlon 259, illetve 199 dollárba kerül.

A Freescale új chipje tartalmazza majd az E-Ink kijelzőt vezérlő áramkört is (ezt a a feladatot jelenlegi könyvolvasókban külön chip végzi), ennek köszönhetően a teljes rendszer működése felgyorsulhat majd. A cég számításai szerint ez azt fogja jelenteni, hogy a mostani, átlagosan két másodperces lapozási művelet csupán fél másodpercet vesz majd igénybe.

Forrás: HWSW

ASUS DR-900 e-reader, ami PDA is

2010-03-04T08:43:00.000-08:00

Az ASUS kicsit lassan reagálva, de beszállt az e-könyv olvasó harcba. DR-900-as olvasójukat a tegnap kezdődött CeBit 2010 kiállításon mutatták be és már a következő modell a DR-950-es is csőben van.

A 9 collos 1024 x 768 pixel felbontású Sipix paneles reader tud mindent, amit a konkurencia fejlettebb példányai, így az olvasó funkción jóval túlmutatva akár PDA-ként is használható. Az internetre Wi-Fi-n és 3G-n keresztül is tud csatlakozni. Az e-olvasók esetében az egyik legfontosabb paraméter az aksiidő, de takarékos kijelzőnek hála a szemünk előbb szárad ki, mint, hogy lemerülne, egy töltéssel 10 ezer oldalt olvashatunk ki, így egy 1-2 hetes utazást simán átvészel. Ezen felül 4GB belső memória, 3,5mm jack, PDF, TXT, MP3 és ePUB fájl támogatás, integrált böngésző, érintőképernyő, virtuális billentyűzet. Megjelenés hamarosan, árcetli még nincs.

Forrás: Pazar Cuccok

Új cég az e-könyvpiacon

2010-03-04T08:40:00.001-08:00

Megalakult a Bookline.hu és a Líra Könyv közös leányvállalata, az eKönyv Magyarország, amely már az indulásnál komoly nemzetközi partnereket tudhat a háta mögött. A cég célkitűzése a hazai kiadók szellemi termékeinek digitális terjesztése, hogy azokat a megfelelő titkosítás és kereskedelmi technológia alkalmazásával a lehető legjobb minőségben juttassa el az olvasóhoz. A titkosításhoz egy, Németországban már sikeresen működő technológiát adoptálnak. A berlini székhelyű TXTR cég Európában elsőként kötött együttműködési megállapodást az eKönyv-vel az általuk kifejlesztett wifi és sim kártyás kapcsolattal egyaránt rendelkező e-könyv-olvasó terjesztésére és a mögöttes technológia exportjára.

Forrás: IT-Business

Jön az iTablet, csak nem az Apple-től

2010-02-15T16:19:00.000-08:00

Bejelentették az iTablet nevű készüléket. Teljes asztali operációs rendszerrel, ami azt jelenti, hogy flash-támogatástól sem kell megválnunk és egyszerre több programot is futtathatunk. A többi részlet azonban aggasztó. Sokakat meglepett az Apple azzal, hogy az iPad nevet választotta új készülékének. Az X2, egy angol gyártó azonban lecsapott és betöltötte az így kialakuló űrt: bemutatta a saját iTablet készülékét.

A hivatalos információk szerint egy 1.6 Ghz-es Intel processzorral rendelkezik és két giga memóriával. Tabletnek ez nem rossz, persze csak amennyiben nem Atom a drága. A készülék 250 gigabájtos, hagyományos háttértárral jön, amely nagyjából mindenre elég, de egy állandóan mozgatott tablethez talán nem a legjobb választás.

A készülék kétféle méretben lesz kapható: 12,1”-os és 10,2”-os kijelzővel. Mindkettő 1024x768-as felbontással, kapacitív érintőképernyővel érkezik. A három USB port mellett egy 1,3 megapixeles webkamerát, WiFi csatolót (csak 802.11b/g) és opcionálisan HDMI csatlakozót valamint 3G modemet találhatunk.

Azonban egy tabletnél a méret a lényeg, az iTablet pedig ebben pofára esik: 252 x 192 x 35 mm a készülék. Igen, nem elírás, 3,5 centi vastag, plusz 1,18 kiló a nagyobbik. Így aztán vastagságban és súlyban egy nagyobb netbookkal versenyezhet. Ez azonban nem rendelkezik billentyűzettel, és még a csúcskategóriás tabletekre jellemző wacom digitalizáló táblát is kihagyták belőle.

A készülékhez Linux, Windows XP vagy 7 operációs rendszer kérhető. Áprilisban lesz elérhető fehér, szürke, pink, kék, piros, sárga és fekete metál és normál színekben. Az áráról még semmit nem tudni.

Forrás: Technet

Maláj JooJoo: tábla-PC flashvideó-támogatással

2010-02-07T15:55:00.000-08:00

A Fusion Garage bejelentette, hogy az iPad konkurense már február elején a boltok polcaira kerülhet. Ami az Apple termékéből kimaradt mind megtalálható a JooJooban, vele azonos áron.

Ugyan a JooJoo bemutatkozását közel sem kísérte akkora csinnadratta, mint az Apple termékének premierjét, azonban nem árt, ha az amerikai nagyvállalat odafigyel a cégre. Indoklásnak elég annyi, hogy ami az iPadből kimaradt, az megtalálható a JooJooban. A 12,1 colos kijelzőjű tábla-PC ugyanis többek között támogatja a flashvideók lejátszását, valamint beépített kamerával és USB-porttal büszkélkedhet.

"Persze nem igazán a hardver a lényeges, sokkal inkább a szoftver" - jegyezte meg a bemutató kapcsán Dan Cryan, a Screen Digest elemzője. A szakember ezzel arra utalt, hogy hiába tűnhet hardverszempontból jobbnak a JooJoo, kérdéses, hogy milyen szoftvert kap. Chandra Rathakrishna, a Fusion Garage vezérigazgatója egyáltalán nem dühös amiatt, hogy sokan a JooJoot az iPad elődjének tekintik, lévén az Apple sokkal később jelentette be a saját készülékét. "Az pedig, ha embert utánozzák, inkább hízelgő" - tette hozzá a szakember.

Cryan ugyanakkor nem véletlenül igyekezett lehűteni a kedélyeket, mondván a fogyasztók korábban sem mindig a funkciógazdagabb eszközöket választották, elég például csak az iPodra gondolni, amelyből hiányzott a beépített rádió. Döntőnek ugyanis a szoftverek, a mindennapi használhatóság és a szolgáltatások minősülnek. Ha már a szoftverkörnyezet szóba került, fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a JooJooban van flashvideó-támogatás, ami mindenképpen érdekesebbé teheti a két termék közötti versenyt és hezitálásra késztetheti a vásárlókat.

A JooJoo mérete 199 mm × 324,5 mm × 3,8-18,9 mm, tömege 1,1 kilogramm. A 12,1 colos multitouch kijelző maximális felbontása 1366 × 768 képpont. A készülékben van Bluetooth 2.1 + EDR, valamint IEEE 802.11b/g WiFi-modul és utóbbi használatával a lítiumpolimeres akkumulátor legfeljebb 5 óra internetezést tesz lehetővé. Az USB-port mellett nem hiányozhatnak a beépített hangszórók és mikrofon, továbbá a 3,5 mm-es jackcsatlakozó sem. Az összképet a 4 GB tárolókapacitású SSD meghajtó, a böngészőalapú operációs rendszer, az 1080p-s videók lejátszásának támogatása, illetve a Flash 10.1- és a Java-támogatás teszi teljessé.

A JooJoo bevezető ára 500 dollár, ami megegyezik a 3G-modul nélküli iPad árával. A készüléket a malajziai CSL Group gyártja, amely előre finanszírozza a költségeket, cserébe pedig részesedik a bevételekből.

Forrás: SG

Állandó szélessávra kerülnek az e-könyvek

2010-02-05T15:46:00.000-08:00

Az elektronikus könyvolvasók a szórakoztató elektronikai készülékek egyik olyan csoportja, ahol elsőként jelenik meg a valódi állandó kapcsolat.

A könyvek, magazinok és újságok elektronikus úton történő olvasását lehetővé tevő elektronikus könyv-olvasók a digitális készülékek egyik első olyan csoportja, amely hozzáféréssel rendelkezik a mobil szélessávú hálózathoz. A WiFi-technológiát egy ideje már integrálják ezekbe a szórakoztató elektronikai készülékekbe, de a mobil szélessávú hálózathoz való hozzáféréssel a készülékek valódi, zökkenőmentes mobilitást tesznek lehetővé.

A legnagyobb szórakoztató elektronikai márkák most lépnek be erre az új piacra. Például az Ericsson beépített mobil szélessávú modulja segítségével a Sony új e-könyv olvasója, a Reader Daily Edition képes a hozzáférésre a világon a legszélesebb körben alkalmazott 3G mobil szélessávú technológiához, a HSPA-hoz. Az AT&T egyesült államokbeli szolgáltató a fogyasztóknak a lefedettségi és nagy csatlakozási sebesség előnyeit kínálja a Reader Daily Edition segítségével.

"Elsősorban arra összpontosítunk, hogy mindent lehetővé tegyünk vezeték nélküli módban is. Amikor egy olyan erőteljes márka, mint a Sony lehetőséget lát abban, hogy csatlakoztassa az e-könyv olvasókat, akkor mi a mobil szélessávú technológiát adjuk ehhez a gyorsan növekvő szórakoztató elektronikai szegmenshez, megerősítve így mindkét iparágat." - nyilatkozta Glenn Lurie, az AT&T készülékújdonságokért felelős vezetője. Mats Norin, az Ericsson mobil szélessávú modulokért felelős vezetője hozzátette: "Az e-könyv olvasók állandó csatlakozása új lehetőségeket nyit a fogyasztók előtt, ugyanakkor az üzemeltetők számára újabb bevételi csatornákat jelent. Izgalmas nyomon követni, hogyan zajlik a szórakoztató elektronikai berendezések újabb kategóriáinak csatlakoztatása a globális mobilhálózatokhoz."

A HSPA mobil szélessávú technológiát a világ 119 országában több mint 280 hálózatában telepítették.

Forrás: SG

E-könyv-háború tört ki az Apple iPad miatt

2010-02-05T15:42:00.000-08:00

Az Amazon.com könyvkiadó sikeresen csinált tömegterméket az e-könyv-olvasóból a Kindle-lel, a héten azonban már a harmadik könyvkiadó bont vele szerződést a leszorított árak miatt.

A MacMillan és a HarperCollins után a harmadik nagy amerikai könyvkiadó, a Hachette is szakítani készül az Amazonnal, amely az elmúlt két évben elsőként vitte sikerre az e-könyv-árusítást a Kindle nevű olvasóval - adta hírül a Bloomberg. A világ legnagyobb internetes könyváruházának számító Amazon mesterségesen szorította le az árakat: a Kindle-re minden egyes cím 9 dollár 99 centbe kerül, noha az internetes könyváruház 15 dollár körüli áron vásárolja azokat.

Január 27-én azonban az Apple bemutatta az iPad nevű táblagépet, amelyhez saját könyváruházat indított el iBook Store néven, és rugalmas árképzési lehetőséget kínál a könyvkiadóknak. A kiadók az Apple által bevezetett ügynökségi modellben maximum 15 dollárért kínálhatják a könyveiket, amiből az 30 százalékot tarthat meg. Steve Jobs cége az iPad bemutatásának idejére az öt legnagyobb amerikai könyvkiadóval - Penguin, HarperCollins, Simon and Schuster, Macmillan és Hachette - már megállapodott, és bár a készülék még piacra sem került, sőt, szakhatósági engedélyt sem kapott, azok máris támadásba lendültek korábbi partnerük, az Amazon ellen.

Először a MacMillan lépett az áremelés ügyében a múlt hét végén, és mivel az Amazonnal folytatott tárgyalásai sikertelenek voltak, eltávolította kínálatát nem csak a Kindle letöltőközpontjából, de a teljes internetes könyváruházból. Az Amazon.com ezek után bejelentette, hogy kész 12 dollár 99 centre, illetve 14 dollár 99-re emelni az árakat. A héten a Rupert Murdoch médiamágnás által birtokolt HarperCollins lázadt fel másodikként. "Nem tetszik nekünk az Amazon 9,99-es modellje... Úgy gondoljuk, nagyon leértékeli a könyveket, és sértő a keményfedeles könyvek forgalmazóinak... Az Amazon most kész leülni velünk, és újratárgyalni a megállapodást" - nyilatkozta Murdoch az All Things Digital szerint.

A Hachette ezek után ma jelentette be, hogy szakít az Amazon eddigi modelljével, azzal indokolja a lépést, hogy a szabadabb árazásnak köszönhetően többet tud juttatni a forgalmazóknak a könyvek utáni bevételből. A kiadó a hivatalos magyarázat szerint nem saját hasznát szeretné növelni a lépéssel - hiszen az Amazon eddig is megfizette azok teljes árát, és az Apple-től kasszírozott 30 százalék még kevesebb is, mint amit az Amazontól kaptak -, hanem a forgalmazóknak juttatható részesedést szeretnék növelni. Ezek után már csak idő kérdése, hogy mikor követi a példát a Penguin és a Simon and Schuster is.

A kiadók lépése már csak azért is érthető, mert az Apple iPad előtt is komoly vetélytársai jelentek meg a Kindle-nek, például a nagy rivális, a Barnes and Noble Nook nevű, érintőképernyős e-könyv-olvasója. Ami pedig az iPadet illeti, annak elsöprő sikert jósolnak az elemzők, legalábbis az amerikai piacon. A kiadóknak így már egyáltalán nem érdekük, hogy elősegítsék a Kindle sikerét az Amazon.com nyomott áraival, inkább szeretnék fenntartani annak a lehetőségét, hogy a saját eszközökkel és e-boltokkal megjelenő többi forgalmazók kegyeiben is tudjanak járni. A vásárlók ugyan rosszabbul járnak így, de a maximum 15 dolláros ár még mindig jóval kevesebb, mint a papírkötésű bestsellerek átlagosan 35 dolláros ára, és úgy tűnik, a kiadók sem tartanak attól, hogy az infláció elriasztaná az érdeklődőket.

Eközben az Amazon sem tétlenkedik, és továbbfejleszti a Kindle-t. A cég tegnap jelentette be a Toucho nevű, multitouch-os képernyők fejlesztésével foglalkozó céget, és a hírek szerint az Apple iPadhez hasonló, színes érintőképernyős eszközt varázsol majd a Kindle-ből, amire már alkalmazásokat is lehet majd fejleszteni.

Tábla-PC a Google-től

2010-02-03T15:07:00.000-08:00

Glen Murphy, a Google Chrome böngészőjének és Chrome OS operációs rendszerének felhasználói felületét tervező csapat egyik tagja hétfőn mutatta be a Chrome OS-re alapuló tábla-PC koncepcióját. Ennek kapcsán ismét hangot adtak a fejlesztők azon elképzelésüknek, miszerint habár a Chrome OS elsősorban netbookokat céloz meg, az operációs rendszer eszközök széles skáláján lesz használható. Még olyan készülékeken is, amelyek beviteli megoldásai alapvetően eltérnek egymástól; utaltak a hagyományos (billentyűs) és az érintőképernyős megoldásokra.

A Google többféle Chrome OS tábla-PC elképzelést is fontolóra vett. Köztük egy olyat, ami virtuális billentyűzetet használva, az LCD-t virtuálisan két részre osztva, illetve a virtuális billentyűzetet „lecsatlakoztatva”, ablakban kijelezve működik. A bemutatóvideóban többek között alkalmazásindító elem, oldalsávhoz csatolt böngészőfülek és felpattanó kontextuális menük tervezett működését demonstrálta az amerikai óriásvállalat. Nem kizárt, hogy a végső termék többérintéses lesz; így egyetlen kézzel, két ujjal lehet például átméretezni ablakokat.

Idén (de hogy pontosan mikor, azt nem tudni) jelenik meg a Chrome OS netbookokra optimalizált változata, ám arról még csak elképzelés sincsen, hogy a tábla-PC-s verzió mikorra válik elérhetővé. Mindazonáltal nem csak egy divathullám meglovaglásáról van szó: a Google már az Apple iPadjének megjelenése előtt is foglalkozott a mobil gépekkel. Az operációs rendszer első bemutatóját tavaly november 19-én tartotta, melyről mi is tudósítottunk.

Forrás: Terminal

Koobe Classic frissítés 2.20 HUN

2010-02-02T03:52:00.000-08:00

FRISSÍTÉSEK 2.20 HUN Verzióban

1. Nagyítás 100%, 200%, 250%, 300%, 350% RTF, TXT és PDF esetén
2. Link, könyvjelző, és kereső funkció támogatás
3. Nyomja meg a "0" gombot, hogy megmutassa a linkeket, és nyomja meg "0" vagy "9" gombot a linkek közötti léptetés céljából. Nyomja meg a menü gombot ha a linkre akar ugrani.
4. Frissítés az .rtf kezelőben
5. USB kapcsolat javítása
6. ADOBE nyelv támogatás letölthető kínai, japán és koreai nyelv esetén PDF és ePub formátumban

Hogy kell Koobe V3 ebook olvasón firmware frissítést végrehajtani?

FONTOS: Annak érdekében, hogy az akkumulátorban elég energia legyen a frissítéshez, mindenképpen csatalkoztassa a töltőhez!

1. Töltse le a Koobe V3 ebook olvasó frissítést
2. ZIP tömörítővel csomagolja ki a frissítési csomagot, és másolja a kicsomagolt fájlokat az SD kártya gyökérkönyvtárába.
(A tárkapacitása az SD kártyának max. 1 GB lehet és FAT 16 formázottságúnak kell lennie)
3. Helyezze be SD kártyát a Koobe V3-ba
4. Nyomja be a V+ (hangosító + gomb, mely a készülék jobb oldalán található), kapcsolja be a Koobe-t (Figyeljen arra, hogy az akkumulátor fel legyen töltve)
5. Frissítési oldal meg fog jelenni, majd nyomjon OK-t a frissítés megkezdéséhez. Ezután várja meg, míg lefut a frissítés.
6. Indítsa újra Koobe V3 ebook olvasót

Letöltés és forrás: Koobe.hu

ExoPc - ez a jó irány

2010-02-02T02:42:00.000-08:00

Az iPad egyik legnagyobb gyengéje, hogy az iPhone operációs rendszere fut rajta. Milyen lehetne Windows 7-tel szerelve?

Erre a – talán az Apple rajongók szerint becsületsértő, de másokat igencsak érdeklő – kérdésre mutat egy lehetséges választ a most bemutatott ExoPC.

A 8,9”-os kis tablet PC ugyan valamivel kisebb a 9,7”-os Apple modellnél, de üsse kő. Itt nem számít annyira az a két centi. A készülék egyébként gyanúsan hasonlít a netbookokra, legalábbis ami a specifikációkat illeti.

Az ExoPC-ben ugyanis 1,6 Ghz-es Intel Atom N270 processzor dolgozik, két giga memória társaságában. A gépnek azonban látszólag a processzor az egyetlen gyenge pontja. A gyártó ugyanis háttértárnak SSD-t alkalmazott, egy 32 gigásat. A kijelző méretét már említettem, azonban azt nem, hogy az 1024x600-as felbontású darab multitouch.

Webkamerát sem felejtették ki belőle, és természetesen megtalálhatóak benne a vezetékes és vezeték nélküli (WiFi b/g és Bluetooth) adapterek is. Sőt, három USB portot is kapunk a mobilnet és a kártyaolvasó mellé.

Persze nem fog így tíz órát kibírni, csak négyet. Jó hír azonban, hogy az akku általunk is cserélhető. A francia cég készülékéből jelenleg csak a prototípus rendelhető (mutitouch nélkül, 2 órás akkuidővel) 780 dollárért. A végleges készülék márciusban lesz kapható $599-ért, azaz pont a 32 gigás 3G nélküli iPad áráért.

Akinek tehát kell a Flash, szüksége van egyszerre futó programokra vagy Windows alapú iPad-szerű mini táblagépre, itt egy lehetséges célpont.

Forrás: Technet

Bemutatták a francia kultúrörökség-digitalizálási stratégiát

2010-02-02T01:43:00.000-08:00

Frédéric Mitterand francia kulturális miniszter hivatalosan is ismertette annak a bizottságnak a javaslatait, amelyet a digitalizálási projektek jövőjének kivizsgálásával bíztak meg.

A cél egy olyan stratégia kidolgozása volt, amelynek a segítségével a leghatékonyabban őrizhető meg Franciaország kulturális öröksége digitális formában az utókor számára. A bizottságot Marc Tessier, a France Télévisions korábbi elnöke vezetésével megvizsgálta az összes elképzelést és számos javaslatot kidolgozott. Ezek közül kiemelkedik a közintézmények partneri kapcsolatainak kiépítése, amire az indoklás szerint mindenképpen szükség van a digitalizálási programok folytatásához, illetve kibővítéséhez.

Frédéric Mitterand ezzel összefüggésben nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a francia állam, illetve a közintézmények a jövőben együtt fognak működni a Google-lel. Ennek azonban az lenne a feltétele, hogy az amerikai webes konszern a francia követelményeket maradéktalanul betartsa. Frédéric Mitterand az egyik legfőbb követelményként azt emelte ki, hogy a Google a jövőben nem tarthat igényt az egyes könyvek esetében az exkluzív értékesítési vagy forgalmazási jogokra.

Franciaország ugyan élen járt a kulturális örökség digitalizálásában, hiszen már 1997-ben elindította a Gallica-programot, amelynek a keretében el kezdték digitálisan lementeni a Francia Nemzeti Könyvtár (Bibliotheque Nationale de France - BNF) teljes könyv- és műkincsállományát. Azonban ez a projekt is komolyan csúszik és eddig csak 145 000 könyvet sikerült beszkennelni. A BNF már megpróbált külön megállapodni a Google-lel, hogy a vállalat segítse a Gallica-programot.

Nicolas Sarkozy francia államfő még tavaly decemberben úgy nyilatkozott, hogy egy gazdaságtámogatási alapból 750 millió eurót biztosít a francia digitalizálási programokra. A Google - francia együttműködést azonban könnyen beárnyékolhatja, hogy szintén tavaly decemberben egy párizsi bíróság mindaddig napi 10 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte az óriáscéget, amíg az le nem veszi keresőszolgálatának kínálatából az engedély nélkül digitalizált francia irodalmi műveket. A Google emellett 300 ezer euró kártérítést köteles fizetni a francia La Martiniere kiadónak, amely a francia könyvkiadókat képviselve perelte be a kaliforniai központú vállalatot.

Forrás: SG

Millárdos károkat okoz az illegális könyvletöltés

2010-02-02T01:39:00.000-08:00

Egy tanulmány becslése szerint több milliárd dollárra rúghat a könyvkiadók vesztesége az e-könyvek illegális letöltésének köszönhetően. Bár az elemzés számos ponton becslésekre hivatkozik, eredményei így is komoly aggodalomra adnak okot.

Az elektronikus könyvpiac vizsgálatára szakosodott Attributors által közzétett tanulmány szerint a könyvkiadók online kalózkodásnak betudható vesztesége 2009 utolsó negyedévében mintegy 3 milliárd dollárra becsülhető. A cég összesen 913 népszerű könyv sikeres letöltési adatait vizsgálva jutott a fenti megállapításra.

A Rapidshare-ről töltik le a legtöbb könyvet
A tanulmány elkészítéséhez négy jelentős letöltési forgalmat bonyolító weboldal elérhető letöltési adatait vetítették ki a 25 legnagyobb illegális e-könyv letöltési lehetőséget kínáló weboldal forgalmára. Az Attributors elemzése szerint a 4shared.com, scribd.com, wattpad.com és docstoc.com portálokon keresztül több mint 3 millió alkalommal töltötték le a vizsgált címeket, amely letöltési szám mintegy a harmadát teszi ki a 25 weboldalon keresztül megvalósult letöltéseknek. Ennek alapján a cég szakértői mintegy 9 millióra becsülik a 913 könyv tavalyi év utolsó negyedévében történt illegális letöltési számát.

Az Attributors a kiadó veszteségeinek becsléséhez a vizsgált könyvek kereskedelmi árát szorozta fel a mért 9 milliós letöltési számmal, majd az így kapott 380 millió dolláros összeget viszonyította az amerikai könyvpiac éves eladási adataihoz. Az elemzés során a vizsgált könyvek letöltési arányát témakörönként is elemezték. Eredményeik szerint egyértelmű korreláció mutatható ki a letöltési arányszámok és az egyetemi diákok körében legnépszerűbb tudományterületek között.

Az üzleti könyvek a legkeresettebbek
Az üzleti és befektetési témakörrel foglalkozó szakirodalmak letöltési aránya volt a legmagasabb. A vizsgált ilyen témájú címeket 13 ezer alkalommal töltötték le, míg a technikai kérdésekkel foglalkozó művekhez átlag 10 ezer, a tudományos és számítástechnikai írásokhoz pedig címenként átlag 8 ezer illegális hozzáférést társítottak. A kutatók szerint a szórakoztató irodalmak letöltési átlaga alacsonyabb, körülbelül 6 ezerre tehető, igaz néhány különösen sikeres alkotás esetén ennél jelentősen nagyobb számot mértek.

Bár az elemző cég vizsgálata számos ponton becslésekre alapul és viszonylag kevés konkrét adatot tartalmaz, megállapításai így is komoly aggodalomra adhatnak okot a könyvkiadók számára. Az Attributors szerint éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kiadók a digitális könyvpiac növekedésével párhuzamosan felkészüljenek a kalózkodási ráta várható növekedésére, és mihamarabb kidolgozzák a jelenségre adandó ellenlépéseiket is.

Forrás: SG

A kiadók szerint túl olcsók az e-könyvek

2010-02-02T01:38:00.000-08:00

Az amerikai könyvkiadók és a világ legnagyobb online boltjának számító Amazon összerúgták a port. Az ok az elektronikus könyvek ára.

Péntek óta hiába keresik az Amazon ügyfelei a kínálatban a Macmillan amerikai kiadó termékeit. Ugyan hivatalos bejelentés nem érkezett, de egyre valószínűbbnek tűnik, hogy egy lassan egy éve húzódó konfliktus áll az ügy hátterében. A Macmillan azt akarta elérni, hogy az Amazon emelje meg 50 százalékkal a Kindle platform számára elérhető műveinek az árát. A világ legnagyobb internetes üzletének vezetői erre felháborodtak és törölték a katalógusból az összes Macmillan-kiadványt.

Az egy éves vita oka az e-könyvek ára, illetve az, hogy a kiadók is szeretnének beleszólni abba, hogy a termékeik mennyiért kerülnek az online boltok polcaira. Az Amazon jelenleg a bestsellereket kereken 10 dollárért kínálja, a kiadók viszont azt szeretnék elérni, hogy az ár legyen 15 dollár. Bár a kiadók most sem járnak rosszul, de az e-book üzlet beindulásával - érthetően - ők is nagyobb mértékben akarnak részesedni a bevételekből.

A kérés különösen annak tekintetében tűnhet érdekesnek, hogy az Amazon minden tíz dollárért eladott bestseller után így is 15 dollárt utal át a cégeknek, míg a katalógusban található többi kiadvány bevételein a felek megosztoznak. Az Amazon számára azért érte meg eddig ez a konstrukció, mert biztosíthatta a piacvezető szerepét az e-könyv ágazatban, valamint ezáltal elősegíthette a Kindle elterjedését. Piaci elemzők szerint az utóbbi készülékből eddig 3 millió darabot adhattak el.

A vitát szeretné a maga javára kihasználni az iPadet néhány napja bemutató Apple, amely különböző ígéretekkel és 13-15 dolláros árakkal csábítaná magához a kiadókat. Minden értékesített mű esetében az összeg 70 százalékát a cégek kapnák meg. Ugyan a végső összeg kevesebb lenne, mint amit a kiadók most az Amazontól bezsebelnek, de továbbra is ők dönthetnének az árakról. Ezért az Apple ajánlata sok vállalat számára vonzó és nem véletlen, hogy a Macmillan elsőként kötött szerződést az almás céggel.

John Sargent, a Macmillan vezetője vasárnap hivatalosan is bejelentette, hogy találkozott az Amazon képviselőivel és ismertette az árelképzeléseit, mire arról tájékoztatták, hogy az ajánlata elfogadhatatlan és kivették a kiadó műveit a katalógusból. A szakember elmondta, hogy a döntés érzékenyen érintette őket, de mint a példa mutatja gyorsan megtalálták az új partnerüket az Apple személyében. A Macmillan egyébként az Egyesült Államok egyik legnagyobb kiadóvállalata, hozzá tartozik többek között a Farrar Straus and Giroux, a Henry Holt & Company és a St. Martin's Press. A konszern a német Georg von Holtzbrinck csoport tulajdonában van.

Forrás: SG.HU

Aluratek e-book

2010-01-28T09:45:00.000-08:00

Felmerül a kérdés, hogy a DR-570 nevezhető-e egyáltalán e-booknak. Hiszen megszokhattuk, hogy ezek általában erős fényben is jól látható, de monokróm kijelzővel rendelkeznek, az új Asusban azonban OLED megjelenítő kapott helyet, így egyéb multimédiás célokra is jól hasznosítható lehet, például videolejátszásra. Ebben segít a Wi-Fi és 3G modul is, amelyek segítségével könnyedén csatlakozhatunk a különböző vezeték nélküli hálózatokra. A kijelző ugyan csak 6 hüvelykes, ennek azonban a hátrányokon túl (így azért jóval kényelmetlenebb újságot vagy könyvet olvasni) előnyei is vannak, például a kis méret és tömeg.

A DR-570 állítólag 200 gramm alatt lesz, a vastagsága pedig kevesebb mint 9 mm, és ez azt jelenti, hogy könnyedén hordozható, akár egy nagyobb zsebbe is belefér. Szintén jól hangzik az akár 122 órás akkumulátoros üzemidő (bár ezt nem támasztja alá semmilyen hivatalos információ, és a színes kijelző intenzív használata esetén nyilván nagymértékben lecsökken). A belső egyelőre még ismeretlen, annyit lehet tudni, hogy 512 MB RAM szolgál majd benne, illetve egy szöveget hanggá alakító szoftver is megtalálható lesz rajta. Az Asus DR-570 áráról és pontos megjelenési idejéről egyelőre még nincs információ.

Kicsivel konzervatívabb készülék a DR-950. Ez már a szokásos, e-ink technológiás kijelzőt kapta, igaz, abból nagyobbat és érintőképernyőset: 9 colosat 1024x768 pixelen. Ez persze némi hízást jelent, a tömegnövelőnek hála az e-book 370 grammosra és 222 x 161 x 9 mm-esre növekedett. Testvéréhez hasonlóan képes a vezeték nélküli hálózatokhoz csatlakozni, méghozzá a beépített Wi-Fi és HSDPA adapter segítségével (opcionálisan WiMAX is kerülhet bele), valamint szintén képes a szövegek „felmondására”. Ebben a sztereo hangszórók segédkeznek, de felszerelték fülhallgató-kimenettel is. Amennyiben a 4 GB-os belső memória nem lenne elég, SD kártyával tovább bővíthető. Az e-könyvolvasó többféle formátummal elboldogul, többek között a PDF-fel, TXT-vel, EPUB-bal, HTML-lel, de az MP3-mal is. Az Asus DR-950 pontos megjelenési ideje és ára egyelőre még szintén nem ismert.

DR-950 (forrás: Electripig)

Forrás: Prohardver

Apple tablet: sok pénzért semmi

2010-01-28T09:19:00.000-08:00

Az Apple január 27-én bemutatta régóta várt táblagépét, az iPadet. A 9,7 hüvelykes, érintőképernyős készülék sok szempontból hasonlít az iPhone-ra, néhányan már meg is jegyezték, hogy kis túlzással az iPadben a népszerű telefont láthatjuk viszont nagyobb változatban. Az eszköz elsősorban weboldalak böngészésére, levelezésre, elektronikus könyvek (e-bookok) olvasására, multimédiás tartalmak megjelenítésére/lejátszására és játékra alkalmas, ám a hogyanok kapcsán felmerülhet bennünk pár nyugtalanító kérdés. Hasonló megállapításra jutott Rob Griffiths, a Macworld.com újságírója, aki összeállított egy listát arról, minek kellett volna még bekerülnie a tabletbe ahhoz, hogy ne csak tetszetős kialakítása és az újdonság ereje miatt legyen vonzó a felhasználóknak.

Árak (USA):

	16GB	32GB	64GB
Wi-Fi	$499	$599	$699
Wi-Fi + 3G	$629	$729	$829

Nincs benne videokamera

Az iPadben nincs beépített videokamera. A készülék hardvere, képernyője, 3G- és Wi-Fi-támogatása lehetővé tenné videobeszélgetések lebonyolítását, ám videokamera hiányában ez lehetetlen, pedig a kommunikáció ezen formája ma már igen elterjedt a felhasználók körében. Griffiths szerint az Apple direkt hagyta ki videokamerát, hogy az iPad következő, 2.0-ás változatában újdonságként jelenthesse be. Másrészt nem akar konkurenciát teremteni saját Mac laptopjainak, így viszont a felhasználók kénytelenek lesznek váltogatni a két eszköz között, ami felveti a kérdést, hogy vajon szükség van-e egyáltalán a tabletre.

Egyszerre csak egy alkalmazást képes futtatni

Az iPaden nem lehet egyszerre több alkalmazást megnyitni. Ez azért probléma, mert a felhasználók többsége már megszokta, hogy munka vagy akár szórakozás közben egyszerre több programot futtat, és váltogat az ablakok között, annak függvényében, hogy éppen mire van szüksége. Az iPad esetében erre nincs lehetőség; ha szükség van egy másik alkalmazásra, újra és újra be kell zárni és meg kell nyitni a programokat. Az újságíró úgy véli, a készüléknek nem Mac OS X-szintű multitaskingra lenne szüksége, de két-három alkalmazás egyidejű futtatása praktikus lenne a felhasználóknak.

Nem támogatja a Flash-t

Az Apple szerint az iPad a webre született, mégsem támogatja a Flash-t, ami azért probléma, mert a Flash ma már a legtöbb honlapon jelen van, ha máshogy nem, bannerek, animációk és egyre inkább alkalmazások formájában. Mindez a prezentáció során is kiderült, amikor Steve Jobs egy olyan weboldalra navigált, ahol egy felirat jelezte, az eszközről hiányzik Flash plugin, így a website egy része üresen maradt. Griffiths rámutatott, hogy egy jó netbook - ami teljes mértékben támogatja a Flash-t - olcsóbb a legerősebb iPadnél.

Nem alapfelszereltség a 3G/GPS

Az újságíró az iPad specifikációi alapján úgy véli, a táblagépben ugyanaz a 3G chip dolgozik, ami az iPhone-ban, ami azt jelenti, hogy csak a drágább modellekben lesz GPS-támogatás. Az Apple ugyanis két változatban, 3G-vel és anélkül kínálja az iPadet, ami a térkép- és helymeghatározó funkciók teljes kihasználására vágyó felhasználóknak a készülék alapárán felül további 130 dollárjába kerül; ez az ára a GPS chipnek és az AT&T 3G-s hálózatához való hozzáférésnek. GPS nélkül csak hozzávetőlegesen működhet a helymeghatározás-funkció.

Kompromisszumok a videolejátszásban

Az iPad képes lejátszani a 720p-s HD-videókat, de maximum 576p minőségben tudja kivetíteni a mozgóképet, azaz nem használható bemeneti eszközként a HDTV-khez, legalábbis ha a legjobb minőség elérése a cél. A képernyő felbontása 1024x768 pixel, ami a hagyományos 4:3-mas arányt követi, ám a széles képernyőre optimalizált tartalmak (filmek) lejátszásakor ez azt eredményezi, hogy a kép nem tölti ki az egész képernyőt, alul és felül fekete csíkok maradnak lejátszás közben.

Nagyon várták

Griffiths végül megjegyzi: az iPad nem egy rossz készülék, ám hiányzik belőle néhány alapvető funkció, amelyek nélkül nem nevezhető teljes mértékben webképes eszköznek. Kérdés, hogy a fenti szempontok milyen mértékben befolyásolják a fogyasztókat, hiszen az iPad egy tetszetős, újszerű szórakoztatóelektronikai eszköz, ezért a felhasználók nagyobb része szemet hunyhat a hiányosságok felett. A Solutions Research Group Consultants (SRG) piackutató cég a bejelentés előtt egy nappal készített egy felmérést, amiből kiderül, hogy az USA-ban élő fogyasztók 63 százaléka érdeklődik a készülék iránt, 21 százalékuk pedig már a megjelenés előtt különösen elkötelezettnek vallotta magát. (A csoport egy ezerkétszázas minta alapján dolgozott, a felmérésben 12 évesnél idősebb személyek vettek részt.) Ezek a számok magasabbak, mint az iPhone bejelentésekor mért adatok.

Forrás: ComputerWorld

A termék oldala

Apple tablet: fókuszban a tartalomszolgáltatás

2010-01-27T14:40:00.000-08:00

Terry McGraw, a McGraw-Hill vezérigazgatója megerősítette egy tévéinterjúban, hogy ma kell eljönnie az Apple táblagépének. Az igazán nagy üzlet azonban szerintünk még csak ezután jön. Ugyan albumokat lehetne megtölteni a várva várt Apple táblagéről alkotott, megszerzett és generált fotókkal (képeinken két különböző koncepciómodell látható), de egy ideje leültek a pletykák, mindenki a hivatalos bejelentést várja. A McGraw-Hill vezérigazgatója tegnapi tévéinterjújában a CNBC-n újra felkavarta az állóvizet, amikor megerősítette, hogy a bejelentés valóban ma várható.

A beszélgetés éppen arról folyt, hogy vajon megjelenteti-e majd a McGraw-Hill tankönyveit az Apple táblagépén is, mire a CEO válaszában azt is közölte, hogy "holnap lesz a bejelentés". Az igazgatótól megtudhattak a nézők ezt-azt a cég pénzügyi eredményeiről, majd ismét esett néhány szó a tabletről, miszerint az új eszköz az iPhone operációs rendszerére épül majd.

A cég már elég régóta együtt dolgozik az Apple-lel, tankönyv-kiadványaik Apple tableten is elérhetőek lesznek majd. A kiadó munkáinak mintegy 95 százaléka e-book formájában jelenik meg. Az igazgató véleménye szerint a felsőbb és a professzionális oktatás piaca is megnyílik majd az Apple táblagépével.
A szűkszavú Apple egyébként továbbra sem erősítette meg hivatalosan az új hardverről keringő pletykákat - közben bennünk számtalanszor merült fel a gondolat, hogy a tiltott gyümölcs édesebb, ezért bízza cég a gerillamarketingre a bemelegítést. A pletykák nyomán - az Apple pletykáira erre külön weboldal is létezik a neten - intenzív spekulációs hullám indult meg, a készülék nevét, képességeit, hardverelemeit illetően. A cég január 27-ére szóló meghívókat küldött ki, az általános "jöjj és nézd meg legújabb alkotásunkat" szlogennel.

Nemrégiben a Wall Street Journal is beszámolt arról, hogy az Apple tárgyalásokat folytatott a HarperCollins Publishers céggel e-bookok forgalmazásának ügyében. A megegyezés értelmében a HarperCollins maga szabja meg az elektronikus könyvek árát, amiből az Apple részesedik. A Wall Street Journal tudomására jutott az is, hogy az Apple tévétársaságokkal és kiadókkal is tárgyal, hogy igény szerinti tartalmakat kínálhasson. A hír szerint a táblagép az iPhone óriásverziója lesz, 10 hüvelykes érintőképernyővel.

Ezek alapján nem jutottunk közelebb ahhoz, hogy pontosan milyen lesz az Apple tablet, de annyi bizonyos, hogy Steve Jobs már megint előre gondolkozik. A megcélzott üzletek többet mondanak a pletykáknál, és ezek alapján gyanítható, hogy a cég egy már kiforrott eszközt (iPhone) fog kínálni új hardverrel, az igazi üzlet a tartalom eladásában lesz. Megeshet, hogy a következő évek legszárnyalóbb elektronikus tartalomszolgáltató és továbbszolgáltató cége az Apple lesz, aki az iTunes sikerére alapozva mer még nagyobbat álmodni.

Forrás: Computerworld

Az Apple egy e-book kiadással foglalkozó céggel tárgyal

2010-01-20T15:23:00.000-08:00

Az Apple a HarperCollins Publishers-zel tárgyal; a kiszivárgott hírek szerint a kiadó speciális e-bookokat dobhat piacra a cég bemutatás előtt álló táblagépe számára.

A The Wall Street Journal meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja: a kiadó várhatóan "Apple-barát" extrákkal kínálja majd egyedi árszabású e-bookjait; a bevételekből természetesen a Jobs-birodalom is részesedik majd.

Az Apple időközben más kiadókkal is felvette a kapcsolatot; azt azonban még nem tudni, tervezik-e, hogy új, e-bookokat kínáló áruházzal bővítsék az iTunes Store-t. A cég január 27-én, San Franciscóban tart sajtótájékoztatót; az előzetes várakozások szerint itt mutatják majd be az e-book-olvasásra, internetezésre és multimédiás eszközök használatára tervezett, régóta várt táblagépüket.

A The Wall Street Journal cikke utal a HarperCollins illetékeseinek egy közelmúltban tett nyilatkozatára, amely szerint pozitív hatással lenne az e-book-piacra, ha a forgalmazók olyan extrákkal látnák el a kiadványaikat, mint például social networking alkalmazások, videók vagy a szerzőkkel készített interjúk.
A lap újságírója szerint az Apple és a kiadók esetleges megegyezése akár az e-book piac jelenlegi egyeduralkodójának számító Amazon.com számára is erős konkurenciát jelenthetne.

Forrás: Computerworld

New York Times to charge online readers

2010-01-17T14:13:00.000-08:00

The New York Times is reportedly getting ready to charge readers for access to the venerable newspaper's online content.

The newspaper is expected to announce in coming weeks that it will institute a metered pay plan in which readers will have access to a limited number of free articles before being invited to subscribe, according to a report in New York magazine that cited sources close to the newsroom.
The report also suggests that a content deal could be in the works for Apple's long-rumored tablet, which many expect to be unveiled on January 27. Apple has reportedly been shopping its device to media companies in Australia to gauge interest in having their products available on the device when it's released.

A New York Times representative's comment seemed to indicate that changes were coming to the Web site.

"We'll announce a decision when we believe that we have crafted the best possible business approach," Times spokesperson Diane McNulty said. "No details till then."
As readers have increasingly gone online for their news, papers have suffered declining subscriber numbers and lower advertising revenue, resulting in a dramatic industry contraction. Newspaper publishers and the Associated Press have blamed Google and other news-aggregation sites for their woes, leading to threats they will delist their content and begin charging online readers.

In a bold move, New York newspaper Newsday announced plans in February 2009 to begin charging online readers for access to its content. Newspapers such as the San Francisco Chronicle have tried to push readers back to buying the physical newspaper by promoting "print-only content" that features popular features and columnists formerly also available on the newspaper's Web site.

Among the country's largest newspapers, only The Wall Street Journal has managed to continue charging online subscription fees. The New York Times abandoned a two-year experiment with the Web-subscription model in 2007, suggesting that the company's projections for subscriber revenue were small compared with advertising sales.

However, such a plan isn't likely to garner much support from readers. A Harris poll released earlier this month found that 77 percent said they wouldn't pay anything to read a newspaper's stories on the Web. Of those who indicated they were willing to be charged for access to content, 19 percent would pay between $1 and $10 a month.

Source: Cnet

Újságokra optimalizálja hatalmas e-könyvolvasóját a Hearst

2010-01-17T11:01:00.000-08:00

Hatalmas kijelzővel ellátott e-bookolvasót szándékozik piacra dobni az Egyesült Államok egyik legnagyobb magazinkiadója, a Hearst, illetve annak egy kis leányvállalata, a Skiff.

A Las Vegas-i CES-en debütáló, Skiff Readernek nevezett e-könyvolvasót nem elsősorban könyvek, hanem újságok, magazinok olvasására optimalizálták, nem véletlen, hogy ennek az elektronikus olvasónak lehet a legnagyobb kijelzője a kategóriában: a Skiff Reader egy 11,5 hüvelykes, azaz valamivel több mint 29 centiméteres képátlójú, flexibilis panelt kap majd (jóllehet maga az eszköz nem flexibilis).
Az LG Display által gyártott panel nem a hagyományos technológiával, üvegszubsztrátumra épül, hanem egy felxibilis, rozsdamentes acél lap adja az alapját. A gyártó szerint mindez jóval nagyobb ellenállóképességet jelenthet a különböző környezeti behatásokkal szemben, emellett a kijelző felbontása is messze felülmúlja a konkurencia hasonló megoldásait.

Az 1600x1200 pixeles monokróm panellel ellátott, nagyjából fél kilogramm tömegű Skiff Reader üzleti modellje a tervek szerint leginkább az Amazon Kindle-éhez fog hasonlítani: a készülék mobilinterneten keresztül fogja letölteni a tartalmakat a memóriájába, az infrastruktúrát a Sprint adja majd (a Kindle esetében az AT&T-vel szerződött az Amazon). Ez egyben azt is jelenti, hogy az újságokra specializálódott könyvolvasó egyelőre csak az Egyesült Államokban kerül majd piacra.

A Skiff Reader a cég közleménye szerint több mint ezer értékesítési ponton kerül forgalomba a tengerentúlon még az idén, a fogyasztói árról és a magazinok, napilapok hozzáférési díjáról azonban egyelőre semmilyen információt nem közölt a vállalat. Az elektronikus olvasónak olyan konkurensekkel kell majd szembenéznie a piacon, mint az Amazon Kindle (DX), a Barnes & Noble Nook, vagy a Sony Reader.

Forrás: HWSW

Újságméretű hajlékony e-papírt fejlesztett ki az LG

2010-01-17T10:52:00.000-08:00

Az LG-nek sikerült a hagyományos újságpapírok méretét megközelítő elektronikus papírt kifejlesztenie. Az e-papír 25×40 centiméteres, ami hozzávetőlegesen egy 19 hüvelykes képernyőnek felel meg. A megjelenítőfelület vastagsága csupán 0,3 milliméter, és az eddig alkalmazott üveg alapfelület helyett fém fóliát használ, így könnyen meg is hajlítható. Az LG bejelentése szerint ez a "képernyő" az eddigi legnagyobb területű e-papír.

Az e-papír technológiáját már kereskedelmi termékekben is használják, igaz, kisebb méretben. Találkozhatunk vele olyan e-book olvasókban (e-readerekben), mint az Amazon vagy a Sony és az iRiver eszközei. A technológia nagy kontrasztarányt biztosít, és - akárcsak egy hagyományos könyv - nem bocsát ki saját fényt, így kevésbé erőlteti meg a szemet, mint a képernyő olvasása. A kép fenntartásához nem, csupán az átrendezéséhez igényel energiát, ennek köszönhető, hogy az e-readerek akkumulátora igen sokáig bírja.

A jövő újságai számára keresik a fejlesztők a megfelelő elektronikus papír megoldást, amely kiválthatná a környezetet erősen terhelő hagyományos papírt. Az elektronikus újságok rendszeresen feltölthetők lesznek új hírekkel, cikkekkel és évekig nem kell őket kidobni, emellet nincs nyomdai- és terjesztési költség sem. Képeket és akár videókat is tartalmazhatnak majd, hasonlóan a sci-fi filmekben látható modellekhez.
Még ez év első felében megkezdi az LG egy 11,5 hüvelykes hajlékony elektronikus papír alapú képernyő tömeggyártását. A termék áráról nem közöltek információt.

Forrás: Computerworld

Könyvolvasó-lavina a CES-en

2010-01-10T08:45:00.000-08:00

2009-ben kétszer annyi elektronikuskönyv-olvasót (e-readert) adtak el az Egyesült Államokban, mint 2008-ban, és 2010-ben az előrejelzések szerint kétszer annyit adnak majd el, mint tavaly. Több tucatnyi cég foglalkozik e-readerekkel, és ezek közül a CES-en már be is mutattak jó néhány idei modellt. A most zajló Las Vegas-i elektronikai kiállítás egyik legnagyobb slágere az e-reader, úgy is, mint feltörekvő műfaj: a már létezőkön, például az Amazon-féle Kindle-en és a Barnes & Noble Nookján kívül legalább tucatnyi olvasót mutatnak be a napokban. Ráadásul a Freescale Semiconductor, amely számos e-reader processzorát gyártja, azt mondja, legalább húsz különböző céggel áll kapcsolatban, amelyek mind az elektronikus olvasók piacának meghódítására készülnek.

Az e-olvasók elterjedésére mindeddig kevés épeszű magyarázat létezett. A piacon lévő modellek valamivel kisebbek, könnyebbek és tovább bírják árammal, mint a netbookok, és jobban esik rajtuk a szemnek az olvasás; cserébe viszont majdnem olyan drágák, funkcióik pedig még egy mobiltelefonhoz képest is a végletekig korlátozottak: olvasni lehet velük, és annyi. Arról nem is beszélve, hogy még ezt a feladatukat sem végzik a lehető legjobban.

Upendra Shardanand tartalomipari vállalkozó szerint az e-readereknek hét követelménynek kellene megfelelniük ahhoz, hogy elterjedésük pozitív hatást gyakoroljon a társadalom egészére. Az e-könyveknek olcsóbbaknak kell lenniük, mint a nyomtatott könyveknek; a másodlagos piacnak jobban kell működnie; az e-könyveket könnyebben meg kell tudni osztani, sőt általában, több könyvnek kellene léteznie elektronikus, mint nyomtatott formátumban. Az ingyenes opciók (pl. a könyvtárak) mellett fontos, hogy az e-könyvek nehezebben legyenek cenzúrázhatók, és tovább, vagy legalább addig tartsanak, mint a nyomtatott kötetek.
Ezek közül a feltételek közül Shardanand szerint az e-könyvek mindössze kettőnek – a mennyiségi kritériumnak és a hosszabb élettartamnak – tesznek eleget, az összes többi szempont alapján alulmaradnak a nyomtatott kötetekkel szemben.

Az elméleti okoskodás persze nem hatja meg a mindenre elszánt gyártókat, amelyek egyszerre több fronton igyekeznek felülmúlni egymás e-könyvolvasóit. Az idei CES-en bemutatottak között vannak átlagos modellek, amelyek a dizájnnal szeretnének kitűnni, mint a találó nevű COOL-ER, és vannak, amelyek komoly vagy kevésbé látványos technikai újításokat vonultatnak fel. Ezek között szerepel a teljesen színes kijelző (Liquavista), az e-olvasót netbookkal kombináló hibrid (Entourage Edge), a megszokott e-tintát felváltó fémfóliás kijelző (Skiff Reader) vagy a közösségi szájtokat az olvasással integrálni szándékozó platformz (Copia).

Liquavista
A Philipsből kivált holland Liquavista az electrowettingen (elektromos nedvesítés) alapuló kijelzővel kísérletezik, amelyről azt állítja, hogy sötétben és napfényben is jól látszik, ráadásul keveset fogyaszt. A cég szájtján három modellt mutat be, ezek közül a Liquavista Bright 64 szürkeárnyalatos, a Color nevű modell színes kijelzős, a legfejlettebb a Vivid, amely működik monokróm reflektív és színes transzmisszív módban is. Az első esetben a kép most elterjedt e-tintás olvasókéra, a másodikban leginkább a laptopok lcd-kijelzőiére hasonlít. A Liquavista modelljeiről készített demóvideókon suta, csúnyácska készülék látszik, különösen a mellé állított Sony mellett – valószínű, hogy ez még csak prototípus, de ha a technológia beválik, idővel felválthatja a manapság használatos E-Inket. A Liquavista készülékeinek áráról és egyéb paramétereiről egyelőre nem tudni, és a megjelenésről is csak annyit, hogy a cég idén vagy jövőre szeretné piacra dobni az e-olvasókat.

Liquavista (jobbra)

Skiff
Legalább négy cég, a Hearst médiavállalat, az általa támogatott, korábban FirstPapernek nevezett Skiff, a Sprint telkócég és az LG együttműködéséből született a CES egyik legjobban kinéző e-readere, a Skiff. A 11,5 hüvelykes, 1200x1600 pixeles kijelző nem folyadékkristályos, és nem is e-tintás, hanem az LG szabadalmát, a fémfóliát, egészen pontosan rozsdamentes acélból készült, rugalmas fóliát használ a megjelenítésre. A nagy formátum lehetővé teszi, hogy ne csak könyveket, hanem újságokat is könnyen lehessen olvasni a Skiffen, a fémfólia révén pedig a készülék alig vastagabb fél centiméternél, súlya fél kiló, és több mint egy hétig bírja majd egy feltöltéssel. A Skiff a cég sajtóközleménye szerint ellenállóbb, kevésbé törékeny, mint az üveg alapú kijelzők, és lesz benne wifi és 3G is. Az árát egyelőre nem tudni.

Plastic Logic QUE

A Skiffhez hasonlóan hajlékony az idei CES másik kiemelkedő e-readere, a Plastic Logic QUE nevű készüléke is. A 8,5x11 hüvelyk méretű olvasót 10,7 hüvelykes érintőképernyővel szerelték fel, és a virtuális billentyűzettel nemcsak jegyzeteket lehet fűzni a rajta olvasott könyvekhez, újságokhoz, hanem a modemmel felszerelt változattal még emailt is lehet küldeni, ami újdonság a legtöbb most kapható e-readerhez képest. Tartalmi szempontból feltétlen előny, hogy a QUE le tud tölteni könyveket a Barnes & Noble könyvesboltjából, amelyet eddig csak a Nook használt. A készülék viszont az egyik legdrágább lesz az összes közül: amikor áprilisban árulni kezdik, 650 dollárba kerül majd a legegyszerűbb, 4GB-os modell, mg a 8 gigás, wifis, 3G-s QUE-ért már 800 dollárt kell majd fizetni – ennyiért a most bemutattok közül négy olcsóbb e-readert is lehet venni.

enTourage eDGe

Funkcióit, kinézetét, de még a neve írását tekintve is excentrikus geekmágnes az enTourage eDGe, amelynek tervezői egyetlen, könyvként kinyitható testbe zsúfoltak egy e-olvasót és egy netbookot, bátran kihagyták viszont belőle a hagyományos billentyűzetet. Az e-tintás olvasó 9,7, az lcd-s érintőképernyő 10 hüvelyk átmérőjű, és a gép érdekessége, hogy az adatok átmozgathatók az e-readerről a netbookra. Ha például a fekete-fehér kijelzőről áthúz az olvasó egy ábrát a netbookra, színesben is megnézheti, feltéve, hogy az eredeti képet a színinformációkkal együtt tárolták az e-readeren.

Az első számú célközönséget, a diákokat célozza meg az eDGe azon funkciója, amelynek révén a beépített mikrofonnal felvett hanganyagot szinkronizálni lehet az előadásokról készített jegyzetekkel. Az eDGe 500 dollárba kerül majd, ami elfogadható árnak tűnik, ráadásul plusz 40 dollárért a szabvány Midnight Blue szín helyett lehet kérni Piano Black, Ruby Red, Glacier White vagy Ice Blue kivitelben is.

Alex

Már ránézésre nyilvánvaló, hogy a Barnes & Noble Nookját másolja a Spring Design Alex nevű olvasója, amely a felső, e-tintás (6 hüvelykes) képernyő alatt hordoz egy annál kisebb, 3,5 hüvelykes, színes lcd-kijelzőt is, akárcsak a Nook. A felső kijelzőn lehet fekete-fehérben könyvet olvasni, az alsó viszont nemcsak a színes borítók megjelenítésére szolgál, hanem netezni is lehet vele. Az Alexen, amelyen a Google operációs rendszere, az Android fut, 3G és wifi is van, és a letöltött adatokat mikro SD-kártyára is el lehet menteni. (A cég jelmondata: A könyvek nem twitelnek.) A készülék február végére várható, és 400 dollárba kerül majd, vagyis többet tud majd, mint a Nook, de 150 dollárral drágább is lesz nála.

COOL-ER

Újabb kísérteties hasonlóság: ha az Alex a Nookra hasonlít, akkor a Coolreaders COOL-ER nevű olvasója bizonyos szemszögből a Sony PRS- 505-re , egy másikból meg az Apple iPod Nanójára, annak is a harmadik generációjára, csak nem nano-, hanem makroméretben. Az e-olvasó nem vonultat fel semmilyen említésre méltó technikai újdonságot, a 6 hüvelykes képernyő mellett van benne 1 GB tárhely, fut rajta egy Linux, nincs benne viszont se 3G, se wifi, a külvilággal való kapcsolatot egy usb-csatlakozó biztosítja. A COOL-ER kúlságát így a színválaszték és az ár próbálja biztosítani: van belőle fekete, kék, lila, pink és piros, és egyik színben sem kerül többe 250 dollárnál, ami a drágább versenytársak árának fele-harmada.

COPIA

Merész technológiai bravúrok helyett a széles modellválasztékra és a socialnak nevezett platformra alapoz a Copia, a DMC Worldwide nevű cég leányvállalata. Copiából összesen hatféle modell létezik, a legegyszerűbbet, a 6 hüvelykes Ocean 6-tól a 9 hüvelykes Tidal Touch 3G-n át a qwerty-billentyűzettel felszerelt Tidalig. A modellek többségében van legalább 2 GB tárhely, wifi vagy 3G, esetleg sd-kártyahely, illetve fülhallgató-kimenet, de a Copiát nem ez különbözteti meg a konkurenciától, hanem az a platform, amelynek révén közösséget és ajánlórendszert szeretne felépíteni az olvasás, a könyvek köré, hogy létrehozza a világ első „társas olvasási élményét”. Hátha sikerül neki.

Samsung E6 és E101

Az egyetlen ismert név a CES-en bemutatkozó e-readergyártók közül a Samsungé. A dél-koreai cég azonban mintha erőből próbálná megvetni a lábát a piacon, hiszen két olvasómodellje, a 6 hüvelykes E6 és a 10 hüvelykes E101 (más források szerint E10) egyetlen újdonságot mutat csak fel, a kijelzőre firkálási lehetőséget, ami nem biztos, hogy megéri majd a funkciókhoz képest elképesztő, 400, illetve 700 dolláros árat. A Samsung e-olvasójában wifi van ugyan, de 3G nincs, felszerelték viszont egy alul kicsúsztatható padocskával, amire tettek két pici hangszórót és egy navigációs gombot. A Samsung 2010 elején készül piacra dobni a két olvasót.

Forrás: Index

Egyes kortársak eBookon olvashatók először

2010-01-10T08:33:00.000-08:00

Alternatív terjesztés, digitális könyv, elektronikus olvasók – tavaly minden eddiginél több újdonságot dobott piacra a hazai könyvszakma. A ma még furcsának tűnő eszközök holnapra megszokottá válhatnak sok olvasó számára.

A mélyülő piaci válság is közrejátszhatott, hogy főként az elmúlt év második felében több könyvszakmai újdonságot is bevezettek. Így például decemberben a vevopont.hu portált, amely nem pusztán egy újabb internetes könyváruház. Sokkal inkább egy új értékesítési forma, amely a kicsi és közepes könyvkiadók összefogásával alakult ki. E könyvműhelyek, amelyek a visszafogott kereslet miatt egyébként is nehéz helyzetbe kerültek, gyakran panaszkodnak a boltokban elszenvedett hátrányaikra: műveik nincsenek szem előtt, mert a jobb elhelyezésért és a reklámért nem tudnak külön fizetni.

A portált üzemeltető Vevőpont Kft. arra vállalkozik, hogy a honlapján megrendelt könyvet Budapesten másnap, vidéken harmadnap eljuttatja a vevőhöz, ha az illető fölkeresi az ország 221 pontján – bevásárlóközpontokban, intézményekben, hírlapboltokban – kialakított átadóhelyek egyikét. A vállalkozás természetesen nem csupán kis példányszámú, szűkebb érdeklődésre számot tartó műveket, hanem sikerkönyveket is árul, jelenleg összesen 20 ezer címet. Üzleti partnere, a Robox Kft. pomázi raktárából viszik ki a megrendelt könyveket, amelyekért az olvasó a helyszínen is fizethet. Az ár 15 százalékkal alacsonyabb a boltinál, viszont külön kell fizetni a Lapker által végzett kiszállításért (hatezer forint fölötti megrendelésnél ez ingyenes).

– Már az induláskor szélesebb „vevőpontjaink” hálózata, mint a három nagy könyvkereskedelmi cég boltjainak összességéé, hiszen az utóbbi mintegy 200 egységet számlál – mondja Dési Péter, a Minerva Kiadó vezetője, az új értékesítési forma kitalálója. Szerinte húsvétra válhat tökéletessé az új rendszer, amely jelenleg tesztüzemben működik. Az érdekes kísérlet valószínűleg elsősorban a vidéki városokban vagy azok közelében élők könyvvásárlási lehetőségeit bővítheti.

A tavalyi fejlemények azt mutatják, megindult a digitális könyv terjedése. Létrejött az első olyan digitális kiadó, amely otthon nyomtatható könyvformában is kínálja műveit, méghozzá a klasszikusok mellett a kortárs magyar szépirodalom alkotásait. Ugyancsak digitalizált műveket árul a Litera.hu irodalmi portál új, ekonyv.konyvkolonia.hu honlapja, ám ezeket nem lehet kinyomtatni. Viszont közösségi portálként működik: olvasóköröket támogat, kritikákat, blogokat közöl.

Féloldalas lenne e folyamat, ha nem társulna hozzá digitális könyvolvasó kínálata is. Decemberben mutatta be a T-Home a Hanvon névre keresztelt eBookot, amely immár a második nálunk kapható olvasó, mióta a Kossuth Kiadó piacra dobta a Koobet (ejtsd: kubi – az elnevezés az angol eBook megfordítása). Mindkettő kínai fejlesztés, és a Bookline-nál is kapható. Mintegy 1000 könyvet képesek tárolni, megjeleníteni. A Hanvonnal 300 klasszikus szépirodalmi mű is jár, a többi között Jókai, Mikszáth, Krúdy, Verne regényei. Ezenkívül néhány kortárs magyar szerző – Bus István, Cserna-Szabó András, Gerlóczy Márton, Grecsó Krisztián, Réz András és Vass Virág – egy-egy új írását az eBook használói ismerhetik meg először. Az olvasók összekapcsolhatók a számítógépekkel, így áttölthető rájuk a Magyar Elektronikus Könyvtárban vagy a Digitális Irodalmi Akadémián szabadon elérhető több ezer mű. Most már csak az hiányzik, hogy meginduljon a friss alkotások digitális forgalma is, ami a szűkös hazai piac miatt egy ideig még várat magára.

Forrás: Népszabadság

Kindle DX: szép és lassú

2010-01-09T14:30:00.000-08:00

Az Amazon legújabb elektronikus könyvolvasója könnyű, masszív, okos és még beszél is. Csak idegesítően lassan vált oldalt. Nem kájndl, kindl. Eddig azt hittem, a kind, mint kedves szóból származtatták a marketingesek, pedig nem. A Kindle jelentése: fáklya, esetleg felcsillan, felgerjeszt, netán fellelkesedik. Ez utóbbinak van a legtöbb értelme: kifejezetten fellelkesedtem, amikor kipróbáltam a kiadónknál teszten járt, egyenesen Amerikából érkezett készüléket.

A Kindle az Amazon könyvkereskedő vállalat saját gyártású, önálló márkás digitális könyvolvasója. Úgynevezett E-Ink (mint elektromos tinta) kijelzője szürkeárnyalatos képeket tud megjeleníteni, a képváltás nem valami gyors; a kütyü tulajdonképpen semmi másra nem jó, mint szöveg megjelenítésére.

A DX a Kindle harmadik generációja. A 2007-ben bemutatott első Kindle-nek hatcollos kijelzője volt, kijelzője csak négy árnyalatot tudott megjeleníteni. A Kindle 2 idén februárban jelet meg, ez két gigabájt memóriát kapott, ijelzője 16 árnyalatos, képátlója ennek is hatcollos.

Ez a mienk pedig a Kindle DX. 9,7 hüvelykes képernyőjének felbontása 1200x824, azaz csaknem egy megapixel. Képes megjeleníteni TXT és PDF fájlokat, emellett az Amazon által támogatott, ritka formátumokat - ezzel ösztönzi a népet arra, hogy ne a netről letöltött .doc-okat olvasgassák a Kindle-ön, hanem vegyék csak meg szépen a Whispernet nevű online rendszerben a fizetős könyveket.

Európában nem elérhető az Amazon Whispernetje, újságokat se töltethetünk le vele a netről, de azért bőven lehet mit csinálni a Kindle-lel. Egyrészt USB-n áttöltögethetők rá az olvasnivalók. Ha nincs pénzünk kultúrára, akkor ingyenes konverziós programok tömkelege áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a bármilyen formátumú neten talált, vagy - legyünk jóhiszeműek - otthon begépelt, bescannelt szövegből pdf vagy txt legyen.

A Kindle DX nemcsak írott, hanem felolvasott könyvet is kezel. Lejátszik mp3 fájlokat, így akár berippelt hangoskönyv-cédék, akár letöltött hangoskönyvek is hallgathatók rajta. A billentyűzeten jegyzetek vihetők be a Kindle-be - ennél már csak egy jobb lenne: ha kézírás-felismerő érintőképernyőt is kapott volna. Ha kapna és készülne rá sok-sok elektronikus oktatási anyag, istenien kiválthatná a hét-nyolc kilós iskolatáskát.

Az E-Ink kijelző nagy előnye, hogy gyakorlatilag csak újratöltéskor fogyaszt áramot. Netkapcsolat nélkül akár két hétig olvasgatható feltöltés nélkül a Kindle - nem valószínű, hogy pont akkor merüljön le a villanyos könyv, amikor mondjuk Stephen King egyik vámpírfarkasembere épp a gyanútlan főhős felé oson a bozótban.

Háttérvilágítás nincs, viszont a szöveg nagyon kontrasztos. Sokkal jobb természetes, vagy akár villanyfénynél Kindle-t olvasni, mint monitort. Az is nagyon szimpatikus, hogy ha leteszem egy pillanatra a könyvet, nem kell bootolásra várni, amikor újra kezembe veszem - az oldal ott marad nyitva, ahol hagytam. És persze nem mindegy, hogy nyaraláshoz pakolva a Lenin Összes tizenöt kilót nyom a hátizsákban - vagy egy felet.

Idegesítően lassan vált oldalt, bő egy másodperc egy lapozás. De nem ez a legnagyobb baja.

Elég drága, nem csak ahhoz a veszélyhez mérten, hogy A tizennégy karátos autó kolibris kiadásával ellentétben ez nem szárad meg hamar a napon, ha belecsúszk a fürdőkádba. Ha mondjuk 2057-et írnánk, amikorra talán lenne rendes tömegközlekedés Magyarországon (olyan, amin el se lopják, el se rabolják az ilyesfajta drága holmit, viszont le lehet ülni kényelmesen olvasni), jó társ lehetne ingázáshoz.

Ha kilátásban lenne valami olyasmi, hogy magazinok, napilapok Kindle-re optimalizáltan jelenjenek meg és töltődjenek le automatikusan, hangulatos lenne a reggelinél a fehér alulapot nekitámasztani a narancslés flakonnak.

Ha húszezer forintba kerülne, már lobogtatnám is a bankót, üvöltözve, hogy ide vele, ide vele. De nem annyiba kerül. Ha az Amazonon megrendelném, 489 dollárt kellene bekészítenem valamiféle elektronikus fizetőeszközre. Ez bő kilencvenezer forint, egy korlátozottan használható elektronikus célgépért szerintem kicsit sok.

Forrás: Technet

iRiver Story E-könyv

2010-01-08T16:48:00.000-08:00

E-könyv olvasó • 15cm átmérőjű E-Ink kijelző (800x600) • QWERTY billentyűzet • PDF és EPUB fájlok megjelenítése • Microsoft Office fájlok (DOC, PPT, XLS) megjelenítése • TXT, HWP fájlok megjelenítése • Képregények megjelenítése (ZIP tömörítésű PNG, BMP vagy JPEG képek) • MP3, WMA és OGG zenefájlok lejátszása • Hangrögzítés MP3 formátumban • Személyi asszisztens alkalmazások (naptár, jegyzettömb) • Beépített Li-Polymer akkumulátor • Akkumulátor élettartam: 9000 oldal, 24 órányi zenelejátszás vagy 5 órányi felvétel • 2GB beépített memória • SD kártyaolvasó (max. 32GB SDHC kártyák támogatottak) • USB 2.0 csatlakozás • Fülhallgató kimenet • Windows 2000/XP/Vista OS támogatás.

Megjelenés

- 15 cm átmérőjű E-Ink kijelző (800x600 képpontos felbontás, 8 szürkeárnyalat megjelenítése)
- 9 mm vékony készülékház
- QWERTY billentyűzet
- SD/SDHC kártyaolvasó, akár 32GB memóriakártyák támogatása
- Beépített Li-Polymer akkumulátor
- Beépített hangszóró
- Fülhallgató csatlakozó

Szövegfájlok megjelenítése

- E-book fájlok megjelenítése, támogatott formátumok: EPUB, PDF
- Office fájlok megjelenítése, támogatott formátumok: TXT, DOC, PPT, XLS, HWP
- Képregények megjelenítése, támogatott formátumok: ZIP tömörítésű JPEG, BMP vagy PNG fájlok
- Könyvek megjelenítése típus (könyv ill. képregény) szerint
- Beépített fájlkezelő segítségével a készülék mappaszerkezete is kereshető
- Könyvek keresése címszavak alapján
- A könyvek listájában látható, hogy egyes könyvek meddig kerültek elolvasásra
- Kedvencek listája
- A könyvek listája többféle szempont szerint rendezhető: dátum szerint (növekvő ill. csökkenő), abc sorrendben
(növekvő ill. csökkenő)
- Fájlok törlése közvetlenül a készülékről
- Ugrás az adott könyv kiválasztott oldalára
- Képregények megjelenítésénél választható olvasási irány (balról jobbra vagy jobbról balra)
- Akár 9000 oldal megjelenítése egy töltéssel

Zenelejátszás

- MP3, WMA és OGG fájlok lejátszása
- MP3, WMA: 8~320kbps, 48kHz - OGG: Q10-ig
- Akár 24 órányi lejátszási idő
- Zenelejátszás könyvolvasás közben
- Választható lejátszási módok: normál, ismétlés, egy fájl ismétlése, lejátszás véletlen sorrendben, lejátszás véletlen sorrendben és ismételve
- Választható hangképek: normál, rock, jazz, pop, klasszikus, élő, mélyhang-kiemelés, dance
- Fájlok listázása ABC sorrendben (növekvő ill. csökkenő)

Hangfelvétel készítése

- Hangfelvétel készítése a beépített mikrofonról
- Rögzített formátum: MP3
- Háromféle minőségi beállítás: alacsony (egy perc kb. 240kb), közepes (egy perc kb. 480kb) és jó (egy perc kb. 720kb)
- Akár 5 órányi felvétel készítése egy töltéssel
- Választható célkönyvtár rögzítéshez

Jegyzet készítése

- Szöveges jegyzetek készítése a készülék billentyűzetének használatával
- Jegyzetek módosítása és törlése a készülékről

Naptár

- Napi és havi nézet
- Havi nézetben jelölő ikonok és szöveges megjegyzés hozzáadása a kiválasztott naphoz
- Legfeljebb 3 jelölő ikon ill. legfeljebb 10 karakter hosszú szöveges megjegyzés használható
- Napi nézetben legfeljebb 4 találkozó adható meg egy napra

Forrás: Infopatika

Versenytársat kap a Koobe

2010-01-08T16:42:00.000-08:00

Az elsősorban mobil zene- és videolejátszókkal foglalkozó iRiver is meglátta a lehetőséget az elektronikus könyvolvasókban és piacra dobta saját megoldását iRiver Story néven.

A 15 centiméteres képátlójú megjelenítő a műfajban általánosan bevált E-Ink technológiát használja, mely a kép fenntartásához nem igényel energiát és nem bocsát ki saját fényt. Nem csak EPUB és PDF könyvek, hanem TXT, DOC, PPT, XLS és HWP formátumú irodai állományok megjelenítésére is képes, sőt, ha képregény gyűjteményünket digitalizálva (ZIP tömörítésű JPEG, BMP vagy PNG fájlok)tároljuk, abban is böngészhetünk. Forrásul saját két gigabájtos memóriája mellett SD vagy SDHC kártya szolgálhat.

A készülék lejátssza az MP3, WMA és OGG zenei formátumokat, a fülhallgató kimenet révén olvasás közben zenét is hallgathatunk. A kis billentyűzettel dolgozni nem fogunk tudni, de gyors jegyzeteket készíthetünk. Egy alap funkciókat kínáló naptár is helyet kapott a szoftverben.

A termék majd' nyolcvanezer forintos árcímkéjére nézve az ember kissé eltűnődik, hogy megéri-e a beruházást. Úgy általában az e-readerek legalább ennyibe kerülnek, de sajnos a hagyományos nyomtatott könyvek ára is legalább 3-5000 Ft. Akik sokat olvasnak, azok számára érdemes lehet figyelemmel kísérni a technológia valamint az e-readerek és a digitálisan terjesztett szöveges tartalmak piacát.

Forrás: PC World

Microsoft Tablet to Beat Apple to the Punch?

2010-01-08T02:47:00.000-08:00

Microsoft CEO Steve Ballmer is ready to introduce on Wednesday night a slate form-factor computer to rival the yet-unannounced Apple Tablet, according to reports. It's not the first time Microsoft has delved into tablets, but the Redmond company hopes it will be luckier the second time running.

Microsoft's Courier tablet design and the Apple tablet rendering from Gizmodo.

Hewlett-Packard has reportedly been working with Microsoft in preparation of the new slate-type computer, to be announced during the evening keynote at the Consumer Electronics Show in Las Vegas. Surprisingly (or not), Microsoft's tablet announcement will come only weeks before Apple is expected to introduce its own tablet device, in late January.

Microsoft's tablet PCs have been much of a pariah of the computing world since their initial launch. The hardware was clunky, they needed pen/stylus input, and the battery life was short. All in all, Microsoft's original tablet PCs haven't seen wide adoption or success.

But late last year, Gizmodo claimed videos and pictures of a stylish Microsoft tablet prototype called Courier. The tablet broke from the traditional single-screen designs and used two adjacent 7-inch touch screens, connected through a hinge. The software pictured running on the tablet was also new, a combo of the Zune
HD and Surface computers interface.

Since the initial Courier tablet leak, not much has been heard about Microsoft's tablet plans. However, speculation flourished around Apple's similar product in the pipeline, which is now said to be announced later this month. Despite widespread speculation, specific details on the Apple tablet are scarce, as the Cupertino company is keeping true to its secretive nature.

The same mystery aura is hovering around the Microsoft tablet. The NYT report is very short on product details, mentioning only various multimedia features with "e-reader and multi-touch functions." Right now, there are no specific details on either the Apple or Microsoft tablet, so we can't offer a proper comparison -- yet.

But what will be interesting to see is how Microsoft will market its tablet PC, especially with an Apple version likely on the way. It's possible the Microsoft and Apple tablets will be two totally different style of products, if looking at the dual-screen Courier from Microsoft and the large iPod touch-style tablet expected from Apple (pictured above).

As for Microsoft "beating Apple to the punch" - meaning announcing its tablet earlier with a few weeks - there's one tricky detail left: all reports on the Microsoft and Apple tablets point that despite the lag in announcement, both tablets will be available to purchase around the same time (March/mid-year), and that's when the true battle will commence.

For more up-to-the-minute blogs, stories, photos, and video from the nation's largest consumer electronics show, check out PC World's complete coverage of CES 2010.

Source: PCW

Microsoft-HP összefogás: előre odacsapnak az Apple-nek?

2010-01-08T02:41:00.000-08:00

Régóta hallunk pletykákat az Apple szépreményű táblagépéről, mégis a Microsoft rukkolt ki először ugyanazzal PC vonalon, méghozzá a CES-en. Az új rendszer a HP hardverére épül.

Rég nem titok, hogy Steve Jobs egy elegáns digitális „palatáblával" rukkol elő hamarosan, a kérdés csak az volt, hogy milyen technikai és kezelésbeni részletekkel és újdonságokkal dicsekedhet majd az újdonság. A sors - vagyis az időzítés - fintora, hogy még ezt megelőzően, szerda este jelentett be a Microsoft egy hasonló fejlesztést, melyben mintha az az Apple-től várt modell öltene testet, csupán PC-s változatban.

Nem ez az első eset, hogy a Microsoft belekóstol a táblagépek világába, másodjára remélhetően jobban sülnek majd el a dolgok.

Könnyen emlékezhetünk még a Microsoft eredeti tablet koncepciójára, amely ugyan nagyon érdekes munkaeszköznek tűnt, de az akkori hardverekkel (Transmeta majd Via és Intel processzorok) nem volt túl könnyed a rendszer. Hiányt szenvedett az akkori tábla PC teljesítményben és akkumulátor üzemidőben is, mindemellett a pontosság érdekében stílus használatát igényelte az érintőképernyő. Sokan mégis megkedvelték mint munkaeszközt, de sem a hardver, sem az operációs rendszer nem hozott olyan áttörést, ami tömegek kényelmes és stílusos munkaeszközévé tehette volna ezt a terméktípust.

Tavaly azonban a Gizmondo közzé tett néhány képet és videót az új generációs táblapécéről, amely a Courier nevet viselte. (Bővebb angol nyelvű információ található erről többek között a PC World cikkében.) Az újonnan kiszivárgott koncepciós darab szakított az egyképernyős felépítéssel és két pánttal összefűzött 7 hüvelykes kijelzővel dolgozik. A szoftver is új volt, a Zune HD és a Microsoft Surface kombinációjaként lehetne leírni, ami igen ígéretes iránynak tűnik.

Azóta gyakorlatilag elzárták a pletykacsapot, nem lehetett tudni lényeges új részleteket a fejlesztésről. Mindenki reménykedett Steve Ballmer szerda esti, a CES-en megtartott bemutatójára gondolva, hogy többet tudhat meg az újdonságról és esetleg a két rivális újdonság (Apple kontra Microsoft tablet) összehasonlítására is mód nyílik majd.

Steve Ballmer, a Microsoft elnök-vezérigazgatójának nyitóelőadása azonban nem hozott sok meglepetést és újdonságot. Ugyan láthattak a nézők egy tábla eszközt a vezér kezében, de a Microsoft CEO-ja pontos részletekkel nem kívánta "untatni" a közönséget, inkább mesélt kicsit a Windows 7 átütő, PC eldásokat megduplázó sikeréről és arról, hogy ezentúl a HP gépein a Bing lesz az alapértelmezett kereső szolgáltatás.

A HP-Microsoft együttműködés azonban nem merül ki ennyiben, mert annyit megtudhattunk, hogy az új táblagép HP hardverre alapul majd és már idén kapható lesz. Annyi látható, hogy egyetlen, de több ponton érinthető kijelzőre épül majd a rendszer és Windows 7 operációs rendszerre, billentyűzetet csak képernyőre rajzolva tartalmaz majd. Nincs hír azonban a hardver konfigurációról és semmilyen egyéb részletről, így az árról sem. Ellentétben a már említett első Tablet PC generációval, ez a nemzedék nem kifejezetten munkára terveztetett, inkább fogyasztói eszköz böngészésre, játékra, e-book olvasásra. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket.

Forrás: Computerworld

Jön a negyvenezres tabletPC?

2010-01-06T00:44:00.000-08:00

A Freescale bemutatta hét colos pirinyó tabletjét. A smartbook / tablet hibridet ráadásul meglepően olcsón szeretné bevezetni a gyártó.

A Freescale üdvöskéje ARM processzorral rendelkezik, amely 1024x600-as érintőképernyővel társul. A háttértár természetesen flash, amelyet microSD kártyával lehet bővíteni. A készülék – mint minden említésre méltó ekkora méretű – rendelkezik Bluetooth 2.1 és 802.11n vezeték nélküli hálózati modulokkal is.

Dokkolóállomással netbookká alakítható

Jelenlegi formájában a készülék mindössze 0,36 kilót nyom. Ebbe belefért fél giga DDR2 memória és 4-64 gigás háttértár. A készülékben egy darab USB 2.0 csatlakozó, egy 3 megapixeles webkamera, gyorsulásmérő és egy 1900mAh-s akku található.

A Cortex-A8 i.MX515 processzor nem fogyaszt sokat, így aztán a képernyőnél alig nagyobb szerkezet tizenkét órán át bírja az iramot. Valószínűleg a tizenkét órás akkuidő miatt az alap kiszerelésben nem található a szerkezetben 3G modul, hiszen azzal tippre azonnal órákat vesztenénk.

A készülék azonban csak egy előzetes modell, egy tervrajz a többi cég számára. A vállalat azt reméli, hogy így jóval több ARM processzort tud majd értékesíteni. A tényleges gyártást, értékesítést, véglegesítést ugyanis mások fogják elvégezni. Így – ha felkarolják egyáltalán – még akár 3G modul vagy a mostanában oly divatos multitouch-képes kijelző is kerülhet az egyik belépő szintű változatba.

A készülékeken Linux vagy Android is futhat, Windows 7 – érthető okokból – nem. A Freescale abban bízik, hogy a bemutatott készülék végre elhozza a valóban olcsó tabletek korát.

Forrás: Technet

CES 2010: year of the tablet !

2010-01-05T10:03:00.000-08:00

Ultra-portable computers designed for surfing the internet and watching movies on the move could be one of the biggest success stories at this week's Consumer Electronics Show in Las Vegas, say analysts.The devices, known as tablet computers, have screens of between 7in and 10in in size, and unlike traditional laptops, they use an on-screen "virtual" keyboard, like that used by Apple's iPhone, rather than a physical keyboard.

Apple is expected to launch its own tablet computer, rumoured to be called the iSlate, later this month, and rival computer makers are thought to be keen to unveil their designs ahead of any Apple press conference.

A US company, Freescale, has shown off a prototype device that could be used by other electronics manufacturers to create cutting-edge tablet computers that will cost less than $200. The tablet, which has a 7in touch-screen, turns on quickly and connects instantly to the internet via Wi-Fi or the mobile phone network, and provides a full day of battery life.

Dozens of other manufacturers will also use the Consumer Electronics Show to showcase their tablet devices. Notion Ink, an Indian manufacturer, will unveil its tablet computer, which runs Google's Android operating system and features an energy-saving 10in scratch-proof touch-screen, and will allow users to watch high-definition video on the move, and to surf the internet and send emails. Dell might also launch an Android-based tablet device, while gadget fans will be hoping that Steve Ballmer, Microsoft's chief executive, uses his keynote speech on Wednesday evening to share more details about the Courier, a dual-screen tablet computer and ebook reader that Microsoft is rumoured to be working on.
Henri Richard, senior vice president of sales and marketing for Freescale, said tablet computers were the "missing link" between PCs and smartphones.

"The PC has been stale in terms of its ability to innovate. Smartphones have been making progress, but they have limitations," he said.

Analysts at DisplaySearch expect the tablet computer market to be worth $3.5 billion by the end of the year, a significant figure for an emerging device category. "We're talking about a brand-new market," said John Jacobs, a senior analyst with DisplaySearch.

The tablet revolution is being driven by the growing ubiquity of wireless internet connections, and consumers' desire to surf the internet and watch videos on devices that are bigger than a smart phone, but smaller than a conventional laptop.

Glen Burchers, director of consumer product marketing for Freescale, said his company's tablet computer was aimed at people aged between 12 and 30, who wanted a web-friendly device with a bigger screen than a smart phone to surf sites such as Facebook and YouTube.

"The tablet is the newest category of mobile device, and we believe it has the potential to be the fastest-growing," he said. "Everyone who uses the internet finds value there."

Source: Telegraph

More info of CES

Az Európai Bizottság napirendre tűzi a szerzők, könyvtárak és fogyasztók könyvdigitalizálással kapcsolatos kihívásainak kezelését

2010-01-03T09:30:00.000-08:00

Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta „Szerzői jog a tudásalapú gazdaságban” c. közleményét, melynek célja a – különösen a könyvtárak állományában fellelhető – könyvek tömeges digitalizálása és terjesztése szempontjából lényeges kulturális és jogi kérdések rendezése. A közleményt Charlie McCreevy és Viviane Reding biztos közösen dolgozta ki. A digitális könyvtárak, mint például az Europeana (http//www.europeana.eu ), ezentúl a tudáshoz való hozzáférés új módozatait kínálják majd a kutatók és a fogyasztók számára egész Európában. Ehhez azonban az EU-nak megoldást kell találnia a gazdátlan művek problémájára, melyek digitalizálása bizonytalan szerzői jogi státuszuk miatt gyakran akadályokba ütközik. A közleménynek szintén sarkalatos pontját képezi a művek terjesztésének és elérhetőségének javítása a fogyatékos személyek, különösen a gyengénlátók szempontjából.

A közlemény elfogadásakor McCreevy és Reding biztos hangsúlyozta: a Google Könyvkereső kapcsán kötött egyezség körül az Egyesült Államokban kirobbant vita is azt mutatja, hogy Európa nem maradhat le a digitális fronton vívott küzdelemben.

„El kell érnünk, hogy Európa egyre inkább a kreativitás és az innováció vonzásközpontjává váljon. Nem engedhetjük meg, hogy a meglévő hatalmas európai kulturális örökség a könyvtárak polcain porosodjék, ahelyett, hogy a polgáraink rendelkezésére állna” – mondta a belső piacért felelős McCreevy biztos.

Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős biztos elmondta: „Ma már érdemi digitalizálási munkálatok folynak mindenütt a világon. Európának élnie kell a kínálkozó lehetőséggel, és a vezető szerepet megszerezve gondoskodnia kell róla, hogy a könyvek digitalizálása az európai szerzői joggal összhangban, az európai kulturális sokszínűség teljes mértékű tiszteletben tartása mellett történjék. A könyvek digitalizálása terén a gazdag kulturális örökséggel rendelkező Európa tehet és nyerhet a legtöbbet. Ha gyorsan cselekszünk, a versenyalapú európai könyvdigitalizálási megoldások jó eséllyel előbb kerülhetnek használatba, mint a Google Könyvkeresőről kötött egyezség alapján jelenleg az Egyesült Államokban tervezett módszerek.”

A közlemény sorra veszi a Bizottság által javasolt intézkedéseket, úgymint a tudományos és kulturális anyagok, valamint a gazdátlan művek digitális megőrzése és terjesztése, illetve a fogyatékos személyek tudáshoz való hozzáférése. A Bizottság az említett feladatokat egy zöld könyvről tavaly tartott nyilvános konzultáció eredményei ( IP/08/1156 ), a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintű bizottsági szakértői csoport véleménye és az európai digitális könyvtár, az Europeana tapasztalatai ( IP/09/1257 ) alapján tűzte ki.

A Google Könyvkeresőről kötött egyezségről szóló, nemrégiben megtartott bizottsági tájékozódó meghallgatásból az derült ki, hogy az egyezség elfogadása esetén fonák helyzet állna elő, hiszen az USA-beli könyvtárakban található, a Google által digitalizált európai művek sokasága csak az amerikai fogyasztók és kutatók számára lenne hozzáférhető, az európaiak számára nem. Rendkívül fontos gondoskodni arról, hogy az európaiak számára elérhető legyen saját kulturális örökségük, és eközben az európai szerzők méltányos díjazásban részesüljenek. Ehhez – mint ahogy McCreevy és Reding biztos nemrégiben rámutatott (MEMO/09/376 ) – uniós szintű fellépésre van szükség.

Digitális megőrzés és terjesztés

A Bizottság kezdeményezésére most párbeszéd indul az érdekeltek között, melynek célja olyan egyszerű és költséghatékony jogviszony-rendezési megoldások keresése, amelyek kiterjednek a mai napig szerzői jogi oltalom alatt álló könyvtári állomány tömeges digitalizálására és online terjesztésére is. Ez vonatkozik a kereskedelmi forgalomban már nem lévő és gazdátlan művekre is, vagyis azokra, amelyek esetében a jogosult személye nem azonosítható, vagy holléte nem ismert.

Gazdátlan művek

A gazdátlan művek digitalizálása és terjesztése kulturális és gazdasági szempontból különösen nagy kihívást jelent, a jogtulajdonos ismeretének hiányában ugyanis a felhasználók nem tudják megszerezni a szükséges engedélyeket, így például egy könyv nem digitalizálható. Az európai kulturális intézményeknél fellelhető állomány jelentős hányada ilyen mű, így például saját becslése szerint a British Library szerzői jogi oltalom alá eső állományának 40%-a e kategóriába tartozik ¹ . A Bizottság hamarosan hatásvizsgálat keretében részletesebben is megvizsgálja ezt a jelenséget. A cél olyan EU-szerte alkalmazható megoldás kialakítása, amely elősegíti a gazdátlan művek digitalizálását és terjesztését, és támogatja egy olyan, kellő körültekintésen alapuló közös szabályrendszer kidolgozását, amely alapján a gazdátlan művek Európa-szerte elismert módon gazdátlannak minősíthetők. E tekintetben már meg is történtek az első lépések, méghozzá a nemzeti könyvtárakat, közös jogkezelő szervezeteket és kiadókat tömörítő, és az eContent plus program keretében 2,5 millió EUR európai bizottsági társfinanszírozásban részesülő ARROW projekt (Accessible Registries of Rights information and Orphan works – szerzői jogi információk és gazdátlan művek központi adatbázisa) keretében. A 2008 novemberében indult projekt célja a jogtulajdonosok azonosítása és a művek jogi státuszának tisztázása, azaz például annak, hogy kereskedelmi forgalomban már nem lévő vagy gazdátlan műről van-e szó. „Az EU által finanszírozott ARROW projekt az első lépés a különböző európai szerzői jogi nyilvántartások összekapcsolása és így a jogtulajdonosok azonosításának megkönnyítése érdekében – mondta mai nyilatkozatában Reding és McCreevy biztos. – Bátorítjuk a nemzeti könyvtárakat, a közös jogkezelő szervezeteket és a kiadókat, hogy az ígéretes kezdetre építve működjenek együtt a Bizottsággal olyan versenyalapú, egész Európára kiterjedő könyvnyilvántartás-rendszer létrehozásában, amely lehetővé teszi az engedélyek határokon túlról, átlátható és ésszerű árakon történő megszerzését, miközben gondoskodik a szerzők méltányos díjazásáról.”

Hozzáférés a fogyatékos személyek számára

A fogyatékos személyek az információszerzés során akadályokkal küzdenek. Különösen a gyengénlátók részéről merül fel igény a „könyvéhség” csillapítására, mivel az európai kiadványoknak csak mindössze 5%-a érhető el a gyengénlátók számára megfelelő formátumban, és a helyzetet a határokon átnyúló terjesztés – sokszor azonos nyelvű országok közötti – korlátozása tovább súlyosbítja. Az érdekeltek a fogyatékos személyek, különösen a gyengénlátók igényeinek szentelt fórum keretében megvizsgálják a lehetséges politikai intézkedéseket, többek között a megfelelő formátumban elérhető művek akadálymentes uniós kereskedelmének ösztönzésére kínálkozó lehetőségeket.

További információk az alábbi címen találhatók:

http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/copyright-infso/copyright-infso_en.htm .

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=5332

A digitális könyvtárakra irányuló európai kezdeményezésekről bővebben:

http://ec.europa.eu/information_society/activities/digital_libraries/index_en.htm .

Az EU által finanszírozott ARROW projektről bővebben:

http://ec.europa.eu/avpolicy/docs/reg/cinema/june09/arrow.pdf .

Forrás: Europa.eu

Az okostelefonok lehetnek a jövő könyvei

2010-01-03T09:28:00.000-08:00

Stefan Herwig piackutató szerint amennyiben a könyvszakma nem változtat álláspontján, könnyen a zeneipar sorsára juthat. Utóbbi az elmúlt években szerzői jogi pereskedések sorát indította el, amelyekkel azonban közel sem érte el a kívánt eredményt.

Nem véletlen, hogy az online piacon a lábát éppen megvetni készülő könyvszakma komoly dilemmába került: nem akar lemondani a bevételeiről, de nem akar pereskedésekbe bocsátkozni, és a 21. század követelményeinek megfelelő szerzői jogot szeretne. A helyzetet bonyolítja, hogy megjelent számos új piaci szereplő, akiknek komoly beleszólásuk lehet a dolgok alakulásába. Elég például csak a Google, az Apple és az Amazon alkotta triumvirátusra gondolni.

A digitális könyvüzletbe jelenleg megéri befektetni. A piac a válság ellenére is jól tartja magát, dinamikusan erősödik. Csak Németországban minden száz könyvből 37 már kizárólag vagy részben digitális formában jelenik meg. A szakkönyveknél ez az arány még nagyobb, mintegy 51 százalékos. Az e-könyv olvasók mellett egyre nyilvánvalóbb, hogy az okostelefonok is alkalmasak lehetnek a digitális művek megjelenítésére.

Neelan Choksi, a Lexcycle munkatársa szerint az iPhone-tulajdonosok már több mint 115 000 digitális kiadvány közül válogathatnak, ezek fele ráadásul szabadon elérhető. Ezzel párhuzamosan megjelentek az első e-könyv olvasó programok az Apple készülékéhez. A Lexcycle például a Stanzát fejlesztette ki. "Fontos, hogy a művek az olvasók igényeinek feleljenek meg. Egy egyszer megvásárolt e-könyvnek mindig a felhasználó tulajdonában kell maradnia. A különböző eszközöknek és alkalmazásoknak pedig támogatniuk kell a szabadon hozzáférhető tartalmakat és a nyílt szabványokat" - jelentette ki Neelan Choksi.

Az egyik komoly piac lehet Kína. A Frankfurti Könyvvásáron is bemutatkozó Shanda Literature ügyvezetője, Hou Xiaoqiang imponáló számokat sorolt: a kiadó négy honlapjához eddig 800 000 (!) szerző csatlakozott, közülük 10 000-rel már szerződést is kötöttek. Jelenleg több mint 100 000 mű szerzői jogai vannak a Shanda birtokában. Egyes kiadványokból eddig több mint 15 millió példányt adtak el. Tavaly pedig a vállalat forgalma elérte a 10 millió eurót. Az olvasók a mobiltelefonjaikra tölthetik le a regényeket és más alkotásokat, a fizetés mobil rendszeren keresztül történik.

Az egyes szerzők naponta frissítik a könyveiket. A legnépszerűbb író naponta 10 000 kínai írásjelet tölt fel a platformra, 30 000-es olvasótábora van és egy jó napon akár 260 eurót is megkeres. Az alkalmazott üzleti modell egyszerű: minden kiadvány első fele ingyen elérhető, utána minden további 1000 írásjeles oldal 2-3 eurócentbe kerül. Általában a bevételek 20-50 százalékát kaphatja meg az író, a pontos szám szerződésenként eltérő. Ilyen módon 100 szerző évente 9800 eurót kereshet.

Egyértelmű, hogy az elektronikus könyveké a jövő. Az viszont még kérdéses, hogy az új piacon kik töltenek be majd meghatározó szerepet.

Forrás: SG.HU

Várjunk még az elektronikus könyvekkel (?)

2010-01-03T09:18:00.000-08:00

Idén karácsonykor a Kindle ekönyvolvasó volt az Amazonon a karácsony slágere, és a könyvgyártás történetében először az internetes áruház több könyvet adott el digitalizált változatban, mint nyomtatott formában. Bár jó karácsonyi meglepetésnek tűnhetett az elektronikus könyvolvasó, de a sietve megvett ajándék több bosszúságot okozhat, mint amennyi örömöt. Aki nem akarja későbbi pénzköltésre kényszeríteni a családtagjait, inkább kivár.

Nagyon jól alakul az elektronikus könyvolvasók hazai piaca. Egyre nagyobb kínálatból válogathatunk, és akciók csábítják vásárlásra a digitálisan fejlett könyvmolyokat. Az egyik legfrissebb ajánlat a Magyar Telekom hatvanezer forintos Hanvon N516 könyvolvasója, amit a társaság előfizetői havi ötezer forintos részletre is megvehetnek, ha 12 havi hűséget vállalnak. Ez jó ár, ha azt nézzük, hogy a többi 70-100 ezer forintba kerül. De még így sem biztos, hogy megéri.

A Magyar Telekom könyvolvasója (fotó: Hargita Nándor)

De ne rohanjunk ennyire előre, először nézzük, hogy mit tud a Magyar Telekom kütyüje. A Hanvon N516 nagyon egyszerű, nagyjából ugyanazt adja, mint a rivális gyártmányok. Elektronikus papírból készült 5 hüvelyes kijelzőjén 800x600 képpont jelenik meg. Vagy usb-n másolunk rá könyveket, vagy kihúzzuk a memóriakártyát, és átdugjuk a számítógépbe. Menüje angol nyelvű, de az ékezetes betűket szépen megjeleníti.

Háromszáz ingyenes könyv van az olvasón, teljesen fölöslegesen. Honnan tudja a Magyar Telekom, hogy milyen könyveket olvastam, és miket szeretnék még elolvasni? Sehonnan. Amíg nem lesz internetes kapcsolat az eszközben, nem is fogja megtudni. Szerencsére a Hanvon nyílt eszköz, azaz bármilyen pdf, txt és html formátumú szöveg felmásolható rá.

A Magyar Telekom és a szerzők szempontjából nem szerencsés, hogy több gigabájtnyi könyv és magazin kalózmásolata elérhető a fájlcserélő hálózatokon, és a szerzői jog által már nem védett klasszikusok is mind szabadon letölthetők. Az ekönyv-biznisznek mégis van esélye, mert az ingyenes ekönyvek tördelése színvonaltalan.

Drámánál az elcsúszott sorok miatt követhetetlen volt a párbeszéd. Regénynél és novellánál néha csak a fejezet utolsó három sora került egy oldalra, néha pedig - teljesen érthetetlen okból - a mondat felénél, félig üres oldalnál véget ért a szöveg, és csak a következő lapon folytatódott. Egy könyv legyen rendesen megszerkesztve, a tartalmat jó formába kell csomagolni.

A méret a lényeg

Barnes and Noble - Nook

Most, hogy végigvettük egy aktuális könyvolvasó hibáit, nézzük, hogy mit hoz a jövő. Nagy esély van arra, hogy a most kapható eszközök már 2010 végén ósdi relikviának tűnnek majd. Kellemetlen lehet most könyvolvasót venni, vagy ajándékba kapni: a technológia már nem menő újdonság, viszont belátható időn belül sokkal jobb lesz. A Barnes & Noble januárban megjelenő könyvolvasója is feszegeti a határokat azzal, hogy a fehér elektronikus papír alatt egy vékony színes kijelző van. Ezen a vékony sávon szépen jelennek meg a könyvborítók, nagyobb élmény a vásárlás.

Talán a mobilok hozzák majd a változást? Elvégre a legtöbb nagykijelzős okostelefonon - iPhone, Nokia N900, androidos mobilok - most is lehet ekönyveket olvasni. Nem valószínű, mert a mobilok 3,5-4,3 hüvelykes kijelzője szánalmasan pici. Persze a mostani könyvolvasók 5 hüvelykes kijelzője sem ideális. A polcról levettem néhány átlagos méretű regényt, és a szöveghasáb átlója mindig pontosan 7 hüvelyk volt. Ekkora területen a jól látható betűkből is elfér annyi, hogy ne kelljen 15 másodpercenként lapozni.

IPhone és a Nokia N900 - apró kijelzők

Mivel az olvasókon egyszerre csak egy lap látható, eleve kétszer gyakrabban kell lapozni, mint a nyomtatott könyvek olvasásakor. Az olvasók viszont olyan lassan váltanak képet, mintha a könyvünk minden egyes lapját direkt összeragasztóztuk volna.

Az lcd-kijelzők jobban fárasztják a szemet, de gyorsabban frissítik a képet, mint az e-papír. Hagyományos szépirodalom esetében csak a betű számít, de nagy luxus csak erre fenntartani egy eszközt. Tankönyvek, lexikonok, műszaki leírások olvasásához színes megjelenítő kell, amin képek és videók is lejátszhatók. Innen már csak egy apró lépés, hogy az eszköz weboldalakat és játékokat is megjelenítsen.

2010 a táblagépek éve lesz

Idén várhatóan 5 millió elektronikus könyvolvasót adnak el világszerte, jövőre pedig 13 milliót várnak a szakértők, de ebbe a jóslatba csúnyán belerondíthatnak más kütyügyártók. A szépirodalom piaca eltörpül a multimédiás tartalmak - magazinok, újságok, játékok, szakkönyvek - összesített piacához képest. Most még viszonylag drágák a médialejátszók, de a tartalom leviheti az árat. A játékkonzolok gyártói például évek óta sikeresen működnek úgy, hogy a hardvert akár évekig veszteségesen árulják, de utána rengeteget kaszálnak a tartalmak és kiegészítők licencdíjából.

Elemzők szerint az Apple jövőre mutatja be a táblagépét, amivel belép a könyvek és újságok piacára. Az iPhone sikerét látva van mitől tartani. Az App Store névre hallgató szoftverbolt jól működő terjesztési platform, és most is árulnak ott könyveket. A Shakespeare-összes például ingyenes. A pletykák szerint az Apple táblagépének kijelzője 10 hüvelykes lesz.

Az amerikai gyártón kívül az Asusról is azt pletykálják, hogy piacra dob egy táblagépet. Ez nem lenne meglepetés, hiszen a cég már többször megmutatta a kétkijelzős laptop koncepcióját, ami szintén könyvolvasásra is alkalmas lehet. Az Eee netbookokból is van már érintőkijelzős, alkalmas lehet az olvasgatásra.

Egy korábban bemutatott koncepció az Asustól.

Nem lehet tudni, hogy ebből lett-e az ekönyv

Megjelent a Crunchpadből lett JooJoo, ami kizárólag webes tartalmak böngészésére alkalmas, a Dell és még sokan mások Androidot futtató kütyüket akarnak bemutatni.

JooJoo

Aki most elektronikus könyvolvasót vesz, vagy ajándékba kap, készülhet arra, hogy minden hibája ellenére megszereti, és később mindenképpen akar majd vagy nagyobb kijelzős verziót, vagy egy színes lcd-kijelzős médialejátszót.

Januárban a CES-en már megjelennek az újdonságok, és ott leszünk, hogy beszámoljunk róluk.

A Microsoft táblagépe

Forrás: Index

E-könyv-olvasó színes LCD-kijelzővel

2010-01-03T08:10:00.000-08:00

Noha a színes elektromos tinta sikeres, végfelhasználói elterjedésére még várnunk kell, a Paradigm Shift bemutatta új, színes e-köny-olvasóit, amelyekbe LCD-kijelzőt épített.

A színes, elektronikus tintával kapcsolatban már voltak próbálkozások, a tömeges gyártásra azonban még nem került sor egyik esetben sem. Ha viszont ehelyett megelégszünk az alacsony energiafogyasztású LCD-kijelzőkkel is, akkor a Paradigm Shift új e-könyv-olvasója jó választás lehet.

A gyártó egy 5 és egy 7 hüvelykes modellt mutatott be (EER-051 és EER-071WF), mindkettőbe az imént említett megjelenítő került. A kisebbik változat 1 gigabájt beépített memóriát kínál, SD kártyával bővíthető, képes MP3 fájlok lejátszására, és majdnem az összes e-könyv formátumát ismeri.

A 7 hüvelykes verzió már 2 GB memóriával lesz kapható, és mivel Windows CE operációs rendszer fut rajta, ezért az Office-fájlokkal is megbirkózik. Az Egyesült Államokban februártól kapható e-readerek 150, illetve 200 dollárba (28 000 és 38 000 forint) kerülnek majd.

Forrás: PCWorld

Digital piracy hits the e-book industry

2010-01-03T08:08:00.000-08:00

When Dan Brown's blockbuster novel "The Lost Symbol" hit stores in September, it may have offered a peek at the future of bookselling.

On Amazon.com, the book sold more digital copies for the Kindle e-reader in its first few days than hardback editions. This was seen as something of a paradigm shift in the publishing industry, but it also may have come at a cost.

Less than 24 hours after its release, pirated digital copies of the novel were found on file-sharing sites such as Rapidshare and BitTorrent. Within days, it had been downloaded for free more than 100,000 times.
Digital piracy, long confined to music and movies, is spreading to books. And as electronic reading devices such as Amazon's Kindle, the Sony Reader, Barnes & Noble's Nook, smartphones and Apple's much-anticipated "tablet" boost demand for e-books, experts say the problem may only get worse.
"It's fair to say that piracy of e-books is exploding," said Albert Greco, an industry expert and professor of marketing at Fordham University.

Sales for digital books in the second quarter of 2009 totaled almost $37 million. That's more than three times the total for the same three months in 2008, according to the Association of American Publishers (AAP).
Statistics are hard to come by, and many publishers are reluctant to discuss the subject for fear of encouraging more illegal downloads. But digital theft may pose a big headache in 2010 for the slumping publishing industry, which relies increasingly on electronic reading devices and e-books to stimulate sales.

"Piracy is a serious issue for publishers," said Hachette Book Group in a statement. The company that publishes Stephenie Meyer's wildly popular "Twilight" teen-vampire series says it "considers copyright protection to be of paramount importance."

Authors are concerned as well.

"I'd be really worried if I were Stephen King or James Patterson or a really big bestseller that when their books become completely digitized, how easy it's going to be to pirate them," said novelist and poet Sherman Alexie on Stephen Colbert's show last month.

"With the open-source culture on the Internet, the idea of ownership -- of artistic ownership -- goes away," Alexie added. "It terrifies me."

And it's not just bestsellers that are targeted by thieves.

"Textbooks are frequently pirated, but so are many other categories," said Ed McCoyd, director of digital policy at AAP. "We see piracy of professional content, such as medical books and technical guides; we see a lot of general fiction and non-fiction. So it really runs the gamut."

Piracy of digital music, thanks to Napster and other file-sharing sites, has been a threat to recording companies for more than a decade. Over the years, the record companies tried different approaches to combat illegal downloading, from shutting down Web sites to encrypting songs with digital-rights management software to suing individual file-sharers.

Although illegal file-sharing of music persists, Apple's online iTunes store is now the world's biggest seller of music.

To some industry observers, this may be where the future of the book industry is heading as well. But talk to publishers and authors about what can be done to combat e-book piracy, and you'll get a wide range of opinions.

Some publishers may try to minimize theft by delaying releases of e-books for several weeks after physical copies go on sale. Simon & Schuster recently did just that with Stephen King's novel, "Under the Dome," although the publisher says the decision was made to prevent cheaper e-versions from cannibalizing hardcover sales.

Some authors have even gone as far as to shrug off e-book technology altogether. J.K Rowling has thus far refused to make any of her Harry Potter books available digitally because of piracy fears and a desire to see readers experience her books in print.

However, some evidence suggests that authors' and publishers' claims of damage from illegal piracy may be overstated.

Recent statistics have shown that consumers who purchase an e-reader buy more books than those who stick with traditional bound volumes. Amazon reports that Kindle owners buy, on average, 3.1 times as many books on the site as other customers.

Ana Maria Allessi, publisher for Harper Media at HarperCollins, told CNN, "we have to be vigilant in our punishment ... but much more attractive is to simply make the technology better, legally."

E-book technology offers so many positives for both the author and the consumer that any revenue lost to piracy may just be a necessary evil, she said.

"Consumers who invest in one of these dedicated e-book readers tend to load it up and read more," said Allessi. "And what's wrong with that?"

Source: CNN

Egy szubjektív a a t-mobile e-book-olvasójáról

2009-12-29T04:25:00.000-08:00

Aki szeret olvasni, annak könyvből sohasem elég, ám több kötetnyi olvasnivalót magunkkal hurcolni meglehetősen nehézkes dolog. Persze manapság már számtalan – mobil viszonylatban – nagy képernyős okostelefon közül választhatunk, amelyeken PDF, DOC vagy más dokumentumformátumban hurcolhatunk magunkkal akár egy könyvtárat is, ám ezek kijelzőjén olvasni nem túl szemkímélő megoldás, és hasonló gond van a számítógéppel is, sőt az utóbbinál még egy viszonylag kis méretű netbook esetében sem feltétlenül kényelmes a szállítás és a használat. Ráadásul ezen eszközök akkuja folyamatos használat mellett viszonylag gyorsan lemerül.

Ha tehát kényelmesen hordozható, a hagyományos könyvek olvasási élményéhez hasonlító és lehetőleg több ezer oldal elolvasását is egy töltéssel kibíró eszközre vágyunk, érdemes valamilyen elektronikus e-book-olvasóban gondolkozni.

Korábban bemutattunk már egy kínai megoldást, a Koobe-ot, amely akkor nagyon tetszett nekünk, egyedül az ára volt meglehetősen elrugaszkodott.

Ezúttal a T-mobile kínálatában újonnan megjelenő, szintén kínai gyártású Hanvon N516-ot vettük górcső alá.

Digitális zsebkönyv

A Hanvon N516 kisebb méretű, mint a fent említett Koobe. A kijelzője 5”-os, és az egész kütyü mindössze 108x152x12 mm-es dimenziókban mozog. Ezen legfeljebb a hozzá adott világosbarna tok növel egy kicsit, de attól meg az egész sokkal biztatóbban néz ki, és persze nem árt, ha védjük valamivel a kijelzőt hurcolás közben. Utóbbi amúgy 800x600 pixel felbontású, és nyolc szürkeárnyalat megjelenítésére képes. Az e-ink technológiának köszönhetően nem fárasztja a szemet: nincs háttérvilágítás, nincs vibrálás, nagyjából olyan, mintha egy „ponyvaregény minőségű” papíron olvasnánk. Ennek megfelelően a világításról is nekünk kell gondoskodni, akárcsak az igazi könyveknél. Az LCD kijelzőkkel ellentétben ennek például kifejezetten jót tesz, ha ragyogó napsütésben olvassuk, például nyáron, a Balaton partján!

Emellett a másik előnye, hogy a fogyasztása minimális, gyakorlatilag csak akkor használ energiát, amikor éppen frissíteni kell a tartalmát (lapozunk, a menüben keresgélünk stb.). Ennek köszönhetően az e-book-olvasó igencsak jól bírja szuflával, kiolvashatunk rajta akár több könyvet is, egyetlen töltéssel.

Bár az 5”-os kijelző nem éppen óriás, szerencsére nemcsak álló, hanem fekvő módban is használhatjuk. Mivel a karakterméret nagyítható, így könnyen beállíthatjuk a szemünknek legkedvezőbb méretre (a maximális méret persze attól is függ, milyen formátumban van az e-könyv, a PDF-ek esetében általában nem tudunk óriás betűméretig elmenni). A Koobe-bal ellentétben viszont itt nem találtunk lehetőséget a betűtípus menet közbeni cseréjére.

Mindent egybevetve, a méreteihez képest kényelmesen lehet rajta könyvet olvasni, sokkal kényelmesebben, mint bármilyen más mobil eszközön.

Használat

A Hanvon használatát pillanatok alatt megszokhatjuk, hiszen nem túl bonyolult felépítésű. A készüléken a kijelző mellett sorakozó számozott gombokkal alapértelmezésben a mellettük megjelenő menüpontokat érjük el azonnal, illetve ezekkel ugorhatunk egy adott oldalra vagy könyvjelzőre.

Az alsó részen találjuk a álló/fekvő mód közötti váltásra, illetve a nagyításra szolgáló gombokat, mellettük pedig a lapozáshoz és a menüben való mozgáshoz szükségeseket, illetve a Menü, Ok, C (visszalépés/mégsem) gombokat, amelyek funkciói adják magukat. Van még egy gomb, amelyik a zenelejátszás indítására, illetve leállítására szolgál, merthogy a Hanvon MP3-lejátszóként is használható. Egészen pontosan háttérzene lejátszásra alkalmas, hordozható zenelejátszó posztra nem érdemes ilyet venni, ráadásul ha zenélünk olvasás közben, az értelemszerűen hátrányosan érinti az akku teljesítménéyt.

Érdekesség viszont, hogy hangfelvételeket is készíthetünk, ehhez a beépített mikrofon a készülék alján található a füles (3,5 mm-es jack) csatlakozó mellett. Így a zenék, hangoskönyvek mellett saját hangos jegyzeteinket is visszahallgathatjuk, akár fülessel (ezt kapunk is hozzá a dobozban), akár a beépített hangszórón keresztül.

Ha már úgyis taglaltuk, mit hol találunk, érdemes megemlíteni, hogy a bal oldalon is találunk egy gombot a lapozáshoz, ha az jobban kézre esne. A készülék felső részén van az USB csatlakozó és az SD kártya helye, mellette pedig a ki-/bekapcsolásra szolgáló gomb.

A használat tehát nagyon egyszerű, tényleg percek kérdése, hogy hozzászokjunk, a rendszer (amely a Koobe-hoz hasonlóan itt is Linux alapú) viszont néha irgalmatlan lassú tud lenni.

Az olvasás persze nem lóverseny, így olyankor ez nem különösebben zavaró, de a menürendszerben való lépkedés helyett érdemesebb a számozott gombokat használni a menüpontok kiválasztására, mert azzal is időt nyerünk, illetve éppen emiatt a lassúság miatt is alkalmatlan a készülék a zenelejátszóként való állandó használatra. A Hanvon N516 olvasásra lett kitalálva, minden más extra funkció élvezhetőségét rontja kicsit a rendszer csigatempója.

Formátumok

A lassúságért cserébe a Linuxnak azért vannak előnyei is, például az egészen széles formátumismerete. A készüléken olvashatunk PDF, TXT, HTML, DOC és epub formátumú elektronikus könyveket (a Microsoft-féle LIT formátumot nem támogatja, de a LIT fájlok konvertálására találunk az interneten szoftveres megoldást).

A rendszer szépen megbirkózik az ékezetes karakterekkel is (magyar nyelvű menüje viszont nincs, angolul és kínaiul használhatjuk). Megnyithatunk rajta JPEG és PNG képeket is (azt persze figyelembe kell venni, hogy maximum nyolc szürkeárnyalat megjelenítésére képes), zenelejátszásnál pedig az MP3-formátumra hagyatkozhatunk.

A hozzá adott 2 GB-os SD kártyán meglehetősen tekintélyes mennyiségű könyv fér el, akár több mint ezer dokumentumot is magunkkal cipelhetünk így. Sőt, eleve kapunk hozzá 300 szépirodalmi művet (Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Krúdy Gyula stb. írásaiból).
A számítógépről könnyedén másolhatunk rá további anyagokat, ehhez kapunk USB kábelt, vagy ha van SD-kártya olvasónk, talán még egyszerűbb a képlet. Szépen, mappákra osztva elhelyezhetünk mindent, így később könnyen rátalálunk arra, amit keresünk.

Összegzésül

Ha a tanuláshoz rengeteg tananyagot kell cipelnünk és átolvasnunk, ha útközben szeretjük kezünk ügyében tudni kedvenc könyveinket, vagy csak lusták vagyunk mindig elsétálni a könyvespolcig, amikor az egész gyűjtemény elfér a párnánk alatt, a Hanvon N516 nem rossz választás. Könyveket kapunk hozzá eleve, de rengeteget letölthetünk az internetről is, és ha minden igaz, előbb-utóbb a Magyar Telekom valamiféle e-könyváruházat is a készülék „mögé tesz” támogatásképpen, márpedig akkor a legújabb kiadványokat is olvasgathatjuk majd elektronikusan.
A készülék ára 59.990 forint, ami nem kis beruházás. A T-home és a T-mobile egyaránt kínálja akciós áron is, mindenféle hűségnyilatkozatokért cserébe.

Leszámítva a csigalassúságú rendszert, egy elég korrekt e-book-olvasóval van dolgunk, bár tudásban és funkciók tekintetében az Amerikában népszerű Kindle nyomába sem nagyon érhet, miközben árban azért elég szorosan ott van.

Forrás: Techline

Esélyt kínálnak a könyvdigitalizálási projektek

2009-12-29T04:21:00.000-08:00

A könyvdigitalizálási programokról szóló szakmai viták befejezése mellett érvelt a BITKOM német szakmai szervezet.

"Mind a Google projektje, mind pedig az európai kezdeményezések esélyt kínálnak arra, hogy a kulturális javakat az internet segítségével még inkább hozzáférhetővé tegyük és új bevételi forrást nyissunk meg a kiadók számára. Fontos, hogy olyan elárvult művek is elérhetőek legyenek, amelyek jelenleg valahol porosodnak. Ráadásul olyan műveket is digitalizálnak, amelyeknek már nem vonatkozik a szerzői jogvédelem. Ilyen alkotások például Goethe klasszikusai" - jelentette ki prof. dr. August-Wilhelm Scheer, a BITKOM elnöke.

A szakember szavaiból kitűnt, hogy a jelenleg a Google és a szerzők, illetve a kiadók között folyó vitáknak szeretne véget vetni, mivel azok erőforrásokat emésztenek fel és teljesen feleslegesek. Ráadásul ezekkel a nézeteltérésekkel elvonják a figyelmet a lényegről, ami a kulturális javak megőrzése az utókor számára.
"Fontos, hogy világos jogi helyzetet teremtsünk a digitalizálások területén, akár magán, akár közpénzes projektekről van szó. A magánprogramok ugyanakkor a meghatározóak, hiszen ezek nem csak kulturális, hanem gazdasági perspektívát is kínálnak a szerzőknek és a kiadóknak. Ezekből a kezdeményezésekből nem csak a Google tehet szert több bevételre, hanem az írók és a kiadók is. Úgy gondolom annak, hogy most a Google állt a dolog élére, semmiképpen sem kellene Európában tiltakozásokat kiváltania. Ennek inkább ösztönöznie kellene bennünket" - tette hozzá prof. dr. August-Wilhelm Scheer.

A BITKOM elnöke leszögezte: az állami programok vagy az Európai Bizottság által támogatott Europeana önmagukban nem elegendőek a szükséges digitalizálások elvégzésére. Éppen ezért a magáncégeknek és az állami szektornak össze kellene fognia és egymást ki kellene egészíteniük. Nekünk, európaiaknak azt kellene biztosítanunk, hogy a saját kulturális örökségünk megfelelő környezetben és több nyelven legyen elérhető az interneten. Scheer szerint a szerzői jog egyik legnagyobb kihívása, hogy miként lehet összhangba hozni a nemzeti célkitűzéseket a globális internettel. Ez egy herkulesi feladat nem csak a gazdaság, de a politika számára is.

Forrás: SG

A könyvkiadás megérett a halálra (?)

2009-12-29T04:17:00.000-08:00

Négy és fél éves korom óta olvasok, sokat és gyorsan. Utálok laptopon könyvet olvasni, mert elfárasztja a szemem. El nem tudtam képzelni, hogy valaha is lesz jobb számomra a jó öreg papírnál-tintánál. Hát lett. Fura, hogy az E-book readerek kicsi, de dinamikusan bővülő vallásának elsőre és másodikra nem, csak a harmadik menetben sikerült megtérítenie. Pedig egész kicsi korom óta nagyon sokat olvasok, ráadásul csaknem olyan gyorsan, mint Lenin, aki a legenda szerint félpercenként lapozott.

Hiába viszem el egy hétvégi pihenésre akár a legvastagabb új Stephen Kinget is, biztos, hogy nem tart ki négy-öt óránál tovább. És az ember mégsem rakhatja tele irodalommal az utazótáskáját, meg anyagilag is nehéz bírni a terhelést. Mégsem éreztem úgy egészen eddig, hogy az E-book majd megváltoztatja az életemet.

Aztán ott találtam magam egy jó kis zöld műbőr kárpitos MÁV-szerelvényen, négy óra hosszára, sötétedés után úgy, hogy pont nálam volt a Koobe (hát nem az évszázad vicce a név, de azért jópofa: tessenek csak hátulról előre olvasni!).

Szerencsére az A5-ös méretű kis fekete holmit jó előre feltöltötték anyaggal, így A láthatatlan légió után még a Ragyogás eleje is segíthetett feldolgozni a semmittevést. És, bár úgy szálltam fel a vonatra, hogy nekem ilyen úgyse kéne, úgy szálltam le, hogy ilyet kérek a Jézuskától.

A Koobe Junior

Ha nincs ez a kényszerű többórás együttlét a Koobéval - mostantól csak Kópénak fogom hívni -, úgy adom vissza, hogy nem kell, mert bár 16 dekájával ez a világ eddigi legkönnyebb E-book olvasója, szinte minden más paraméterében rosszabb a két korábban nálunk járt holminál, a Sonynál és a Kindle 2-nél. Nincs érintőképernyője, nincs hatalmas kijelzője, csak nyolc árnyalatot tud megjeleníteni, nem olvas fel, és a többi és a többi. Ráadásul hiába van három lehetőség is a lapozásra (két gombpár ér es pöcök), egyik sem áll igazán kézre.

Viszont szinte minden elektronikus dokumentum-formátumot felismer, és elfér a dzsekim belső zsebében.

A vonatos kaland után még öt napig volt nálam a Kópé. Befejeztem a Ragyogást, átfutottam az Alice Csodaországbant angolul, kábé tizenötödjére is elolvastam Lemtől a Legyőzhetetlent, meg valami hülye féltörténelmi-félfantasy kalandregényt is felfaltam félig.

Mindezt a holtidőkben. Mert ezt a kis vackot mindenhova magammal tudom vinni. És ha valahol várni kell valakire egy negyedórát, ha este mégsem tudok olyan könnyen elaludni, de már nincs kedvem felkelni könyvet keresni, a Kópéban akkor is ott voltak a betűk.

Azért ezen a gépen is látszott, hogy az E-ink (vagy E-paper, nézőpont kérdése) még nem tökéletes. A lapozás egy leheletnyivel hosszabb a kelleténél, ez nagyon idegesítő. De olvasásra máris sokkal jobb, mint akármelyik klasszikus kijelzőjű notebook vagy netbook. A kontraszt, a háttérvilágítás hiánya jobb a szemnek. Az akku egyetlen feltöltésével egy hónapon át el lehet olvasni napi háromszáz oldalt (a gép csak akkor fogyaszt áramot, ha lapoz - tulajdonképpen ki se kell kapcsolni soha). És ez ugye célgép: nincs hosszú bootolás egy sima .doc megjelenítéséért..

A könyvpiac gyűjtsön szemfedélre?

Úgy tapasztaltam (és sokaktól hallottam ezt), hogy a villanykönyvet nehéz elsőre megszeretni. Vagyis lehet, hogy késik még egy darabig a világforradalom. Az elektronikus könyvolvasó ugyanis jelenleg drága, mint a fene. Tehát kevesen veszik meg csak úgy, kíváncsiságból. (Még kevesebben olyan szerencsések, mint én, hogy hozzávágják kipróbálni.) És még aki megvette sem biztos, hogy elsőre megszereti. Rossz a fogása, nem tolerálja, ha a sarka kicsit belelóg a fürdőkádba, nem célszerű csattanva leejteni este az ágy mellé, ha jön az Álommanó.

Ezért kellenek a megszállott kütyümániások. Kifizetni 73 ezer forintot, húsz jó új, száz jó antikvár ponyvaregény árát egy buta, lassú dologért, hogy aztán a technológia terjedésével párhuzamosan lehessen olcsóbb és jobb a cucc, ahogy felfut a tömeggyártás. Úgyhogy tessék csak megvenni ezt a Kópét, Kindle-t, Sony Readert, hogy - ha mégsem hozná meg most a Jézuska - jövő karácsonykor már csak felébe kerüljön. Mert annyiért már én magam is megveszem majd.

És akkor reszkethetnek a könyvkiadók, könyvkereskedők, és egy kicsit az írók is - de örvendhetnek a könyvmolyok. Az én jóslatom szerint nagyjából ugyanaz a válság várható az ő világukban, mint a zenepiacon. Ha elterjednek az E-book olvasók, már csak statisztikai alapon is tuti megjelennek a warezoló rajongók is minden népszerű szerző mögött. És ki fog kifizetni 3-4-5 ezer forintot a legújabb bestsellerért, amikor egy lelkes anarchista olvasó úgyis tuti feltölti a könyvet a megjelenés előtt pár nappal valahova?

Egy pár tíz kilobájtos txt-fájlhoz még torrentezni se kell. És talán az egész csak azon múlik, elég sok ember ragad-e egy vonaton pár órára mondjuk egy kölcsön-Koobéval.

Forrás: Technet

Jogsértő a Google digitális könyvtára

2009-12-29T04:12:00.000-08:00

A párizsi bíróság szerint jogsértő a Google nagy digitális könyvtárprojektje, és a keresőcéget 300 ezer euró (83 millió forint) kártérítés megfizetésére kötelezte a francia La Martiniere könyvkiadó felé.

A Google öt éve vágott bele nagyszabású tervébe, hogy a világ összes könyvét beszkenneljék. Akkor úgy tűnt, ez nem fog jogi akadályokba ütközni, azóta azonban Amerikában és Európának is egyre több támadás éri a projektet.

Jelenleg tízmillió beszkennelt könyvnél tart a Google, ebből kétmilliónak a jogai összesen 30 ezer kiadónál vannak, ezek közül 9 ezer európai. A szerzői jog által védett könyvekből csak részletek elérhetők a digitális könyvtárban. A francia bíróság ítélete szerint (ami ellen egyébként fellebbezett a Google) ezeket is el kell távolítani, és amíg ez nem történik meg, a büntetés összege még napi tízezer euróval nő.

„Megmutattuk a Google-nek, hogy nem ők az online világ urai, és nem tehetnek meg bármit az interneten, amit csak akarnak” – kommentálta az ítéletet Serge Eyrolles, a francia könyvkiadók szövetségének elnöke, aki szerint a Google Bookson százezer francia nyelvű könyv érhető el, ebből 80 ezret véd a szerzői jog.

Az üzleti világot nem igazán hatotta meg a büntetés, és annak várható következményei. Rossz hírek után rendszerint zuhan az adott cég részvényárfolyama, a Google-é viszont egyenesen emelkedett az ítélet kihirdetése után, egy délután alatt 3,68 dollárral.

Forrás: Index

France to Digitize Its Own Libraries

2009-12-29T04:09:00.000-08:00

President Nicolas Sarkozy pledged nearly $1.1 billion on Monday toward the computer scanning of French literary works, audiovisual archives and historical documents, an announcement that underscored his government’s desire to maintain control over France’s cultural heritage in an era of digitization.

The French National Library announced in August that it was engaged in discussions with Google over the digitization of its collections, part of a global effort by Google to digitize the world’s literary works. This provoked an uproar among French officials and the publishing community here, and the discussions were suspended.

“We won’t let ourselves be stripped of our heritage to the benefit of a big company, no matter how friendly, big or American it is,” Mr. Sarkozy said last week, apparently in a reference to Google.

The money pledged Monday will finance a public-private partnership that will digitize the nation’s cultural works, Mr. Sarkozy said. Yet that partnership might well involve Google.

“The question remains open,” said Bruno Racine, president of the National Library, in a telephone interview. He emphasized the “necessity of a partnership with the private sector” in order to secure the capital needed for vast digitization projects.

He put the cost of digitizing the National Library’s collections, which include over 14 million books and several million other documents, at more than $1.5 billion.

Those who opposed the National Library’s discussions with Google were concerned primarily with its “dominant place” in the digital market, he said, noting, “It’s not so much that it is a private company.”
The French culture minister, Frédéric Mitterrand, met last week with David C. Drummond, a senior vice president and chief legal officer at Google, to express his concerns about a potential collaboration with the company.

France has long regarded Google warily. In 2005, French and German leaders announced plans, since abandoned, to develop a multimedia search engine to be called Quaero — “I seek,” in Latin — seen by many as a direct challenge to the company. The French government has also urged the European Union to undertake its own book digitization project.

The United States District Court for the Southern District of New York is currently assessing the legality of Google’s global digitization plan. In a September submission to the court, the French Ministry of Culture wrote that the plan did not conform either to “intellectual property law or to competition law and constitutes a threat to cultural diversity.”

A modified version of Google’s settlement with groups representing book publishers and authors, submitted last month to the court, would restrict its book scanning to works published in the United States, Britain, Australia and Canada.

The $1.1 billion pledged by Mr. Sarkozy is part of a $51 billion stimulus package, announced Monday, aimed primarily at French universities, researchers, manufacturers and telecommunications companies. France will finance the investments largely through government borrowing, against the urgings of the European Union and the country’s own audit authority. France’s debt and deficit are currently at record levels.

Source: The New York Times

Újabb átalakítható notebook/tablet, három márkanéven is

2009-12-29T04:04:00.000-08:00

Már az engedélyeztetés utolsó szakaszában van az Acer / Gateway / Packard Bell legújabb tabletté alakítható laptopja. A specifikációk azonban kissé szokatlanok.

Az amerikai FCC adatbázisába nemrég került be az Acer Timeline 1420P, azaz Gateway EC18T. a Packard Bell típusjelzést még nem tudni, de itthon úgyis maximum az Acer plecsnivel ellátottat fogjuk a boltokban találni.

A készülék a tabletek között átlagosnak számító processzorral, egy 1,2 GHz-en futó Intel SU2300 Core 2 Duo-val érkezik. Míg az átlagos notebookok körében ez meglepően gyengének mondható, ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a készülék nem „csak” egy notebook.

A gépbe akár nyolc gigabájtnyi memóriát is bele lehet zsúfolni, de jelenleg ennek értelmét nem igazán lehet látni. Bonyolultabb Photoshop munkákra a processzor miatt a gép úgyis alkalmatlan. A grafikai megjelenítésről egyébként az integrált Intel GMA 4500MHD és a 11,6” LED háttér-világítású kijelző gondoskodik.

Az ötszáz gigás merevlemezt a laptop 802.11 b/g/n szabványokat támogató vezeték nélküli csatlakozáson keresztül is megtölthetjük, 3G modemet a készülék csak opcionálisan tartalmaz. Természetesen rendelkezik Bluetooth csatolóval, kártyaolvasóval és webkamerával is.

Hála a keveset fogyasztó alkatrészeknek, a gép nyolc órán át működik egy feltöltéssel. Nem rossz, amennyiben az ára nem száll el a csillagos ég felé, netbook helyett talán meggondolandó alternatívát nyújthat.

Forrás: Technet

Több e-könyv fogyott karácsonykor, mint papír

2009-12-29T03:59:00.000-08:00

Első ízben karácsony napján (december 25-én) az Amazon internetes áruház több könyvet adott el digitalizált változatban, mint nyomtatott formában.

"A Kindle az Amazon történetének legtöbb példányban eladott terméke lett, karácsony napján pedig a vevők több könyvet vásároltak a Kindle-hoz, mint papírra nyomtatott könyvet" - olvasható a cég szombati közleményében.

Az online áruház e-könyvkatalógusában 390 ezer, többségében angol nyelvű mű közül lehet válogatni. A digitalizált könyvek december 25-i sikere nem meglepő a megelőző hetekben eladott Kindle-ok nagy számát tekintve. Az Amazon nem árulta el, hány darabot adott el az e-könyv-olvasóból, csak annyit közölt, hogy a november 15. és december 19. közötti időszakban ez volt a legkeresettebb termék az elektronikus cikkek kategóriájában, megelőzve még az iPod touchot is.

Az internetes áruház szerint a világ 178 országából rendeltek tőle termékeket, a legforgalmasabb nap december 14. volt, amikor 9,5 millió megrendelés érkezett hozzá. Csak Németországban ezen a napon 1,7 millió terméket rendeltek tőle, vagyis másodpercenként húszat, 40 százalékkal többet, mint a tavalyi rekordnapon.

Németországban az Amazontól rendelt karácsonyi ajándékok listáját a Harry Potter és a félvér herceg, illetve a Jégkorszak 3 - A Dinók hajnala című DVD vezette a november 1. és december 22. közötti időszakban. A megnövekedett kereslet kielégítésére az e-áruháznak több mint 5000 idénymunkást kellett felvennie karácsonyra Németországban.

Forrás: Origo

Hazai lapolvasás monitoron: dimag-reader

2009-12-13T10:30:00.000-08:00

A dimag reader Magyarország első online magazin- és újságterjesztési platformja, amely a nyomtatott sajtó minden előnyét és az online média összes kényelmét ötvözi magában. Segítségével könnyen elolvashatjuk kedvenc kiadványainkat számítógépünk előtt ülve...

Rohamosan változnak a médiafogyasztási szokásaink. A digitális magazin a nyomtatott lap digitális megfelelője. Nem versenyzik az online magazinok, - portálok szerkesztőségi vagy user genereted tartalmaival, hanem új és költséghatékony megoldást kínál a lapkiadók terjesztési problémáira. A személyre szabható szolgáltatást ki-ki igényei szerint alakíthatja: az olvasó vagy előfizető, a lapkiadó, és a hirdető is jól jár.

A kiadványok olvasásához telepítse fel a dimag reader legújabb változatát, majd látogasson el a www.dimag.hu weboldalra, ahol megvásárolhatja az olvasni kívánt tartalmakat. Fizetéshez használhatja bankkártyáját, de fizethet akár átutalással is. Ezután már nincs is más dolga, csak elindítani a programot, ahol azonnal olvasásra készen várják a megvásárolt termékek.

Forrás: download.chip.eu

A dimag reader működése

Tábla PC-re várnak a kiadók: olvass és fizess!

2009-12-11T12:12:00.000-08:00

Színes, nagy képernyős, netkapcsolattal rendelkező, filmek és játékok futtatására is alkalmas tábla PC-ben látja a magazinok jövőjét Rupert Murdoch, a News Corporationt vezető médiamogul. Az Origo összeállítása ezeket tekinti át.

Apple tablet: mint egy meghízott iPhone

Legalább hat-hét éve várnak az Apple rajongói, a bloggerek és a divat iránt érzékeny újságírók arra, hogy az Apple kiadjon egy netezésre, filmnézésre alkalmas meghízott iPodot. A Steve Jobs "áldását" viselő készülékről még fantáziarajzok, 3D-s tervek is szivárogtak ki minden nagyobb Apple esemény előtt. A legtöbb ábra az korabeli hordozható macekhez hasonlatos, billentyűzet és egér nélküli készülékként mutatja be a kütyüt, az újabbak között azonban található olyan is, ami inkább egy kivasalt iPhone-hoz hasonlatos.

A cég természetesen nem nyilatkozott a tabletet érintő terveiről a sajtónak, sőt azt sem erősítettek meg, hogy egyáltalán gondolkodnak tábla PC építésén. Ha mégis szerepel az Airnél is kisebb és hordozhatóbb gép a cupertinói vállalat terveiben, akkor sem biztos, hogy megfizethető lesz a készülék. Steve Jobs többször nyilatkozta már, hogy az Apple szuper ezer dolláros laptopokat tud tervezni és gyártani, ám igazán olcsó gépek létrehozására képtelenek. Az igazán elhivatott rajongóknak persze azt sem kell megvárni, hogy az Apple lépjen, az Axiotron cégtől is vehetnek tábla PC-vé átépített fehér MacBookokat.

Az Apple-től várt tábla PC-ben annyira hisznek, hogy már arra vonatkozó pletykák is vannak forgalomban, melyik magazinokat lehet majd elérni a készüléken. November közepén a Murdoch-féle szövetségben is jelen lévő Condé Nastot hozták hírbe a kütyüvel. A Wired kiadója nem titkolta, hogy a jövő év közepére lesz tabletekre optimalizált verziója a csúcstechnológiáról szóló magazinnak. Ha pedig a tesztverziót jól fogadják a felhasználók, akkor a kiadó másik 18 magazinjából is készül tábla PC-s digitális változat.

Színtiszta spekuláció, de a Condé Nast azért járna kiemelkedően jól a Mac tábla PC-vel, mert a magazinokat így az iTunes Store-ból vásárolhatnák meg a fizetős tartalmakat már jól ismerő felhasználók. A webes bolthoz kliensként szolgáló iTunes-t a zenék mellett felkészítették már PDF fájlok, sőt szoftverek kezelésére is, az új újságformátum sem okozhat gondot a programnak.

CrunchPad / Joo Joo: jövő sötét fellegekkel

Az Apple hosszú évek óta emlegetett gépéhez képest fiatal ötlet a TechCrunch című technológiai blog főszerkesztője, Mike Arrington által elindított, reklámozott, majd elvesztett tableté. A füzet méretű érintőképernyős készülék a százdolláros laptophoz hasonló utat járt be: már a tervezési fázis alatt egyre drágább lett és folyamatosan csúszott a megjelenése. Az ügy a botránytól sem mentes, a tervezést végző és a gyártást is intéztető partner, a Fusion Garage saját kezébe vette a projektet, kizárva az ötletgazda Arringtont az üzletből. A napokban a TechCrunch be is perelte korábbi partnerét, így nem biztos, hogy a tablet hosszú életű lesz ezen a Földön.

A készülék, ami végül Joo Joo néven fog megjelenni a napokban, meglepően drágára sikerült. Míg a tervezés és a prototípusok megépítésének korábbi szakaszaiban 3-400 dollárról beszéltek, a kütyü végleges ára 500 dollár lett. A netbooknyi árért cserébe a vásárlók 12,1 colos érintőképernyőt, szempillantás alatt elinduló, de kizárólag egy böngészőt futtató számítógépet, wifi kapcsolatot és egészen kevés szabad tárhelyet kapnak. A Joo Joo nem rendelkezik mobilnetes modemmel, így csak az otthoni wifi biztonságában lehet használni. Mi valószínűtlennek tartjuk, hogy ez a készülék mentse meg a magazinokat.

A mobilnet hiányától eltekintve a Joo Joo valószínűleg az a berendezés, amilyet a nagy kiadók is szeretnének látni. Kellően nagy kijelzővel rendelkezik, öt óráig képes működni akkumulátorról, és viszonylag elegáns is.

Microsoft Courier: jegyzetfüzet videókkal

A tábla PC forradalmat 2001-ben berobbantó Microsoft is megpróbálta idén ősszel újra feltalálni a gesztusokkal irányítható, kézírás-felismeréssel rendelkező számítógépet. (Áttekintő cikkünket a tabletek történetéről erre találja.) A Microsoft készüléke tökéletesen alkalmas lenne magazint lapozgatni, hiszen két, könyvként összehajtható érintőképernyős kijelzőből áll. A bemutatóvideó szerint viszont a cég inkább gesztusokkal vezérelt határidőnaplót, térképet, mobil életközpontot szeretne csinálni a Courierből.

Mivel egyelőre csak egy nagyon vonzó, igazán érdekesnek tűnő koncepcióvideóban létezik a Courier, nem tudjuk mikor lesz belőle valódi termék. Az ötlet kipróbálására összerakott, két OQO tenyérgépről szivárogtak ki fotók és videók az internetre, így abban biztosak lehetünk, hogy a készülék több, mint a grafikusok által megálmodott jövőbeli csoda.

A gesztusokat - köztük az egyszerű lapozást - ismerő készülék, a két érintőképernyő és az összehajtható, zsebre vágható kialakítás egyébként remek magazinpótlékká tenné a készüléket. Ráadásul már a prototípushoz használt OQO gépek is beépített mobilnetes modemmel érkeznek, ami különösen jól jönne a jövő videókat és játékokat is tartalmazó magazinjának.

Nokia N810: okostelefon telefon nélkül

Kevés az olyan témánkba illő kütyü, amit valóban meg is lehet vásárolni. A Nokia nagyképernyős, wifis netezésre kitalált tabletjeit azonban már évek óta lehet kapni. A cég első, csak webezésre készült gépét 2005-ben mutatták be, ezt pedig egy-kétévente követték az újabb típusok. A netezős eszközök építése során szerzett tapasztalatokat a mobiltelefonok tervezésekor is felhasználta a finn cég, az ősszel bejelentet N900-as készülék sokat örökölt a mobilt nem tartalmazó elődöktől.

A Nokia kütyüjei nagy felbontású, 800 * 480 pixeles kijelzővel rendelkeznek, ami napfényben is elég jól olvasható. Abban viszont már nem vagyunk biztosak, hogy a nagyobb videókkal elboldogul a készülék 400 megahertzes processzora. Ráadásul hiába a jó felbontás, ha a kijelző egészen pici, alig több mint négy col átmérőjű. Ez a méret tökéletesen elég netezéshez, képet nézegetni viszont már túl kicsi, a magazinok céljaira tehát valószínűleg alkalmatlan.

Archos Internet Tablet: zsebrevágható videó

Alapvetően médialejátszónak készült az Archos tablet sorozata, de a készülékek elég sokoldalúak ahhoz, hogy akár olvasni is lehessen rajtuk. A kütyük mindegyike képes wifi hálózatokra kapcsolódni, ha a legalább 30 gigabájtos háttértáron nem lenne elég érdekes anyag. Az internet tabletek böngészője az Opera, gond nélkül elboldogulnak a Flash videókkal, a PDF fájlokkal és más audio- vagy videótartalommal. Külön megvehető kiegészítőkkel még a TV adását is lehet velük rögzíteni későbbi megnézésre.

Háromfajta Archos tablet közül választhat a vásárló. Az 5-ös típusszámú kütyüből létezik a Google Androidját futtató, mobilnet kapcsolattal is bíró modell, a 7-es nagyobb kijelzővel rendelkezik, viszont nincs hozzá 3G-s modem. A legkülönlegesebb, és Rupert Murdoch elképzeléseihez leginkább passzoló készülék az Archos 9, ebben viszont már Atom processzor dolgozik, és Windows 7-et futtat. A csúcsmodell már nem csak böngészésre jó, akár Word dokumentumokat is szerkeszthet rajta tulajdonosa.

Futottak még: PC és okostelefon

Megszokott, mindennapi eszközökkel van tele a magazinok megmentésére esetleg alkalmas kütyük vígaszágas kategóriája. A Windowst, OS X-et vagy Linuxot futtató PC-k például teljesen alkalmasak szép nagy képekkel, multimédia tartalmakkal teli cikkek olvasására, erről szól napjaink internetje. A csak nehezen fizetőssé tehető web mellett a kiadók kísérletezhetnek még különböző, zárt, másolásvédett formátumokkal, de kétséges, mennyire lennének erre fogékonyak a web ingyenességéhez hozzászokott felhasználók.

A szoftverekért, szolgáltatásokért fizető okostelefon-felhasználók már sokkal jobb célpont lennének, ám ebben az esetben a kijelzők mérete lehet probléma. Még az iPhone felbontásánál is jobbat kínáló Nokia tabletet is aprónak véltük újságolvasáshoz, az annál kisebb felületek pedig egyesen alkalmatlanok az interaktív vagy videós anyagok nézegetésére. Nincs más választásunk, meg kell várni, mit találnak ki a kiadóvállalatok legjobb elméi és az Apple sikeres kütyüt építeni nagyon tudó mérnökei.

Forrás: Origo

Közös online újságboltot indítanak a nagy lapkiadók

2009-12-09T14:00:00.000-08:00

A nagy lapkiadó cégek végre megmozdultak, és cselekednek is amellett hogy a Google-t fenyegetik bojkottal, és közben szomorúan nézik, hogyan viszi el az internet az olvasótáborukat és a bevételüket. Az öt legnagyobb amerikai lapkiadó közös webes újságbolttal hódítaná vissza a netre szokott felhasználókat, az iTunes sikerét akarják megismételni.

Öt nagy amerikai központú nemzetközi lapkiadó cég, a Conde Nast Publications, a Hearst Corp., a Meredith Corp., a News Corp. és a Time Inc. fogott össze [1], hogy hazai pályán verjék meg a pozícióikat fenyegető online híraggregétorokat és a lapok elektronikus verzióit árusító oldalakat. A két legnagyobb ellenfél a Google és az Amazon.

Előbbit a Google News miatt folyamatosan támadják azzal, hogy ellopja a híreket és azzal az olvasókat is – a Google válasza minderre az, hogy ez éppen fordítva van, a friss hírek egy helyre gyűjtésével, és a pár mondatos bevezető után az az eredeti forrásra linkeléssel éppen a Google News hoz plusz olvasókat a lapoknak.

Az Amazon a Kindle ebook-olvasóra letölthető változatban már egy ideje árulja az öt nagy kiadó újságait is (ezek között olyan híres lapok vannak, mint a Sports Illustrated, a Wall Street Journal, a Wired és a Vanity Fair). Ezzel az a gondja a kiadóknak, hogy az Amazon mindössze 30 százalék jutalékot ad nekik a letöltött újságok árából.

A kiadók egy közös online újságbolt létrehozását jelentették be, ami valamikor 2010 második felében indul, és ahonnan ebook-olvasókra, okostelefonokra, és úgy egyáltalán bármilyen internetkapcsolattal rendelkező készülékre lehet majd pénzért letölteni a lapok friss számait. A cégek szeme előtt az iTunes példája lebeg, ami pár év alatt megelőzte a legnagyobb hagyományos zenebolt-láncok forgalmát is. Jelenleg az Amazon és a Kindle áll a legközelebb ahhoz, hogy ezt a sikersztorit megismételje az újságok és könyvek piacán, ezt szeretné megakadályozni a kiadói szövetség.

Közben a másik nagy ellenfél, a Google a két legbefolyásosabb amerikai napilappal, a New York Timesszal és a Washington Posttal közös projekt indítását jelentette be [2]: a Living Stories a Google Newshoz hasonló híraggregátor egy-egy fontosabb téma köré építene saját weboldalt, és oda gyűjtené össze és rendezné időrendbe a világsajtóban megjelent írásokat, hogy könnyebben követhetők legyenek a hírek.

Forrás: Index

Cheap eReader called Libre

2009-12-09T13:52:00.000-08:00

If you had your heart set on a Nook or Sony eReader for Christmas but they sold out and you just don’t want a Kindle, a new option has been announced. A company called Aluratek has unveiled its Libre eBook reader Pro at a bargain price.

The eReader has a retail price of only $179 and promises 24 hours of continuous use per charge. The reader achieves that run time thanks to exclusive reflective LCD technology. The B&W screen has no backlight to save power.

The device ships with a 2GB SD card that is packed with 100 books. It can read up to 32GB SDHC cards. The device supports Adobe DRM, ePUB, PDF, FB2, TXT, Mobi, PRC and RTF formats.

Source: Tweaktown

Publishers will slow e-book releases

2009-12-09T13:40:00.000-08:00

When is the right time for an e-book? Many readers might answer: as soon as possible. But at least two of the big players in the publishing industry have arrived at a different conclusion. According to one, the right time for an e-book is several months after the hard cover version of a book is published – but sometime before the paperback.

In today’s Wall Street Journal, both Carolyn Reidy, CEO of Simon & Schuster, and Hachette Book Group’s CEO, David Young, say that they will delay the e-book versions of certain titles (”key” titles in the case of Simon & Schuster and “the vast majority” in the case of Hachette) for three to four months after the book’s publication.

Readers might not like the wait, acknowledges Reidy, but both Reidy and Young stress the need to preserve the publishing business. The fear is that the lower prices on e-books (many bestsellers retail for $9.99 in electronic format) could seriously erode industry profitability.

But will it work? Maybe – for a time and for certain books. Sarah Palin’s “Going Rogue,” for instance, won’t appear in e-book form until after the holiday rush. But that hasn’t stopped a million readers (so far) from ponying up for a hardback copy. And Stephen King’s decision to delay the e-book version of his new “Under the Dome” did not prevent that book from immediately appearing on bestseller lists. (King said he based his decision on a desire to help struggling bookstore owners.)

Perhaps the delay will work for blockbuster titles. The book industry could end up functioning the way the movie industry does, with some consumers eager to see a new release immediately in theaters, while others are content to wait for the DVD. It’s hard to imagine, however, at this point, that anything is going to stem the e-book tide.

Those who doubt it need only look to Amazon CEO Jeff Bezos’s interview last week with the New York Times Magazine. “For every 100 copies of a physical book we sell, where we have the Kindle edition, we will sell 48 copies of the Kindle edition,” said Bezos. “It won’t be too long before we’re selling more electronic books than we are physical books.”

Marjorie Kehe is the Monitor’s book editor. You can follow her on Twitter at twitter.com/MarjorieKehe.

(Chapter & Verse readers are reminded that they can access the 12/8/09 Monitor Books podcast – including an interview with Colum McCann, author of “Let the Great World Spin” – either through iTunes or by clicking here.)

Source: Christian Science Monitor

Taiwan to fund e-book industry

2009-12-09T13:36:00.000-08:00

The Taiwan government will provide NT$1.2 billion ($36.9 million) in funding over a five-year period to promote the development of the island's e-book industry.

The e-paper display market will grow to 1.8 billion units and $9.6 billion in revenues in 2018, from 22 million units and $431 million in revenues in 2009, according to U.S. market research firm DisplaySearch.

Taiwan's Prime View International is the world's highest volume supplier of e-paper display modules, which it supplies to Amazon and other e-book vendors. In the third quarter this year, Prime View had the strongest sales increase of Taiwan's six flat-panel display makers, with revenue soaring by 61 percent.

Taiwanese electronics companies such as AU Optronics and Delta Electronics control key technologies for e-paper.

AU Optronics, the world's third largest maker of flat-panel displays, took a 31.6 percent stake in e-paper maker SiPix Imaging Inc. in March for $30 million. AU Optronics has been shipping 6- and 9-inch e-book displays since August.

Another Taiwanese flat-panel display maker, Chi Mei Optoelectronics, signed a memorandum of understanding with Prime View on Oct. 1 to supply e-reader displays to the company.

Source: EE Times

A tábla PC lesz a jövő magazinja

2009-12-09T13:25:00.000-08:00

A Kindle legyőzésére esküdtek fel a magazinok kiadói. A Wired-öt, a Time-ot és a Cosmopolitant is birtokló társaságok egy színes, képeket is remekül megjelenítő készülékben látják a jövőt - adta hírül az Associated Press.

Közös projektet indít az öt legnagyobb amerikai kiadóvállalat, hogy létrehozzák a magazinok olvasására alkalmas villanykönyvet. A csoport nem elégszik meg a mostani e-olvasók nyújtotta 4-8 szürkeárnyalattal, olyan csillogó színeket produkáló berendezést szeretnének az újságolvasók kezébe adni, ami méltó a magazinokhoz. A tablet formátumú készülék nem csak a szöveget és képeket fog megjeleníteni, atervek szerint a felhasználók játékokat játszhatnak, videókat nézhetnek, és közösségi funkciókat használhatnak majd a magazinolvasón.

A tartalommal biztosan nem lesz gondja a készüléket tervezőknek. A Kindle ellen szövetkező csoport tagjai között megtalálható a Google ellen hadjáratot kezdő News Corporation, a Time magazin kiadója, a több cím mellett a Wired-öt is birtokló Condé Nast, a Cosmopolitant kiadó Hearst Corp és a Meredith Corp is. A kiadók már 2010-ben el szeretnék kezdeni az új modell szerint árusított lapok bevezetését.

A Google-t is éles szavakkal bíráló News Corporation főnöknek, Rupert Murdochnak a Kindle sem tetszik igazán. A médiamogul szerint az Amazon kütyüje tökéletes eszköz könyveket olvasni, ám az újságok lapozgatására nem alkalmas. A kényelmetlenség mellett Murdochot az is zavarja, hogy a Kindle-re eladott napilap előfizetések után csak a bevételek egyharmadát kapja meg a cége, illetve, hogy az előfizetői adatokhoz sem fér hozzá.

Elemzők szerint a tervezés alatt lévő digitális újságolvasó sikere azon múlik, hogy a net ingyenességéhez szokott felhasználók átállnak-e a készülék használatára. "Eltüntetik a netről a tartalmat?" - fogalmazta meg a legkomolyabb kérdést Ned May, az Outsell piackutató cég elemzője. May szerint elég ha egy magazin megtartja ingyenes netes kiadását ahhoz, hogy átcsábítsa magához a többi, csak pénzért elérhető laptól elpártolók tömegeit.

Forrás: Origo

Egy reklám, ami itt nem reklámcélokat szolgál, de tényleg

2009-12-08T23:38:00.000-08:00

Ez a bloghely a jelenségeket rögzíti, amiket a web világában az e-Book olvasók kiváltanak. Lévén könyvszerkesztő valék valaha magam is, és egy kisebb könyvtárral, és persze e-book-kal élek együtt, ezért foglalkoztatnak az elektronikus könyvek, és figyelem, merre fut e világ. Bízom a kelet-európai, zsigeri irigységben, hogy a könyves szervezetek megfojtják e kezdeményezést, s ezzel együtt megássák a saját sírjukat; és bízom abban is, hogy minden kütyü szerelmesei, a férfiak, nem hagyják az e-bookat kiszorulni itthonról. Ahogy csodálkozom, hogy a Sony-t nem érdekli ez a piac (az olvasója fantasztikus: 2008-ban Kanadában volt a kezemben, de 300 dollárt én sem adtam érte), azon is csodálkozom, hogy másokat, még könyvkiadókat sem. Valóban: sok a technikai akadály: se a DRM-ben, sem a vásárlókban nem bíznak az e-könyvkiadók.
De azért terjednek az e-book-ok. Itt álljon erre egy példa.

Rendkívüli ajándékkal lepheti meg magát és családját Karácsonykor, ha részt vesz az IOT.hu és az AVcentrum.hu közös, ünnepi játékában!

"Hozzon egy olvasót; vigyen e-olvasót" elnevezéssel játékot hirdetünk, melynek keretében egy Koobe e-könyv olvasót >>> és egy WiiTábla mobil interaktív tábla szettet sorsolunk ki Karácsonyra.

Célunk, hogy minél többen ismerjék meg ezeket az eszközöket és az Interaktív Oktatástechnika portált.

Ki vehet részt a játékban?

A játékban azok a regisztrált Heti Hírfutár olvasók vehetnek részt, akiknek ajánlására legalább egy új, aktív pedagógus csatlakozik (regisztrál) a Heti Hírfutár olvasók táborába.

Ha még nem csatlakozott, csatlakozzon MOST a Heti Hirfutár olvasótáborához | Csatlakozom

2 egyszerű lépés, és már játszik is - Önön múlik, hogy mekkora eséllyel

Mutassa meg az IOT.hu portált egy pedagógus kollégájának, és ő is csatlakozzon a Heti Hírfutárhoz. | Csatlakozás majd
az újonnan csatlakozó kolléga jelentkezzen a játékba az online adatlap kitöltésével (Jelentkezési adatlap). és az adatlapon az Ön e-mail címét adja meg, mint ajánlói kódot. (Azt az e-mail címet amivel Ön a Heti Hirfutárra fel van iratkozva! ).

Ezzel Ön is, és kollégája is, máris eséllyel indul az e-könyv olvasó vagy a WiiTábla elnyeréséért!

Mindkét fél nyertes lesz

A játékra beküldött érvényes online adatlapok közül egyet sorsolunk ki. Az adatlapon szereplő ajánló is, és az ajánlott személy is nyer! Azt, hogy melyik eszközt ki kapja, szintén sorsolással fogjuk eldönteni.

Minél többször szerepel Ön, mint ajánló, annál nagyobb eséllyel nyerheti el az értékes eszközök valamelyikét!
A nyertesek valódiságáról személyes kapcsolatfelvétellel győződünk meg!

A sorsolás napja
A játékot december 9-19 között játsszuk. Sorsolás december 20.-án, vasárnap, hogy a Karácsonyfa alá kerülhessenek az ajándékok!

A fiatalok már a weben sem olvasnak

2009-12-08T23:23:00.000-08:00

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által rendezett Digitális esélyegyenlőség konferencián a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Informatikai Vállalkozások Szövetsége képviselőitől az informatikai újságírásban kifejtett tevékenységéért életműdíjat vehetett át Mester Sándor. A bő tíz éve az üzleti világban tevékenykedő szakembert arról kérdeztük, milyennek látja kívülről a médiát.

- Milyen érzés, hogy nem feledkeztek el arról, amit korábban letett az informatikai újságírás asztalára?

- Nagyon jó. Jó, ha egy-egy szakma elismeri a kiugró teljesítményeket - természetesen nem a magaméról beszélek. Az emberi közösségek gyakori hibája, hogy hajlamosak azt tartani valakinek, aki befolyásos, és nem azt, aki jó valamiben.

- Elismert főszerkesztőként hagyta ott az informatikai újságírást, a kihívást keresve. Nem bánta meg a döntését?

- Nem. Úgy éreztem, hogy ha még így megy néhány évig, ki fogok égni, és talán az életem is rámegy. Két lapnak, a Computerworld-Számítástechnika hetilapnak és a PC World havilapnak voltam öt és fél évig a főszerkesztője az utolsó időszakban, írtam is, mégpedig többnyire többet, mint amennyi az újságíróimnak kötelező volt. Rendszeresen szerepeltem a Pc-ábécé tévéműsorban és szinte hetente rádiós műsorokban is megszólaltam. Át kellett lépni egy másik, másmilyen mókuskerékbe. A Scala ECE Hungary szoftvercég ügyvezető igazgatója lettem 1997 júniusában, amikor egy új fejezet kezdődött az életemben - új leckék és tapasztalatok vártak.

- Véleménye szerint az it-újságírás az elmúlt 15-20 évben változott-e, és hogyan?

- Változott, hiszen az informatika is változott. A kezdetekkor arra ösztökéltük az olvasóinkat, hogy vegyenek pc-t, használjanak számítógépes megoldásokat. Ma az infokommunikáció eszközei és megoldásai mindenütt jelenvalóak, tehát sokak rendelkeznek - hol felszínes, tehát felhasználói, hol pedig mélyebb, tehát szakmai - ismeretekkel e világról. A ma informatikai újságíróinak az a kihívás, hogy ráérezzenek arra, hogy a célcsoportjuknak milyen a legmegfelelőbb tartalmi kínálat, stílus és minőség. Egy biztos: ma az infokommunikációról szóló ismeretek, információk elsődleges lelőhelye a web.

- A print és az online sajtó területén is otthonosan mozog. Mi a véleménye a két terület harcáról?

- Sajátos időket élünk: folyamatosan és gyors tempóban változnak a médiafogyasztási szokások. Az irány mintha a web felé mutatna, de egyúttal az is látható, hogy a fiatalabb generációk már a weben sem olvasnak betűket. Hat évet szolgáltam az [origo]-nál, tehát az online-világban, és tíz évet az IDG Magyarországnál, nyomtatott lapoknál. Nem tudom megmondani a tutit. Csak azt tudom, hogy egy mondat lehet jó, lehet szép és lehet pocsék is. Egy cikknek lehet értelme, lehet izgalmas, de lehet csapnivaló is. A minőségen nem változtat, hogy milyen felületen vesszük magunkhoz, papíron olvassuk-e vagy képernyőn.

- Mi a véleménye a blogok és a mikroblogok szerepéről a sajtóban?

- A végletes perszonalitás és az, hogy bárki, akár úgymond egyszerű halandó is lehet tartalomszolgáltató a weben, a világháló architektúrájából egyenesen következő lehetőség. A hagyományos médiavállalatok, beleértve az internetes médiumokat is, eleinte döbbenten nézték a személyes bejegyzések, tartalmak exponenciális bővülését, aztán igyekeztek a maguk hasznára fordítani a dolgot, maguk is blogokat, bloghelyeket indítottak. A következő évek nagy kérdése, hogy a személyes és a klasszikus média által előállított tartalmak közötti versengés milyen fordulatot vesz. Mi, magyarok, akárcsak sok más kis nép, e téren sajátos helyzetben vagyunk: nyelvünkkel lényegében lokálisak maradunk a globális hálón. A világháló nyelve az angol.

Forrás: Napi Online / Terminál

MEK kommentár a T-Mobile e-Bookjához

2009-12-08T23:15:00.000-08:00

A Magyar Telekom általában tartalomszolgáltatással együtt árulja termékeit, ezért az e-könyvek szerelmesei szerint hamarosan megjelenhet az első e-könyváruház is. Ennek jeleként értékelik, hogy a Hanvon olvasót a www.bookline.hu oldalon is kínálják. Magyarországon gyakorlatilag még nem létezik elektronikus könyvkiadás, a magyarul elérhető művek jelentős részét az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) részét képező Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) anyagai alkotják. A mek.oszk.hu oldalon található könyveket magánszemélyek ingyen használhatják. Az itt fellelhető művek továbbértékesítési lehetőségeiről viszont nem az elektronikus könyvtár, hanem a jogtulajdonosok döntenek - mondta Moldován István, a digitális gyűjtemény vezetője.

Forrás: SG.HU

A T-BOOK

2009-12-05T14:53:00.000-08:00

59.990 ,- forintért kínálja a T-Mobile e-könyvét.

110 forintos (!) árengedményt érhetünk el a weboldal tanúsága szerint, ha
* új mobilinternet-előfizetéssel
* havidíjas mobilinternet díjcsomagra és az előfizetésre vállalt 1 éves hűségnyilatkozattal
* 12 havi kamatmentes részlettel (THM 0%)
tesszük magunkévá ezt az egyébként mélyen ócsárolt e-könyv olvasót.

Megéri, nemde?

De ne legyünk igazságtalanok: a T az első komoly cég, amelyik fogyasztói elektronikai cikknek nézi az e-Book-ot, és mert felvette termékpalettájára: egyelőre stratégiai terméknek tekinti. Ez az elektronikus könyvolvasók elterjedése szempontjából jó, a magyar könyvpiacéból rossz: az Alexandra mellett ha megjelenik az MT is, akkor biztosak lehetünk abban, hogy tovább szűkül független könyvkiadás és könyveik forgalmazása e kis hazában. (Bár a folyamatokat nézve: minek is a független irodalom? Az is jó, ha mindenből van egy: egy párt, egy isten, egy haza, egy könyvkereskedő, stb.) Nem azért gond ez, mert e cégek rosszak lennének vagy jók, hanem azért, mert van tőkéjük (míg a kis cégeknek pedig nincs) és az üzleti törvények a nagyok további növekedésének kedveznek (egy pontig, amikor a politikai hatalom, ha meri, akkor robbantja őket), és végső soron csökkentik a piaci versenyt és a piac színességét. Így a nagy cégek határozzák meg a könyvpiac mozgását (ami megint előjel nélküli megállapítás), a könyvkereskedelem feltételeit (pl. az Alexandra az offline, az MT az online piacon), és ez akadályt jelenthet a független, kisebb, alternatív piaci szereplők meg- és túlélésében.

De hogy ne szaladjak ennyire előre, ez csak 3 év múlva lesz aktuális.
Addig is, olvassunk mást.

Dombi Gábor

Az e-Book használati útmutatója . pdf

Az "ajándék" könyvek listája

E-könyvolvasót is árul a T-Mobile - a HWSW cikizi

2009-12-05T14:37:00.000-08:00

Magyarországon először fordul elő, hogy egy nagy ügyfélbázissal rendelkező szolgáltató e-könyvolvasót kínál, kár, hogy a kezdeményezés ezer sebből vérzik.

Az idei karácsonynak és a következőeknek valóban slágerterméke lehet a digitális könyvolvasó, de bizonyára nem a T-Mobile ajánlata jelenti majd az átütő sikert a magyar piacon, legalábbis minőség, ár és szolgáltatás tekintetében biztosan nem. A holnaptól kapható Hanvon N516 készülékért a szolgáltató 60 ezer forintot kér majd.

A kis méret előny és hátrány is lehet

Az 1998-ban alapított kínai Hanvon kéttagú HandyBook sorozatának kisebbik modellje, az N516 lesz megvásárolható a T-Home és a T-Mobile ügyfelek számára. A kijelző 5 hüvelyk, azaz 12,7 centiméter átmérőjű, mindössze két centivel nagyobb, mint az új HTC HD2 mobiltelefon kijelzője. Ez egyébként körülbelül megfelel a kisformátumú könyvek méretének, így folyószöveg olvasásakor az az érzése lehet a felhasználónak, hogy egy zsebkönyvet lapozgat. A rosszul tördelt fájlok esetén viszont kényelmetlen lehet, hogy 15 másodpercenként kell lapozni. A képarány 4:3, az e-papír kijelző 8 szürkeárnyalat megjelenítésére képes 800x600-as felbontásban.

A manapság fejlettnek számító e-könyvolvasók többsége 3G és/vagy Wi-Fi kapcsolaton keresztül is képes adatot forgalmazni, így ezek egy részét weboldalak megjelenítésére és könyvek közvetlen letöltésére, vásárlására is lehet használni. A Hanvon N516 viszont csak USB-csatlakozót és egy SD-kártya helyet kapott, így érthetetlen, hogy a szolgáltató miért kínálja mobiltelefon- vagy mobilinternet-előfizetés mellé az eszközt. A kérdés akkor is fennáll, ha a hűségszerződést nem feltétlenül emiatt az eszköz miatt kell megkötni, sőt meglévő hűség esetén is él az akciós részletfizetési ajánlat, amivel azonos áron, de 12 vagy 24 havi részletre lehet megvenni a terméket.

Az olvasó az elektronikus könyvformátumok támogatásában sem jeleskedik, ugyanis gyárilag kizárólag PDF, text és HTML formátumból képes olvasni, ahhoz, hogy az elterjedt könyvformátumokat is felismerje, firmware-frissítésre van szükség. A szövegeken kívül az N516 képes JPG és PNG formátumú képeket megjeleníteni, illetve MP3-ban tárolt hangfájlokat lejátszani. Az N516 akkumulátora 1500 mAh kapacitású, a gyártó szerint 7000 lapozást bír egy feltöltéssel. Ez elsőre soknak tűnik, de a kis méret miatt gyakran kell lapozni, így jóval hamarabb el lehet érni ezt a mennyiséget, mint azt bárki elsőre gondolná. A készenléti idő majdnem két hét.

Könyv az nincs hozzá

A hardver gyengeségei mellett a magyar felhasználóknak azzal a problémával is meg kell küzdeni, hogy nincs valódi szolgáltatási háttér ahhoz, hogy az e-könyvolvasókat legyen értelme használni is. Ugyan a T-Home a vásárlóknak 300 könyvet ad "ajándékba", de ezen kívül maximum a Magyar Elektronikus Könyvtárból letöltött klasszikusokat lehet legálisan megszerezni magyar nyelven, a Harry Pottert és a Twilightot már fájlcserélőről vagy más illegális forrásból kell beszerezni. Akik pedig angolul szeretnének olvasni, mert nyitottak a világra, azok valószínűleg felfedezik azt is, hogy ugyanennyi pénzért Nyugat-Európából már nagyobb kijelzővel és vezeték nélküli kapcsolattal rendelkező, komolyabb készüléket is lehet rendelni.

Forrás: HWSW

Kérdőívek e-Book ügyben

2009-12-03T08:07:00.000-08:00

Az e-könyv olvasók blogoldalán érdekes felmérések olvashatók. Természetesen jócskán megkérdőjelezhető az eredmény, hiszen láthatóan se nem reprezentatív, se nem más; nem ismerjük az korcsoporti, eszközhasználati, képzettségi stb. megoszlásokat, de mindenképpen figyelemre méltó abból a szempontból, hogy mit gondolnak az e-könyvek világáról azok, akiknek fontos ez a téma. (Azért hiszem, hogy a válaszadóknak fontos, különben nem kavarodtak volna az E-könyv olvasók blogjára.

Tehát az alábbi felmérések készültek:

1.) Te milyen e-könyvet vásárolnál?
2009.03.27. 18:18 ViDe0

Bár van már e-könyv olvasó hardvert nem támogató próbálkozás, itthon még nem nagyon kaphatóak e-könyvek. Az elektronikus könyvkiadással kapcsolatos félelmek akárcsak külföldön, hazánkban is jelen vannak. Hogy megtudjuk, merre lenne érdemes megtenni az első lépéseket az e-könyv kiadás felé, Dworkyll egy kérdőívet készített. Ha van egy kis időd, kérlek töltsd ki te is! A kérdőív eredménye itt tekinthető meg.

2.) Kutatások a homályzónáról
2009.04.30. Nagy testvérünk az Index is belecsapott a lecsóba, "sebészlézerünkhöz" képest egy reflektorral próbált rávilágítani a paradigmaváltás utáni fogyasztói szokásokra és motivációikra.

Az eredmények magukért beszélnek, még egy ilyen generalista közelítésben is: a fogyasztók elsősorban fogyasztani akarnak, könnyen és lehetőleg olcsón. Az is látható, hogy nem mindenki nettó anarchista, aki fájlcserélőhöz nyúl, hiszen nem kevés esetben

1. létező, de a (legális) kínálati oldal által válasz nélkül hagyott keresletet elégít ki
2. Igenis a zsebébe nyúlna, ha az adott könnyedséggel a törvényeket betartva és ésszerű áron juthatna a kívánt javakhoz. (lásd iTunes Store és az ő növekedési adatai versus a betonba álló CD eladások)

A meglepetés ott érte a kutatókat hogy ...beszkennelt könyvek okoznak csak meglepetést az vártnál jóval magasabb (30-35%) arányukkal... (Főleg, hogy mint azt sokan tudjuk, a villanykönyv-készítés elég sokkal munkásabb, mint egy CD vagy egy DVD legrabbelése mp3-ba, aviba)

Kis kérdőívem, ahol már több mint 400-an nyilvánítottak véleményt az e-könyves igényeikről, éppen azt hivatott felmérni, pontosan miért és mennyit lennének hajlandóak fizetni a számítógép-literátusok. Az eredményekkel szépen lassan elkezdem bombázni a kiadókat, hátha fölébrednek, és végre megjelennének a színen azokkal az e-kiadványokkal, amit már oly régóta szeretnénk megvenni.

Ha van egy kis időd (és még nem tetted volna meg), kérlek töltsd ki te is! A kérdőív aktuális eredménye található. (Kiadók részére a generált xls-t expeditíve küldöm, ha kérik ;-)

3.) Mondd, te kit választanál?
2009.10.25.

Nem volt rossz ez az év, főleg hogy a blog márciusi indulásakor nem gondoltam volna, hogy ennyi izgalmas szerkezet jelenik meg még az idén, és hol van még a karácsony? Sajnos ezek az eszközök a világ elterjedtebb nyelvein beszélő helyeken jelentek meg főleg, a "hatalmas" magyar piacot eddig egy multi sem vette még célba.

Igen, a honosítás nem föltétlenül egy egyszerű vagy olcsó műfaj, nem nagyon hiszem, hogy minden jelenleg kapható olvasóból lesz magyar változat belátható időn belül. Azaz válogatni kell, melyik vonalba érdemes fektetni a magyarosítással.

Csináltam hát egy kis kérdőívet, hogy kiderüljön, milyennek szeretnénk az ideális, magyarosított (vagy itt fejlesztett) e-könyv olvasót. Ez elsősorban a komoly importőröket támogatja, akik nem csak dobozszállítással foglalkoznak, hanem szeretnének hozzá is adni az ügyhöz, szervizszolgáltatást, magyar kezelőfelületet stb.. És egy sikeres importőr sok elérhető olvasóeszközt jelent.

Ha szeretnél valaha honosított e-könyv olvasót venni, töltsd ki a kérdőívet itt. Köszönöm.

Ha érdekel, hogy milyennek gondoljuk a magyarosításra érdemes olvasót, nézd meg az eredményt.

Európa nem maradhat le a digitalizálásban

2009-11-27T05:32:00.000-08:00

A könyveket elektronikus formában hozzáférhetővé tevő digitalizálás széles társadalmi rétegekhez juttathatja el az európai kultúra kincseit, ezért az EU-nak élen kell járnia a digitális könyvtárak létrehozásában - mondta Herczog Edit. A szocialista EP-képviselő az EP csütörtöki plenáris ülésén azt mondta, a jövő digitális könyvtára katalizátorként kell, hogy működjön mind a tudomány, mind a kultúra területén.

A képviselő szerint új helyzetet teremt a kultúra-fogyasztásban, hogy végérvényesen átléptünk a Gutenberg-galaxisból a Digitális-galaxisba. „Nem a jövő, hanem már a jelen kihívása, hogy széles körben, a társadalom minden rétege számára elérhetővé kell tenni a könyveket" - érvelt a képviselő. A digitális világban ez egy mindenki által könnyen és ingyenes elérhető digitális könyvtárral valósítható meg hosszú távon és fenntarthatóan. A képviselő ugyanakkor arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy míg a ma fiataljai már „digitális bennszülöttek", addig a ma döntéshozói még csak „bevándorlók" a digitális galaxisban, ezért a következő generációk érdekeinek figyelembevételével kell meghozniuk döntéseiket.

Herczog a Google Könyvtár projektről elmondta, hogy a digitális hozzáférés minden olyan formáját támogatnia kell a közösségnek, amely figyelembe veszi a fogyasztói érdekeket, biztosítja az információhoz és tudáshoz való egyenlő hozzáférést, és nem utolsó sorban elősegíti a tudás, mint az EU ötödik szabadsága kiteljesedését. Minden digitalizációs projektnek - legyen szó üzleti megoldásról vagy éppen az Unió Europeana projektjéről - elő kell segítenie a kisebb nyelvek és kultúrák fennmaradását, egyenlő megjelenését és a digitális írástudatlanság felszámolását.

A képviselő szerint Európa nem maradhat le a digitalizálásban. A digitalizációs piac rendkívüli lehetőségeket teremt: nem szabad, hogy az elmúlt évtizedek technológiai fejlődésének gátat szabjunk, a kulturális innovációt mindaddig üdvözölnünk kell, amíg a versenyt nem korlátozza.

A képviselő szerint a kiadóvállalatok és a digitalizálásban érdekelt cégek közötti jogi nézeteltéréseket elsősorban az elektronikus hozzáférést a zászlajára tűző transzatlanti együttműködés oldhatja majd fel.

Nearly 6,500 Students Complete Global E-book Survey

2009-11-27T02:48:00.000-08:00

ebrary®, a leading provider of e-content services and technology, today announced that the results of its first 2008 Global Student E-book Survey completed by nearly 6,500 students throughout the world, representing approximately 400 individual institutions, are now publicly available at no cost. Anyone interested in receiving a digital copy may register at
http://www.surveymonkey.com/s.aspx?sm=MQw_2bsqqPdvfhhTWvN31Fwg_3d_3d. Printed copies will also be available at ebrary's booth (#1792) at ALA Annual, June 28 to July 1, 2008 in Anaheim, CA, USA.

Designed by more than 150 college and university librarians throughout the world, the wide-scale survey explores students' usage and perceptions of e-books. ebrary plans to periodically repeat the survey to compare how e-book usage and attitudes among students change over time.

"We are ecstatic that once again the library community has wholeheartedly supported and driven the third global e-book survey sponsored by ebrary. In the past year, we have conducted e-book surveys targeting librarians, faculty, and now students," said Leslie Lees, Vice President of Strategic Market Development at ebrary. "We hope that librarians and others find the results of our student e-book survey to be useful and informative, and we would like to thank everyone who helped make it a success."

"Furthermore, by participating in this survey, librarians have provided ebrary with valuable information directly from end-users that we can use to continually improve our products and services," continued Lees.
"We are very grateful to have acquired this level of input from students and look forward to continually working with librarians to address their needs."

Key findings of the 2008 Global Student E-book Survey include the following:

- On research or class assignments, e-book usage is on par with print books, with almost equal numbers of students using each type.

- Fifty-one percent of students would "very often or often" opt to use electronic versions of books over print versions, compared to 32% who "sometimes" prefer e-books and 17% who always use the print version.

- E-books rank among the top resources students consider trustworthy, along with print materials such as books, textbooks, reference (dictionaries, encyclopedias, maps), and journals.

- Google and other search engines are indicated by the highest number of students for use in research or class assignments. Other top resources include e-books, print books, e-reference resources such as online dictionaries, encyclopedias and maps, and Wikipedia.

- Fifty-seven percent of students view instruction in information literacy as very important, compared with 38% who consider it somewhat important and only 5% who find it not important.

Additional ebrary Surveys

To determine how students' perceptions differed from those of librarians, ebrary offered librarians a "cloned" version of the 2008 Global Student E-book Survey to take as if they were students. Nearly 200 librarians completed the survey. To request a copy of the results, available later this summer, please register at
http://www.surveymonkey.com/s.aspx?sm=jJooP40mTM2ek8rDECefJQ_3d_3d.

To request the 2007 Global Faculty E-book Survey completed by more than 900 faculty members please register at http://www.surveymonkey.com/s.aspx?sm=apAGASSfudxvl7nw9gMW0w_3d_3d
.
ebrary's 2007 Global Librarian E-Book Survey completed by more than 580 librarians is available by registering at http://www.surveymonkey.com/s.aspx?sm=9IzM6Kf5SqZs7x4hqAp5Tg_3d_3d
.

Librarians, faculty members, publishers, and others are encouraged to write papers on any ebrary survey.

An insightful analysis by Allen W. McKiel, Dean of Library and Media Services at Western Oregon University, is included with the survey results. For more information, please email marketing@ebrary.com.

About ebrary (www.ebrary.com)

ebrary® is a leading provider of e-content services and technology. The company helps libraries, publishers, and other organizations worldwide disseminate valuable information to end users, while improving their research and document interaction.

The company has developed a flexible e-content platform, which customers may use in a number of different, integrated capacities: ebrary customers may purchase or subscribe to e-books and other content under a variety of pricing and access models, and they may license the ebrary platform to distribute, sell, and market their own content online. All options are delivered using a customizable interface and include the ebrary ReaderTM with InfoToolsTM software, which enable integration with other resources to provide an economical and efficient way to utilize information.

ebrary currently offers a growing selection of more than 170,000 e-books and other titles from more than 300 leading publishers and aggregators.

Founded in 1999, ebrary is privately held and is headquartered in Palo Alto, CA, USA.

June 24, 2008

Flurry Smartphone Industry Pulse, October 2009

2009-11-27T02:37:00.000-08:00

The data in this report is computed from a sample size of over 2,500 applications, 40 million consumers and 4 platforms: Apple (iPhone and iPod Touch), Blackberry, JavaME and Google Android.

After Playing Games, iPhone Gets Serious about Books

The iPhone is a versatile multi-media device that has already significantly impacted the business models of music, games and other Media & Entertainment industry categories. In particular, since Apple launched the App Store in July 2008, game developers have flocked to the iPhone, creating an alternative for consumers to the leading handheld gaming platform, Nintendo DS. In Nintendo's October 29 earnings call, the company cited iPhone competition against its DS as one of the reasons profits fell by more than half last quarter, from 133 billion yen a year prior to 64 billion yen, or $709 million.

To predict which sector of Media & Entertainment iPhone might next impact, Flurry researched the number of applications released to the App Store, by category, since its inception. From August 2008 to August 2009, more apps were released in the Games category than any other. This September, however, we observed another category, Books, usurping Games for the first time ever. To illustrate the surge in the supply of books to the App Store, the chart below compares the number of books and games released to the App Store per month, over the last four months, as a percentage of all released applications.

In October, one out of every five new apps launching in the iPhone has been a book. Publishers of all kinds, from small ones like Your Mobile Apps to mega-publishers like Softbank, are porting existing IP into the App Store at record rates. Flurry first evaluated the iPhone as an eBook reader in its July Pulse ("You Trying to Swindle my Kindle?") where it looked at consumer demand for eBooks. In that report, we observed that during the month of August 1% of the entire U.S. population was already reading a book on the iPhone. Now, with books shipping in droves, we are seeing the supply-side explode.

The sharp rise in eBook activity on the iPhone indicates that Apple is positioned take market share from the Amazon Kindle as it did from the Nintendo DS. Despite the smaller form factor of the display, we predict that the iPhone will be a significant player in the book category of the Media & Entertainment space. Further, with Apple working on a larger tablet form factor, running on the iPhone OS, we believe Jeff Bezos and team will face significant competition.

Addicted to iPhone Apps? There's an App for That.

In its August Pulse report, Flurry reviewed consumer loyalty by looking at how long and how frequently consumers used their downloaded applications. This time around, we're escalating the conversation from retention to outright addiction. The chart below depicts growth of what we call the "Addict" segment, consumers that use an application more than 100 times per month, or more than three times each day of the month. These are the most active users Flurry tracks, and they fire up their applications more than 10 times more often than the average user, who access their applications around 8 times per month.

The graph above shows significant growth in the Addict segment over the past six months. In September, 1.2% of the more than 40 million users Flurry tracked, or roughly one half of a million, used apps more than 100 times per month. Unrelated to Flurry's finding, a Rubicon Consulting survey found that one in ten iPhone users reported pain or numbness in their fingers. Perhaps there is a correlation between usage and physical side-effects. Either way, there is no denying the level of addiction iPhone users are demonstrating around app usage.

Source: Flurry